Ez a tartalom 400 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
A költségtérítések adózási kérdéseinek megfejtéséhez a kiküldetés (kirendelés) fogalmának tisztázása az egyik legfontosabb kérdés. Az Szja tv. 3. § 11. pontja kiküldetésnek (kirendelésnek) minősíti a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített, vagy a munkakörre jellemző munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzést (pl. tárgyalás, ellenőrzés, értekezlet, konferencia, szakmai út stb.) ideértve a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonájának szolgálati érdekből történő áthelyezését, átvezénylését is.
A költségtérítéseket befolyásolja, hogy a kiküldetés belföldi vagy külföldi kiküldetésnek minősül:
Az Szja tv. 3. § 12. pontja külön definiálja a külföldi kiküldetést. E szerint külföldi kiküldetésnek minősül a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében Magyarország területén kívüli tartózkodása, továbbá az előzőekkel kapcsolatos külföldre történő utazás, ideértve különösen a külszolgálatot és az azzal összefüggő utazást. Az Szja tv. 3. § 13. pontja alapján külszolgálatnak minősül a munkáltató által elrendelt, külföldön történő munkavégzés.
A munkába járás nem minősül hivatali, üzleti útnak, az azzal kapcsolatos költségek megtérítéséről a 39/2010. (II. 26.) kormányrendelet rendelkezik. Vannak azonban olyan esetek, ahol a munkába járás és a kiküldetés egyszerre jelenik meg, azonban a megtett útszakaszok minősítése és elkülönítése igen fontos, mert eltérőek a munkába járási és a kiküldetési költségtérítések adóztatási szabályai.
Tételezzük fel, hogy Gödön lakó munkavállalót a budapesti munkáltatója Vácra küldi hivatalos ügyben. Ha a munkavállaló Gödről Vácra utazik, akkor az hivatali, üzleti útnak minősül. Ugyanakkor, ha Gödről Budapestre utazik a munkahelyére, majd onnan indul Vácra, akkor a Göd–Budapest út munkába járásnak, a Budapest–Göd–Vác útvonal hivatali, üzleti útnak minősül. Természetesen a visszautat is hasonlóan kell értelmezni. A Vác–Göd, vagy Vác–Budapest hivatali, üzleti útnak minősül, míg a Budapest–Göd munkába járásnak.
A kiküldetéshez kapcsolódó utazás történhet:
Az utazáshoz kapcsolódhatnak egyéb költségek is, mint pl., komphasználat, az autópálya-használat, a parkolás, garázsbérlet, utas- és poggyászbiztosítás, utasbiztosítás, casco stb.
A munkáltatónak belső szabályzatban kell rögzítenie, hogy kiküldetés esetén miként határozzák meg az igénybe vehető gépjármű típusát és komfortfokozatát.
A kiküldetési rendelvény a kifizető által két példányban kiállított – papír alapú vagy elektronikus – bizonylat, amely tartalmazza:
A kiküldetési rendelvényt előre kell kiállítani, vagyis a kiállítás dátumának meg kell előznie az utazás napját. A kiküldetési rendelvény kiállításának gyakorisága jogszabály által nem meghatározott. ennek következtében erről a kérdésről a kifizetőnek kell rendelkeznie. Előfordulhat, hogy olyan a munkaköre valakinek, hogy több alkalommal megy hetente, havonta a munkahelyétől eltérő településre. Ilyen esetben, akár hetente, havonta is elég a rendelvényt kiállítani.
A kiküldetési rendelvényt nemcsak munkáltató állíthatja ki, hanem bármelyik kifizető, amennyiben a magánszemély a kifizető érdekében jár el. A kiküldetési rendelvény kiállításának alapjául szolgáló jogviszony tehát nemcsak munkaviszony lehet, hanem például megbízási jogviszony is.
Tételezzük fel, hogy egy költségvetési szerv felkér egy másik településen élő előadót, hogy a költségvetési szerv által szervezett rendezvényen tartson egy előadást. Ebben az esetben a kiküldetési rendelvényt a megbízó állítja ki a megbízott részére. A megbízottat ugyanolyan költségtérítés illeti meg, mint a saját dolgozót.
A szokásostól eltérő helyen történő munkavégzés a munkavállaló számára többletköltséget generál. Az Mt. 51. § (2) bekezdése értelmében a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Ha a tényleges költség nem állapítható meg, akkor az Mt. 200. § (1) bekezdése alapján átalányt kell a munkavállaló részére fizetni.
Az Szja tv. 3. § 16. pontja értelmezésében költségtérítés az a bevétel (kivéve, ha a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni), amelyet az Szja tv. által költségnek elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében vagy hivatali, üzleti utazással (ideértve a kiküldetést, a külföldi kiküldetést, a külszolgálatot) összefüggésben kap a magánszemély.
