Lenullázható a társasági adó – avagy a fejlesztési tartalék képzésének új szabálya

A beruházást tervező, de viszonylag szerény adózási eredményt kimutató vállalkozások számára hozott kedvező változást a 2020. május 1-jével hatályba lépő kormányrendelet, amely a fejlesztési tartalék képzésére megengedőbb feltételeket tartalmaz a beruházások ösztönzése érdekében.

A fejlesztési tartalék képzése az eddigi szabályok szerint azt jelentette a társasági adózásban, hogy
–    az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett,
–    az adóév utolsó napján, lekötött tartalékként kimutatott összege,
–    de legfeljebb az adózás előtti nyereség 50 százaléka, és
–    legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint
csökkentette a társasági adó alapját e jogcímen.

A Magyar Közlöny 96. számában hirdette ki a jogalkotó a 171/2020. (IV. 30.) Korm. rendeletet, amely a koronavírus világjárvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében a beruházások társasági adózási korlátjának enyhítéséről szól. Ennek alapján a társasági adóról szóló törvény szerinti fejlesztési tartaléknak az adóévi adózás előtti nyereség 50 százalékához kötött korlátját törölte a jogalkotó. Továbbra is érvényben marad azonban az adóévenkénti 10 milliárd forintos korlátozás. Így az adózás előtti eredményt csökkenti a társasági adó alanya által az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett, és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege, és legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint.

Az új szabályt első alkalommal a 171/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet hatálybalépésének napját, azaz 2020. május 1-jét magában foglaló adóévre kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a 2020. május 1-jét magában foglaló adóévben
-    az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett,
-    az adóév utolsó napján, lekötött tartalékként kimutatott összege,
-    de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege, és
-    legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint
csökkenti a társasági adó alapját e jogcímen.

Vagyis azoknak a vállalkozásoknak a kivételével, ahol az adózás előtti nyereség túllépi a 10 milliárd forintot, a teljes adózás előtti nyereség összege tehető fejlesztési tartalékba, nullára csökkentve ezzel a fizetendő társasági adót.

Az adózók számára a kormányrendelet biztosítja annak lehetőségét, hogy döntésük alapján a fenti szabályt már a 2019-ben kezdődő adóévre (azaz visszamenőlegesen) is alkalmazzák.

Abban az esetben, ha az adózó úgy dönt, hogy a kormányrendelet szerinti szabályt már a 2019. adóévre is alkalmazni kívánja, de 2020. május 1-jéig már benyújtotta a társasági adóbevallását, és a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozóan elfogadott számviteli beszámolóval rendelkezik, akkor az éves társasági adóbevallást 2020. szeptember 30-ig az adózás rendjéről szóló törvény szerint önellenőrzi.

Tekintettel arra, hogy az adózó 2019. évi („eredeti”) számviteli beszámolója ez esetben nem tartalmazza a kormányrendelet alkalmazásával megállapított és lekötött tartalékba helyezett fejlesztési tartalékot, a társasági adóbevallás (előzőek szerinti) önellenőrzésével egyidejűleg, a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozó, elfogadott számviteli beszámolója tekintetében a számviteli ellenőrzés szabályai szerint lekötött tartalékot képez.

Amennyiben az adózó úgy dönt a kormányrendeletben rögzített szabályok szerinti fejlesztési tartalék 2019. adóévi képzéséről, hogy a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozóan a rendelet hatálybalépésének napjáig társasági adóbevallást nem nyújtott be, de a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozóan elfogadott számviteli beszámolóval rendelkezik, akkor a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozó, elfogadott számviteli beszámolója tekintetében a számviteli ellenőrzés szabályai szerint lekötött tartalékot képez. Ugyanis az adóalap-csökkentés azon feltétele, miszerint a képzett összeget lekötött tartalékként kell az adóalanynak a könyveiben is kimutatnia, az nem változott. Természetesen ez esetben a társasági adóbevallást nem kell önellenőrzéssel korrigálni.

Ami nem változott …

Ahogyan a fejlesztési tartalék képzésének 10 milliárd forintban meghatározott, éves felső határa változatlan maradt, úgy az összeg felhasználásának – a fejlesztési tartalék feloldásának – eddig ismert szabályait sem írta át a fentebb hivatkozott kormányrendelet.

A fejlesztési tartalékot változatlanul a képzés adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig kell beruházásra felhasználni. A felhasználáskor a lekötött tartalék feloldható, és visszavezethető az eredménytartalékba.

Változatlanul érvényes az a szabály, hogy ha a fejlesztési tartalék címén lekötött összeget az adózó nem használja fel beruházásra az erre rendelkezésére álló években, vagy olyan beruházásra fordítja, amely nem felel meg a társasági adóról szóló törvényben előírtaknak, utólag meg kell fizetnie a társasági adót a képzés adóévében érvényes adómértékkel, amely jelenleg 9 százalék.

Az adó mellett késedelmi pótlékot is kell fizetni a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem beruházási célra történő feloldás napjáig, illetve a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig felszámítva.

Az adót és a késedelmi pótlékot a lekötött tartalék feloldását követő 30 napon belül, a negyedik adóév utolsó napjáig fel nem oldott tartalék után a negyedik adóévet követő hónap 30. napjáig kell megfizetni. Az adót és a késedelmi pótlékot az említett napot követő első társasági adóbevallásban kell bevallani.

A fejlesztési tartalék a következők kivételével bármely beruházásra – új eszközre és használt eszközre egyaránt – felhasználható a beruházás elszámolásának adóévében.

Nem használható fel a fejlesztési tartalék
-    a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként kapott eszköz alapján elszámolt beruházásra,
-    a térítés nélkül átvett eszköz címen elszámolt beruházásra,
-    az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amelyre a számvitelről szóló törvény szerint nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést (például földterületre, telekre, olyan eszközre, amelynek nem csökken az értéke).
Elszámolható azonban a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény beruházásra, bár ezek értéke jellemzően nő a használati idő alatt.

Lényeges, hogy a több év alatt megvalósított beruházás aktiválásának adóévében, tehát csak az ezen adóévben elszámolt beruházási értékre használható fel a fejlesztési tartalék. A fejlesztési tartalék nem „utófinanszírozási rendszerben” működik, így a korábbi adóévekben elszámolt beruházás utólag nem finanszírozható a fejlesztési tartalékból. Arra a korábbi, a beruházás elszámolásának adóévében/adóéveiben volt lehetősége tartalékot képeznie a vállalkozónak.

Figyeljünk az értékcsökkenés elszámolására!

A fejlesztési tartalék a képzésének adóévére vonatkozóan, lényegében egy előrehozott értékcsökkenés-elszámolást jelent, a felhasználásával megvalósított és üzembe helyezett beruházás bekerülési értékéből a fejlesztési tartalékból fedezett összeg társasági adóalapot csökkentő értékcsökkenési leírásként már nem vehető figyelembe, azzal az üzembe helyezéskor csökkenteni kell a társasági adóról szóló törvény szerinti számított nyilvántartási értéket, amely egyébként az üzembe helyezéskor azonos a bekerülési értékkel. Az eszköz bekerülési értékéből a fejlesztési tartalékból fedezett összeg levonásával fennmaradó részre folytatható az üzembe helyezéstől az adóalapot csökkentő értékcsökkenési leírás elszámolása.

Sinka Júlia
közgazdász, okleveles áfa- és nemzetközi adószakértő

Lezárva: 2020. május 6.