Ez a tartalom 1036 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
A kisadózó vállalkozásnak az adóévet követő február 25-éig nyilatkozattételi kötelezettsége van az állami adóhatóság felé az adóévben adóalanyként megszerzett bevételéről, melyet a papír alapon vagy elektronikus úton teljesíthet.
Ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, akkor a nyilatkozatot az adóalanyiság megszűnését követő 30 napon belül kell megtenni.
A nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.
A nyilatkozatra előírt időpontig kell bevallani a 40 százalékos adót akkor, ha a kisadózó vállalkozás – a 12 millió forintos értékhatár vagy annak időarányos része átlépése miatt – annak megfizetésére is köteles. A 40 százalékos adót már bevallásban és nem nyilatkozatban kell szerepeltetni, így, ha a kisadózó vállalkozás korábban már kötelezett volt a bevallások elektronikus úton történő benyújtására, akkor ezt a bevallást is így kell benyújtania.
A kisadózó vállalkozást 2021. január 1-jétől további bevallási kötelezettség is terheli, ha a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló külföldi kifizetőtől szerez bevételt, vagy külföldi kifizetőtől 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt szerez, és előzőek miatt 40 százalékos mértékű adó fizetésére kötelezett. Ebben az esetben a kisadózó vállalkozás az adóévet követő év február 25-ig az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített, papíralapon vagy elektronikus úton benyújtott nyomtatványon köteles havonkénti és kifizetőnkénti bontásban bevallást tenni az adóévben az adó alapjába tartozó bevételről, a bevételt juttató személy nevéről és címéről. Ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, akkor a bevallást a megszűnést követő 30 napon belül kell megtenni.
A kisadózó vállalkozást abban az esetben terheli adatszolgáltatási kötelezettség, ha a kisadózó vállalkozás bármely más személytől a naptári évben együttesen számítva 1 millió forintot meghaladó bevételt szerez. A más személytől származó bevétel alatt a külföldi személytől származó bevételt is figyelembe kell venni az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésekor.
Az adatszolgáltatási kötelezettséget nem kell teljesíteni, ha a bevétel egyéni vállalkozónak nem minősülő – akár belföldi, akár külföldi – magánszemélytől származik.
Az adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, amelyről a kisadózó vállalkozás nem számlát vagy költségelszámolásra alkalmas bizonylatot állított ki.
A kisadózó vállalkozás az adatszolgáltatást a bevételről szóló nyilatkozatában vagy a bevallásában köteles teljesíteni.
A kisadózó vállalkozást 2021. január 1-jétől további adatszolgáltatási kötelezettség is terheli. Eszerint a kisadózó vállalkozásnak adatot kell szolgáltatnia a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló magyar kifizetőről, továbbá az általa juttatott, a naptári évben megszerzett, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről.
A kisadózó vállalkozás a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról köteles az Áfa tv. szabályai szerinti nyugta vagy számla kiállítására azzal, hogy a bizonylatot a kiállítás adóévét követő 5. naptári év végéig köteles megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vonatkozik.
A kiállított számlán a kisadózó vállalkozásnak kötelező feltüntetnie azt, hogy „Kisadózó”. A megrendelő kérésére a „Kisadózó” szövegrész idegen nyelven is feltüntethető a számlán.
A kisadózó vállalkozásnak a bevételekről időrendi sorrendben kell bevételi nyilvántartást vezetni.
A bevételi nyilvántartás adattartalma:
a bizonylat sorszáma;
a bevétel összege;
a bevétel megszerzésének időpontja.
A bevételi nyilvántartás vezetésével összefüggő kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni, ha a kisadózó vállalkozás az általa kiállított nyugtákat, számlákat teljeskörűen megőrzi akkor, ha e dokumentumokból a bevétel megszerzésének időpontja hitelesen megállapítható.
A bevételi nyilvántartásnak ezek a kötelező elemei, azonban ezen kívül bármilyen adattartalmat meghatározhat a vállalkozó – például a felszámított áfa vagy a kisadózó vállalkozás részére visszafizetett kölcsön összegét is, amelyek – mivel bevételnek nem minősülnek – nem kötelezően szerepeltetendőek a bevételi nyilvántartásban.
