• FORRÓDRÓT
    • telephone
    • REGISZTRÁCIÓ
    • BEJELENTKEZÉS

Szakterületek:

  • személyi jövedelemadó
  • társasági adó
  • SZOCHO
Ez a tartalom 390 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

A külföldi pénznem átszámításának szabályai a személyi jövedelemadózásban

2019. 10. 03.

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 28. § (2) bekezdése előírja, hogy a közterheket – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – forintban kell teljesíteni az állam részére. Ezzel összhangban a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) is kimondja, hogy a jövedelem megállapítása során a bevételt és a költséget forintban kell meghatározni. Ugyanakkor egyre gyakoribb a határokon átnyúló jövedelemszerzés, amikor a magánszemély bevétele, elszámolható költsége, adott esetben más államban megfizetett adója külföldi pénznemben

Főszabály szerint a külföldi pénznemben keletkezett bevételt, felmerült kiadást, valamint bármely bizonylaton külföldi pénznemben megadott, az adó összegének meghatározásához feltüntetett adatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Az MNB hivatalos deviza árfolyamlapján nem szereplő pénznem esetében pedig az MNB által közzétett euróban megadott keresztárfolyam segítségével kell a forintra történő átszámítást elvégezni. Ezeket az árfolyamokat – a törvény felhatalmazása alapján – az MNB a Magyar Közlönyben teszi közzé [Szja tv. 5. § (7) bekezdés, 82. § (1) bekezdés]. Az adatok visszamenőleg 2000-től letölthetők az MNB honlapjáról.

A forint árfolyama lebegő (rugalmas), ami azt jelenti, hogy a piaci viszonyoktól függően folyton változik, ezért nem mindegy, hogy a külföldi pénznemben megállapított összeg átszámítása mely időpontban érvényes árfolyam szerint történik. Erre nézve az Szja tv. részletes szabályai adnak eligazítást a következők szerint.

A külföldi pénznemről történő átszámításhoz

-    bevétel esetében (munkadíj, megbízási díj, osztalék, támogatás, ösztöndíj stb.) a bevételszerzés időpontjában,
-    kiadás (költség) esetében a teljesítés időpontjában,
-    dolog, pénzügyi eszköznek nem minősülő vásárolt jog, vásárolt követelés átruházása esetén a szerzési érték tekintetében a megszerzéskor,
-    értékpapír átruházása esetén a szerzési érték tekintetében az értékpapír tulajdonjogának megszerzése, a dematerializált értékpapír értékpapírszámlán történő jóváírása napján,
-    pénzügyi eszközre (ide nem értve az értékpapír átruházását) kötött ügylet esetén az ügylet teljesítésének (lezárásának) időpontjában,
-    a külföldi pénznemben megfizetett adó esetében – a magánszemély döntése szerint – az adó megfizetésének időpontjában vagy az adóév utolsó napján
érvényes árfolyamot kell alkalmazni. [Szja tv. 6. § (1) bekezdés]

Az előbbiektől eltérően a külföldi pénznemben keletkezett bevétel, illetve kiadás esetén az adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőnek az adóelőleg-alap megállapításához kötelezően a bevétel megszerzése napját megelőző hónap, illetve a kiadás teljesítésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyammal kell számolnia. [Szja tv. 6. § (3) bekezdés]

Ha azonban a kifizetőre vonatkozó előbbi előírás szerinti árfolyam előnytelen a magánszemély számára, akkor az adóbevallásában alkalmazhat attól eltérő árfolyamot, feltéve, hogy rendelkezik pénzügyi intézmény által a külföldi pénz eladását/vételét igazoló,
-    a külföldi pénz eladása esetén a bevételszerzést követő 15 napon, illetve
-    a külföldi pénz vétele esetén a kiadást megelőző 15 napon belül
a nevére kiállított, az ügyletet igazoló bizonylattal. Ekkor a bizonylat szerinti összeg mértékéig a bizonylat szerinti árfolyam vehető figyelembe a forintra történő átszámításhoz. [Szja tv. 6. § (3) bekezdés a) pont]