A kiküldetésekkel kapcsolatban többféle kiadás felmerülhet, azonban ezek megtérítése a jogszabály vagy belső szabályzat alapján nem mindig lehetséges. Az elszámolás során az alábbi költségek vehetők figyelembe:
A felmerülő költségek előfinanszírozása vagy utólagos megtérítése esetén adójogilag az alábbi esetek következhetnek be:
Az adózási pont megjelenése alapvetően a költség típusától, az elszámolás módjától és a költségtérítés összegétől függ. Az eltérő adózási szabályok miatt célszerű a legtipikusabb költségeket külön-külön áttekinteni.
A kiküldetési költségekhez kapcsolódó kiadások elszámolása kétféle módon lehetséges:
a) A munkavállaló megelőlegezi a költségeket.
b) A munkavállaló utólagos elszámolás keretében számol el a költségekről, vagyis előleget vesz fel, amellyel utólag elszámol.
Nem kell jövedelmet számolni, ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg, és azt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti azzal, hogy ez a rendelkezés egyébként nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket az Szja tv. nem ismer el a magánszemélynél költségnek. A költségeket tanúsító számlákat kiállíthatják a magánszemély, vagy a kiküldő nevére is. Az el nem ismert költségek megtérítése munkaviszonyból származó jövedelemnek számít.
Lehetőség van arra, hogy a kifizető előleget adjon a magánszemélynek elszámolási kötelezettség mellett a költségekre, amellyel belföldi kiküldetés esetében 30 napon belül el kell számolni.
Nem szabad elfelejteni, hogy amennyiben a magánszemély a kiküldetéssel, üzleti utazással kapcsolatban előleget kap, akkor azzal köteles – főszabályként – 30 napon belül, külföldi kiküldetés esetén pedig a visszaérkezést követő 30 napon belül elszámolni, ellenkező esetben az Szja tv. 72. § kamatkedvezményből származó jövedelem merülhet fel.
Ugyancsak el kell számolni abban az esetben is, ha a munkáltató nem készpénzben, hanem céges kártyával, VIP kártyával, utazási csekkel vagy számlaátutalással teljesíti a kiküldetési költségek megelőlegezését.
Az Szja tv. 7. § (1) n pontja alapján nem kell bevételként figyelembe venni a külföldi kiküldetésre, külszolgálatra tekintettel adott előleg, elszámolásra kiadott összeg, feltéve, hogy annak a kifizetővel való elszámolása a visszaérkezést követő 30 napon belül megtörténik.
Az utólagos elszámolás történhet szabályszerűen kiállított számla alapján, de az is előfordulhat, hogy a számla hiányzik, vagy nem szabályszerűen kiállított.
a) A szabályszerűen kiállított számla alapján történő elszámoláskor adójogilag a következő esetek állhatnak elő:
b) A számla hiányában vagy a nem szabályszerűen kiállított számlával történő elszámoláskor két eset lehetséges:
A kamatkülönbözet akkor is megjelenik, ha a munkavállaló 30 napon belül, vagy a külföldi kiküldetésre, külszolgálatra tekintettel adott előleg, elszámolásra kiadott összeggel visszaérkezést követő 30 napon belül nem számol el.
(Cikkünket teljes terjedelmében a Könyvelői Módszertani Szemle szeptemberi számában olvashatják)
Próbálja ki az Adópraxist és a Digitális Adókommentárt két hétig teljesen díjmentesen és győződjön meg azok előnyeiről:
Az email címére elküldtük a megerősítő levelet amivel aktiválhatja a fiókját.
Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunk!
Az Adózási Módszertani Szemle egy gyakorlatias megközelítésű online adószakmai havilap, amely átfogóan követi az adózás világának változásait. Minden nagyobb adónem és több fontos témakör állandó rovatot kapott: Áfa, SZJA, Társasági adó, TB és nyugdíj, járulékok és bérszámfejtés, Kisadók, Helyi adók, Számvitel és adózás összefüggései, Munkaügy és adózás összefüggései.
Az Adópraxis.hu egy folyamatosan frissülő digitális tudástár. Az oldalon megtalálja az aktuális és archív Adózási Módszertani Szemle lapszámokat, kérdéseket tehet fel szakértőinknek, olvashatja az adójogszabályokat és rendeleteket. Korlátlanul használhatja a Digitális Adókommentárt, valamint a szakmai videótárban megtekintheti az aktualitásokra fókuszáló legsikeresebb szakmai napjaink videofelvételeit.
Éves előfizetéséhez az alábbi szolgáltatások járnak még:
Adja meg az email címét, és küldünk egy levelet, amellyel megadhatja új jelszavát.
Tanácsadóink vonalainak foglaltsága esetén ügyfélszolgálatunk fogadja hívását. Szakértőink haladéktalanul, de legkésőbb hat munkaórán belül visszahívják. Szükség esetén ügyfélszolgálati kollégánkkal az Ön számára megfelelő időpontra kérhet visszahívást.
Gyorshírek és magyarázatok az adózási eljárásjog új szabályairól