Ez a tartalom 1793 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 51. § (1) és (4) bekezdése a munkáltató kötelezettségeként határozza meg többek között a munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítását. Munkavégzési feltételek alatt értjük a megfelelő munkaeszközöket, és mindazokat a körülményeket, amelyek elengedhetetlen feltételei a munkavégzésnek, de ide tartozik a munkatevékenységhez szükséges tájékoztatás, valamint ismeretek és továbbképzések biztosítása is. Továbbá a munkáltató köteles biztosítani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit.
A védőital munkáltató által történő kötelező juttatására vonatkozó hatályos szabályozás a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. (a továbbiakban: Mvtv.) törvényen alapul.
Az Mvtv. 24. § a) pontja úgy rendelkezik, hogy minden munkavállaló részére biztosítani kell megfelelő mennyiségű, az egészségügyi előírásoknak megfelelő minőségű ivóvizet.
Az Mvtv. 33. § (1)-(2) bekezdése továbbá úgy rendelkezik, hogy a munkahelyiségben a munkavállalók létszámát, a tevékenység jellegét és a veszélyforrásokat figyelembe véve elegendő mennyiségű és minőségű, egészséget nem károsító levegőt és klímát kell biztosítani. Ha az előírt levegő vagy klíma biztosítása műszakilag megoldhatatlan, a munkavállalók egészségének megóvása érdekében szervezési intézkedéseket kell tenni, egyéni védőeszközt alkalmazni, illetőleg védőitalt juttatni. A törvény 34. §-a szerint szabadtéri munkahelyen – a munkavégzés jellegének és a munkakörülményeknek megfelelő műszaki megoldásokkal, munkaszervezéssel, egyéni védelemmel, melegedési lehetőséggel, védőitallal – gondoskodni kell a munkavállalók időjárás elleni védelméről.
Az Mvtv. nemcsak előírja a munkáltató kötelezettségeit, hanem biztosítja a munkavállaló jogait is. Ennek megfelelően az Mvtv. 61. §-a kimondja, hogy a munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától
a) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását;
b) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésére bocsátását, a betanuláshoz való lehetőség biztosítását;
c) a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök, az előírt védőital, valamint tisztálkodószerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását.
Tehát a munkáltatónak kötelezettsége a védőital biztosítása, a munkavállalónak joga a védőital „követelése”.
Az Mvtv. 18. § (2) bekezdése a munkavállalói érdekek védelmében garanciális szabályként kimondja, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat.
A védőital kötelező juttatására vonatkozóan miniszteri rendeletek további előírásokat tartalmaznak.
A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről a 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 7. §-a tartalmaz kötelező előírásokat. Eszerint
- A munkaterületeket befogadó helyiségek hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt, az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését.
- A pihenőhelyeken, a különféle szolgálati feladatokat ellátó személyzet helyiségeiben, az egészségügyi létesítményekben, az étkezdékben és az elsősegélyhelyeken biztosítani kell az ilyen helyiségek rendeltetésének megfelelő hőmérsékletet.
- Zárt munkahelyeken a végzett munka jellegétől és az évszakoktól függően, a munka nehézségi fokát jellemző munkaenergia-forgalmat figyelembe véve, álló munkánál 1 m magasságban, ülő munkánál 0,5 m magasságban az alábbi táblázatban szerinti hőmérsékletet (klímatényezőt) kell biztosítani:
A munka jellege |
Hideg évszakban biztosítandó léghőmérséklet |
Meleg évszakban biztosítandó |
||
léghőmérséklet °C |
effektív, illetve korrigált effektív hőmérséklet °C |
maximálisan megengedhető effektív, illetve korrigált effektív hőmérséklet °C |
||
Szellemi munka |
20-22 |
21-24 |
20 |
31 |
Könnyű fizikai munka |
18-20 |
19-21 |
19 |
31 |
Közepesen nehéz fizikai munka |
14-18 |
17-19 |
15 |
29 |
Nehéz fizikai munka |
12-14 |
15-17 |
13 |
27 |
- A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. Óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni, ha a munkahelyi klíma zárttéri munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja, valamint a hidegnek minősülő munkahelyeken. A munkahely hidegnek minősül, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő 50%-nál hosszabb időtartamban, szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot, illetve zárttéri munkahelyen a +10 °C-ot nem éri el.
- A 24 °C (K) EH érték feletti hőhatással járó munkahelyeken a munkába lépést követően, továbbá három hetet meghaladó munkaszünet utáni újbóli munkafelvétel esetén munkaszervezéssel kell biztosítani a hőalkalmazkodás feltételeit. Ennek érdekében a napi hőhatás időtartama az alkalmazkodási folyamat kezdetén nem haladhatja meg a 2 órát és a munka nehézségi foka a közepesen nehéz fizikai munkának megfelelő 14,0 kJ/min értéket. Az adott munkakörrel járó terhelési szintet 2 hét alatt fokozatosan kell elérni.
- Ha a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani. A folyadékveszteséget általában 14-16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. (Vagyis nem kötelező az ásványvíz.) E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített.
- A hidegnek minősülő munkahelyen a munkavállalók részére +50 °C hőmérsékletű teát kell kiszolgáltatni. A tea ízesítéséhez cukrot, illetve édesítőszert kell biztosítani.
- A védőital és a tea elfogyasztásához legalább a dolgozók létszámát elérő mennyiségben, személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakról kell gondoskodni. A védőital, valamint a tea készítése, tárolása, kiszolgálása a közegészségügyi követelmények betartása mellett történhet.
A védőital kötelező biztosítására vonatkozóan a fentiekkel azonos rendelkezéseket tartalmaz az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet 4. számú mellékletének 7. pontja.
A védőital biztosítására vonatkozó kötelezettség elmulasztásának szankciója
A munkavédelmi előírások betartását ellenőrző hatóságok az esetleges ellenőrzési eljárás során a munkáltatót:
• figyelmeztetik, és felhívják a figyelmét arra, hogy megsértette a jogszabályban foglalt előírásokat,
• felszólítják – határidő kitűzésével – arra, hogy szüntesse meg az ellenőrzés során feltárt jogsértő helyzetet.
A hatóságok az Mvtv. 82. § (1) bekezdése alapján munkavédelmi bírságot is kiszabhatnak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállalók életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben.
Jó tudni!
Mindenképpen célszerű a munkavédelmi előírásokat, köztük a védőital biztosítására vonatkozó rendelkezést is betartani, mivel a munkavédelmi bírság összege 50.000 Ft-tól 10.000.000 Ft-ig terjedhet.
Ha tudni szeretné, hogy elszámolható-e a védőital a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségként, levonásba helyezhető-e az általános forgalmi adója, figyelembe kell-e venni természetbeni juttatásként, akkor olvassa el Adózzunk! rovatunkban található cikkünket is!
Próbálja ki prémium szolgáltatásait két hétig teljesen díjmentesen és győződjön meg azok előnyeiről:
Az email címére elküldtük a megerősítő levelet amivel aktiválhatja a fiókját.
Adja meg az email címét, és küldünk egy levelet, amellyel megadhatja új jelszavát.
Gyorshírek és magyarázatok az adózási eljárásjog új szabályairól