Ez a tartalom 1323 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Erről a témáról 2023-12-04 írtunk FRISS INFORMÁCIÓKAT: A szocho adókedvezmények változásai 2024-től

A mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adókötelezettsége

A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 2021. január 1-jétől átfogóan módosította a mezőgazdasági őstermelők szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségét. Cikkünk ezen új szabályokat ismerteti.

Ki minősül mezőgazdasági őstermelőnek?

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) alkalmazása során – az értelmező rendelkezés alapján – mezőgazdasági őstermelőnek a személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint mezőgazdasági őstermelőnek minősülő természetes személy minősül.

Az Szja tv. szerint 2021. január 1-jétől mezőgazdasági őstermelőnek a családi gazdaságokról szóló törvény szerinti mezőgazdasági őstermelő, illetve az őstermelők családi gazdaságának tagja minősül.

A Szocho tv. a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozóan speciális adóalapmegállapítási szabályokat tartalmaz.

Hogyan terheli a kötelezettség a mezőgazdasági őstermelőt?

Amennyiben a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységből származó, a tárgyévet megelőző évben elért – támogatások nélküli – bevétele meghaladja a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének ötszörösét, akkor a mezőgazdasági őstermelőt – saját maga után – évente terhelő szociális hozzájárulási adó alapja:

• a tárgyévi összevont adóalapba tartozó, őstermelői tevékenységből származó jövedelme, 

• de havonta legalább a minimálbér, 

• vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege. 

Az éves minimálbér felét az adóévben el nem érő őstermelői tevékenységből származó bevétellel rendelkező, járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adó fizetésére nem kötelezett, kivéve, ha a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalja, hogy magasabb összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Ekkor a mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.

Az átalányadózást választó járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelőt – saját maga után – havonta terhelő szociális hozzájárulási adó alapja:

• a minimálbér, 

• vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege. 

Az éves minimálbér ötszörösét az adóévben el nem érő őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétellel rendelkező, átalányadózást választó járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adó fizetésére nem kötelezett, kivéve, ha a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalja, hogy magasabb összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Ekkor a mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.

A járulékfizetésre nem kötelezett mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja a tárgyévi összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelem, azzal, hogy adó fizetésére nem kötelezett

a) az éves minimálbér felét az adóévben el nem érő őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelő,

b) az éves minimálbér ötszörösét az adóévben el nem érő őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétellel rendelkező, átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelő.

Amennyiben a mezőgazdasági őstermelő e jogállással nem rendelkezik az adóév minden napján, vagy más okból nem minősül az adó alanyának az adóév minden napján, akkor az adó alapja

a) az átalányadózást nem választó adófizetésre kötelezett őstermelő esetében az összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelme, de legalább az adóalanyiság időtartamának minden napjára számítva a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében havonta vállalt összeg harmincad része,

b) az átalányadózást választó adófizetésre kötelezett őstermelő esetében az adóalanyiság időtartamának minden napjára számítva a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében havonta vállalt összeg harmincad része.

Az adóalapot megállapító mezőgazdasági őstermelő, az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításakor nem veszi számításba azt a napot, amelyen

a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül;

b) gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekek otthongondozási díja, ápolási díj folyósítása alatt a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységét személyesen folytatja;

c) csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül;

d) önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít;

e) fogvatartott.

Ezekben az esetekben az adó alapja:

a) átalányadózást nem választó mezőgazdasági őstermelő esetében az összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelem, de legalább a minimálbér, vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg,

b) átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelő esetében a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg

harmincad része azokra a napokra, amelyekre az adófizetési kötelezettség fennáll.

Kapcsolódó

4 fős ÖCSG adózásának érdekes kérdései

Hogyan kell beadni a helyi iparűzési adó (HIPA) bevallását egy négyfős ÖCSG esetében, ha több, a kérdést árnyaló körülmény is felmerül?

Összegzés

A fentieket összefoglalva:

• A biztosított mezőgazdasági őstermelő a tárgyévi összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelme, de legalább a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg után fizeti meg a szociális hozzájárulási adót.

• Az átalányadózást választó biztosított mezőgazdasági őstermelőnek a minimálbér után kell a szociális hozzájárulási adót megfizetnie, azzal, hogy az átalányadózást választó az éves minimálbér ötszörösét az adóévben el nem érő mezőgazdasági őstermelő mentes a szociális hozzájárulási adó alól. 

• A biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező mezőgazdasági őstermelő – függetlenül attól, hogy átalányadózással vagy tételes költségelszámolással állapítja meg az adóalapját – az összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelme után köteles a szociális hozzájárulási adó megfizetésére.

• A legkisebb őstermelők, akiknek a bevétele nem éri el az Szja tv.-ben meghatározott bevételi értékhatárt (az éves minimálbér felét), és így mentesek a személyi jövedelemadó megfizetése alól, a szociális hozzájárulási adó kötelezettség alól is mentesülnek. Ez utóbbi mentesség költségelszámolási módtól és biztosítotti státusztól függetlenül megilleti a legkisebb őstermelőket, feltéve, hogy a biztosított őstermelő nem egy választott magasabb járulékalap után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot.

(Lezárva: 2021. január 10.)