Ez a tartalom 882 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
A fogyasztási-forgalmi adókon belüli kiskereskedelmi adó részletszabályait a 2020. évi XLV. törvény határozza meg. Adóköteles a kiskereskedelmi tevékenység, ideértve a külföldi illetőségű személy vagy szervezet által a vevője részére belföldön átadott áru nem fióktelep útján való értékesítését.
Az adó alanya az üzletszerűen kiskereskedelmi tevékenységet végző kül- vagy belföldi illetőségű személy vagy szervezet. A törvény pontos iránymutatást ad arra vonatkozóan, hogy mi tekintendő kiskereskedelmi tevékenységnek. Mindezekhez TEÁOR’08 tevékenység meghatározásokat veszi alapul. A TEÁOR-kódok az adóköteles tevékenységek azonosítását segítik. Az adókötelezettség megállapításánál a ténylegesen végzett tevékenységnek van jelentősége. Attól függetlenül, hogy a személy vagy szervezet cégnyilvántartásba bejegyzett tevékenységei között szerepel-e, illetve, hogy az adott tevékenység főtevékenység-e, alanya lehet a kiskereskedelmi adónak. Amennyiben az adózó ténylegesen olyan tevékenységet végez, amely tartalma megfelel a kiskereskedelmi tevékenységnek, abban az esetben adóalany.
Nem kiskereskedelmi tevékenység az értékesítés, ha
értékesít, feltéve, hogy az nem bárki által hozzáférhető értékesítési csatornán (hálózaton) keresztül történik. Amennyiben az adott értékesítési csatorna elérhető magánszemély vevőknek is, akkor a tényleges vevők személyétől függetlenül az értékesítésből származó teljes árbevétel adóalapot képez. Ilyenkor tehát nincs jelentősége annak, hogy adott esetben egy gazdálkodó szervezet, gazdasági társaság vagy magánszemély a vásárló.
Az adó alapját a kiskereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevétel adja. Mindezek alapján nettó árbevételnek tekintjük a számviteli törvény szerinti árbevételt, a kisadózó vállalkozás bevételét, a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó vállalkozó általános forgalmi adó nélküli számított bevételét stb. Mindezekhez hozzá kell adni a szállító által az adóalanynak adott árengedményt, a szállítónak az adóalany által a beszerzett áruk értékesítésével összefüggésben nyújtott szolgáltatásból származó bevételét, például a marketingdíjat. Amennyiben az adó alapja nem forintban kifejezett összeg, úgy azt a Magyar Nemzeti Bank adóév utolsó napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítani.
Fontos, hogy a kapcsolt vállalkozásoknak minősülő adóalanyok adóját úgy kell megállapítani, hogy a kapcsolódó tevékenységből származó árbevételeket össze kell adni, majd a megfelelő adómértékkel kiszámított adó összegét árbevétel arányosan meg kell osztani. (Az adóelőleget is így kell megállapítani).
Az összeszámítási szabályt csak azoknak a kapcsolt vállalkozásoknak kell alkalmazni, amelyek:
Ha az adózó bizonyítani tudja, hogy ezeket az ügyleteket nem kiskereskedelmi adó megkerülése, hanem kizárólag gazdasági okok miatt hajtotta végre, akkor mentesülhet az adóalap-összeszámítási kötelezettség alól. Fontos az is, hogy abban az esetben, ha az összeszámítandó adóalap meghaladja az 500 millió forintot, azoknak az adózóknak is adókötelezettsége lesz, amelyeknek külön-külön 500 millió forint alatti a kiskereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevétele.
A kiskereskedelmi adót minden esetben önadózással kell teljesíteni, ami azt jelenti, hogy az adóalany kötelezettsége az adó megállapítása, bevallása és megfizetése. Az adóalanynak adóelőleg megállapítási, bevallási és két egyenlő részletben történő megfizetési kötelezettsége van. Az éves adót az adózó május 31-ig vallja be a KISKER nyomtatványon. Abban az esetben, ha az adózó a megelőző év teljes 12 hónapjában folytatta tevékenységét, úgy ugyaneddig az időpontig terheli az adóelőleg megállapításának kötelezettsége is. Ha az előző adóévben a kiskereskedelmi adóalap nem haladta meg az 500 millió forintot, de az aktuális adóévben várhatóan meghaladja, akkor az adózónak kizárólag adóelőleg-bevallást kell benyújtania. Abban az esetben, amennyiben a jogelőd nélküli kezdő adóalany vagy átalakulással létrejött adóalany, úgy tevékenységének megkezdését követő 15 napon belül kell adóelőleget bevallania.
Az adóelőleg összegét, amennyiben a megelőző adóévben teljes 12 hónapnyi működési múlttal rendelkezik, úgy a nettó árbevétel alapján számított összegből kell megállapítani. Abban az esetben, amikor nincs meg az előzőkben említett működési múlt, úgy a tevékenység nettó árbevételét kell 12 hónapra átszámítani, és ez alapján megállapítani az adóelőleget. Kezdő adóalany esetében az adóévre várható összeget kell alapul venni, míg átalakulással létrejött adóalany estében a jogelőd tevékenységét, és arányosítani annak alapján, hogy az átalakulással létrejött adóalany milyen mértékben részesül a jogelőd vagyonából.