Ez például azt jelenti, hogy ha egy lakást bérbeadó magánszemélynek egy magyar kft. 500 euró bérleti díjat fizet, és a kifizetés napját megelőző hónap 15. napja szerinti MNB árfolyam 330 forint volt, akkor a kft-nek az adóelőleg megállapításához 500 x 330 = 165.000 forint bevételt kell figyelembe vennie. Azonban, ha a magánszemély a bérleti díj megfizetését követő 15 napon belül 400 eurót csak 320 forintos árfolyamon tudott átváltani, akkor a nevére szóló átváltási bizonylat alapján módosíthatja az adóbevallási tervezetét, azaz csak 400 x 320 + 100 x 330 = 128.000 + 33.000 = 161.000 forint bevételt kell bevallania. Amennyiben ez a magánszemély külföldön vett 50 euróért a kiadott lakásba kerülő felszerelést, amikor az MNB árfolyam 325 forint volt, ezt a költséget a nyilatkozata alapján a kft. az adóelőleg-alap megállapításakor 50 x 325 = 16.250 forint összegben vonhatja le a bevételből, de ha a magánszemély a vásárlást megelőző 15 napon belül kiállított bizonylat szerint 332 forintért vette az 50 eurót, akkor az adóbevallásában 50 x 332 = 16.600 forint költséget vehet figyelembe.

Nem alkalmazható ez a módszer, ha a külföldi pénz eladása vagy vétele pénzügyi eszközre kötött ügyletben történt. Ekkor mindig az ügyletben alkalmazott árfolyamot kell figyelembe venni. [Szja tv. 6. § (3) bekezdés b) pont]

A külföldi pénznemben megszerzett kamatjövedelem, osztalék (osztalékelőleg) adójának megállapításánál az adót ugyanazon külföldi pénznemben kell megállapítani, levonni és a jövedelem megszerzésének időpontjában érvényes árfolyamon átszámítva, forintban kell megfizetni. [Szja tv. 6. § (2) bekezdés]

Külön rendelkezés szerint, ha az egyéni vállalkozó
-    a bevételét olyan termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása ellenértékeként szerezte külföldi pénznemben, amely esetében az általános forgalmi adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a bevétel forintra történő átszámításához azt az árfolyamot kell alkalmaznia, amelyet az adott ügyletben az általános forgalmi adó alapjának forintra történő átszámításához alkalmaz;
-    kiadását olyan termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele érdekében fizette meg, amely esetében az általános forgalmi adó fizetésére maga kötelezett, és amelynek alapja külföldi pénznemben kifejezett, a kiadás forintra történő átszámításához azt az árfolyamot kell alkalmaznia, amelyet az adott ügyletben az általános forgalmi adó alapjának forintra történő átszámításához alkalmaz. [Szja tv. 6. § (2a) bekezdés]

Szintén külön előírás vonatkozik arra az esetre, amikor a magánszemély külföldi pénznemben fizetett nyugdíjbiztosítás díja alapján jogosult rendelkezni az adójáról. Ekkor az adóról való rendelkezés alapjául szolgáló összeg meghatározásakor a nem forintban fizetett díjat az adóév utolsó napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett euróban megadott árfolyamon kell forintra átszámítani. [Szja tv. 44/C. § (2) bekezdés]

Az egyes adóévek között áthúzódó kiküldetés címén kifizetett összeg (ideértve a választott egybeszámítás esetét is) adókötelezettsége abban az adóévben keletkezik, amelyben a kifizetés, illetve a kiküldetés elszámolása megtörtént.

Fontos tudnivaló, hogy az egyes adóévek között áthúzódó külföldi kiküldetés esetén az elszámolásra kiadott összeg (devizaellátmány) adókötelezettsége abban az adóévben keletkezik, amelyben az összeg felhasználásának elszámolása megtörtént.

 

 

Surányi Imréné (2019-10-03)