A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 2018. január 1-jétől hatályos 3. § (3a) bekezdése értelmében e rendelet előírásait nem kell alkalmaznia annak az ügyvédi irodának, amely az üzleti évben (adóévben) nyilvántartásait a Kata tv. előírásai szerint vezeti (feltéve, hogy megfelel a Kata tv-ben foglalt feltételeknek). Ebből következően a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózást jogszerűen folytató ügyvédi iroda is a fenti bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett.
A bevételi nyilvántartásban adatot rögzíteni, módosítani és törölni csak bizonylat alapján lehet. Ilyen bizonylat elsősorban a kisadózó vállalkozás által kiállított nyugta vagy számla lehet. A nyilvántartásban rögzített adatot módosítani vagy törölni csak úgy lehet, hogy az eredeti adat a módosítást, illetve a törlést követően is megállapítható legyen. Így például, ha valamilyen adatot hibásan tüntetnek fel a nyilvántartásban, akkor azt csak olyan módon lehet kijavítani, hogy az eredeti adat is megismerhető maradjon.
A nyilvántartást a kiállítás adóévét követő 5. naptári év végéig kell megőrizni, az általános elévülési szabályok figyelembevételével.
2021. január 1-jétől a kifizetővel szerződéses jogviszonyba lépő kisadózó vállalkozás a szerződés megkötésekor írásban köteles tájékoztatni a kifizetőt arról, hogy kisadózó vállalkozásnak minősül. Amennyiben a kisadózó vállalkozás jogállása változik, akkor a változást megelőzően – a változás kezdő időpontjának megjelölésével – köteles a kisadózó vállalkozás tájékoztatni a vele szerződéses jogviszonyban álló kifizetőt a kisadózói jogállás megszűnéséről vagy újrakeletkezéséről.
E rendelkezéshez kapcsolódó fontos átmeneti rendelkezés, mely szerint a 2020. december 31-éig kifizetővel létesített és 2021-ben még fennálló szerződéses jogviszony esetében a tájékoztatást a kisadózó vállalkozás 2021. január 15-éig köteles teljesíteni.
(Lezárva: 2021. január 27.)
Próbálja ki az Adópraxist és a Digitális Adókommentárt két hétig teljesen díjmentesen és győződjön meg azok előnyeiről:
Az email címére elküldtük a megerősítő levelet amivel aktiválhatja a fiókját.
Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunk!
Az Adózási Módszertani Szemle egy gyakorlatias megközelítésű online adószakmai havilap, amely átfogóan követi az adózás világának változásait. Minden nagyobb adónem és több fontos témakör állandó rovatot kapott: Áfa, SZJA, Társasági adó, TB és nyugdíj, járulékok és bérszámfejtés, Kisadók, Helyi adók, Számvitel és adózás összefüggései, Munkaügy és adózás összefüggései.
Az Adópraxis.hu egy folyamatosan frissülő digitális tudástár. Az oldalon megtalálja az aktuális és archív Adózási Módszertani Szemle lapszámokat, kérdéseket tehet fel szakértőinknek, olvashatja az adójogszabályokat és rendeleteket. Korlátlanul használhatja a Digitális Adókommentárt, valamint a szakmai videótárban megtekintheti az aktualitásokra fókuszáló legsikeresebb szakmai napjaink videofelvételeit.
Éves előfizetéséhez az alábbi szolgáltatások járnak még:
Adja meg az email címét, és küldünk egy levelet, amellyel megadhatja új jelszavát.
Tanácsadóink vonalainak foglaltsága esetén ügyfélszolgálatunk fogadja hívását. Szakértőink haladéktalanul, de legkésőbb hat munkaórán belül visszahívják. Szükség esetén ügyfélszolgálati kollégánkkal az Ön számára megfelelő időpontra kérhet visszahívást.
Gyorshírek és magyarázatok az adózási eljárásjog új szabályairól