Az adóelőleget két egyenlő részletben kell megfizeti.
Amennyiben az adózó már folytatott kiskereskedelmi tevékenységet, úgy július 20. és október 20. napjáig. A kezdő vagy átalakulással létrejött adóalanyok esetében bejelentkezéssel egyidejűleg, valamint december 31. napjáig kell a befizetéseket teljesíteni. Amennyiben az adóévre megfizetett adóelőleg összege több, mint az adóévre bevallott adóösszeg, a különbözetet az adóalany az adóévi adóról szóló bevallás benyújtásának napjától igényelheti vissza az adózás rendjéről szóló törvény adóvisszatérítési szabályai alapján. Az adófizetésre nem kötelezett adóalanynak adó- és adóelőlegbevallás benyújtási kötelezettsége nincs.
Az adó mértéke sávosan került megállapításra. Az extraprofit adók bevezetése nem változtatott az eredeti sávokon, valamint azon sem, hogy azoknak akiknek eddig nem kellett fizetniük, számukra ez a különadók után sem változik. Emelkednek viszont az eddig fizetésre kötelezettek adóterhei, valamint pótadó fizetési kötelezettség került meghatározásra.
Megjelent az extraprofit adóról szóló kormányrendelet. Az új jogszabály jelentősen érinti a cégautóadót, jövedéki adót és a köznyelvben „chipsadó” néven nevezett közterhet is.
A pótadót a vállalkozásoknak 2022. november 30. napjáig kell megfizetniük.
Mindezek értelmében 2022. november 30-ig egyszeri, a 2021. évben kezdődő adóéve – több, a 2021. évben kezdődő adóév esetén a 2021. évben kezdődő utolsó adóéve – kiskereskedelmi adójának az adóéve naptári napjai alapján 365 napra számított (évesített) összege 80 százalékával azonos összegű kiskereskedelmi pótadót kell megállapítania, megfizetnie és az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bevallania.
Az az adóalany, amelynek nincs az elmúlt évben kezdődő adóéve, nekik a 2022. évben kezdődő adóévéről benyújtandó bevallással egyidejűleg a 2022. évben kezdődő adóéve – több, a 2022. évben kezdődő adóév esetén a 2022. évben kezdődő utolsó adóéve – adójának az adóéve naptári napjai alapján 365 napra számított (évesített) összege 80 százalékával azonos összeget köteles pótadóként megállapítani, megfizetni és az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bevallani.
Ahogy láthatjuk, azokban az esetekben amikor 2021. évben, vagy akinek a 2022. évet kell alapul venni, abban az esetben a 2022. évben több adott évben kezdődő adóéve is van, abban az esetben mindig az utolsó adóév eredményeit kell alapul venni.
A rendelkezések értelmében a 2023-ben kezdődő adóévben a következő adómértéket kell alkalmazni az adómegállapítás során:
Látható, hogy a legnagyobb terhet a legmagasabb árbevételű vállalkozások viselik. Előzők alapján az idei évre vonatkozóan a vállalkozások számára a pótadó megfizetése, míg jövőre az emelt adómértékek jelentenek majd plusz terhet. A 2023-ban kezdődő adóév adóelőlegének megállapítása során a Kiskeradó tv. 6. §-a már nem lesz alkalmazható, az adóelőleget kizárólag a 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendeletben az extraprofit adókról meghatározottak szerint kell majd megállapítani.
Próbálja ki az Adópraxist és a Digitális Adókommentárt két hétig teljesen díjmentesen és győződjön meg azok előnyeiről:
Az email címére elküldtük a megerősítő levelet amivel aktiválhatja a fiókját.
Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunk!
Az Adózási Módszertani Szemle egy gyakorlatias megközelítésű online adószakmai havilap, amely átfogóan követi az adózás világának változásait. Minden nagyobb adónem és több fontos témakör állandó rovatot kapott: Áfa, SZJA, Társasági adó, TB és nyugdíj, járulékok és bérszámfejtés, Kisadók, Helyi adók, Számvitel és adózás összefüggései, Munkaügy és adózás összefüggései.
Az Adópraxis.hu egy folyamatosan frissülő digitális tudástár. Az oldalon megtalálja az aktuális és archív Adózási Módszertani Szemle lapszámokat, kérdéseket tehet fel szakértőinknek, olvashatja az adójogszabályokat és rendeleteket. Korlátlanul használhatja a Digitális Adókommentárt, valamint a szakmai videótárban megtekintheti az aktualitásokra fókuszáló legsikeresebb szakmai napjaink videofelvételeit.
Éves előfizetéséhez az alábbi szolgáltatások járnak még:
Adja meg az email címét, és küldünk egy levelet, amellyel megadhatja új jelszavát.
Tanácsadóink vonalainak foglaltsága esetén ügyfélszolgálatunk fogadja hívását. Szakértőink haladéktalanul, de legkésőbb hat munkaórán belül visszahívják. Szükség esetén ügyfélszolgálati kollégánkkal az Ön számára megfelelő időpontra kérhet visszahívást.
Gyorshírek és magyarázatok az adózási eljárásjog új szabályairól
