Szívesen válaszol az alábbi témákban:

  • vállalkozások adózása
  • adóigazgatási eljárás
  • cégjog, cégügyletek

Ez a tartalom 668 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Kriptovalutával összefüggő kérdések

2022. 06. 21.

A kriptovaluták megjelenése új fogalmak megtanulására késztette a szakembereket és az adózókat egyaránt. Ezúttal egy visszatérő kérdést válaszolunk meg a kriptovalutával kapcsolatban: hogyan kell a kriptovalutából származó nyereséget, veszteséget megállapítani?

Az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy a kriptovalutából származó nyereséget, veszteséget, hogy kell megállapítani? A magánszemély vásárol bitcoint és ezt követően akár naponta is adja veszi a coinjait. Több millió forintja van bent a kripto tőzsdén. Amikor valódi pénzre Fiat-ra váltja kriptoját, akkor abban az éves bevallásában kell vizsgálni hogy nyereséges az adott ügylet vagy veszteséges?
Milyen árfolyam lesz a viszonyítási alap? Bitcoint eladja vesz belőle Ethereumot, majd a felét eladja vesz belőle Tether-t. Évek múltán forintra váltja 2021-ben, a vásárolt Tether-t. Itt melyik árfolyamot hasonlítjuk össze? A Tether vásárláskori és eladáskori árfolyamát? Vagy vissza kell követni a nyereséget, veszteséget a Bitcoin vásárláskori értékéhez?

Kiindulási pont az, hogy Magyarországon még nincs kellő törvényi szabályozás a kriptovalutákkal kapcsolatban, de az biztos, hogy a kriptovaluták nem tekinthetőek értékpapírnak. 

Ha a kérdés szerint a kriptovaluta bányászata megtörtént akkor annak jövedelme önálló tevékenységből származó jövedelem lesz. Ha bányászat nem történt meg csak kereskedés, akkor a kriptovaluta kereskedés egyéb jövedelemként lesz adóköteles. A leírtakból következik, hogy ezt a tevékenységet magánszemély is végezheti. A nyereség kimutatása a ténylegesen elért eredmény meghatározásával lehetséges a törvényes fizetőeszközre történő átváltás során. Az egyéb bevétel esetén az adókötelezettséget 15% Szja és 13% Szocho terheli az adózót. Viszont költségelszámolás nem történhet, ez annyit jelent, hogy az adóalap csak 83% lesz (mivel a magánszemély fizeti saját maga után a szochót). A magánszemélynek ebben az esetben negyedévente (a negyedévet követő hónap 12.-ig) előlegfizetési kötelezettsége keletkezik, de bevallás elkészítése nélkül. Ez annyit jelent, hogy az egyéb bevétel is az összevont adóalapba tartozik, de a tényleges adóbevalláskor (22Szja) a befizetett előlegek kompenzálják az éves szintű adókötelezettséget.

Tehát a törvényes fizetőeszközre történő átváltás az irányadó. A további ügyletek nem befolyásolják az elért eredményt, mivel nincs költségelszámolás és egy következő ügyletet is eredményorientáltan kell vizsgálni. Tehát minden ügyletet egyedileg kell vizsgálni és értékelni egymástól függetlenül. A leírtakból következik, hogy a nyereséges ügyleteknek létezik adókötelezettségük.

Leipán Tibor (2022-06-21)

Adózási Módszertani Szemle + Adópraxis előfizetés megrendelése

Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunkat!