Szívesen válaszol az alábbi témákban:

  • TB-ellátások
  • nyugdíj
  • kifizetőhelyek

Mit érint pontosan a minimálbér-emelés a tb terén?

2023. 01. 22.

Köztudottnak mondható, hogy a 2023-as évre 232 ezer forintra emelkedett a minimálbér összege. A változás komoly hatással bír a biztosítottakat terhelő 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékfizetésre, és a foglalkoztatók (kifizetők) által fizetendő szociális hozzájárulás adó fizetésére is, de változnak egyes társadalombiztosítási pénzellátások összegei is. Érdemes tehát most egy csokorban is összefoglalni, mi mindent érint a minimálbér-emelés a társadalombiztosítási kötelezettségekkel összefüggésben.

A Magyar Közlöny 2022. évi december 23-i számában megjelent a Kormány 573/2022. (XII. 23.) számú rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról. Ennek megfelelően a korábbi 200.000 forintos minimálbér havi 232.000 forintra (16 százalékos emelkedés), a 260.000 forintos garantált bérminimum pedig havi 296.400 forintra emelkedett (14 százalékos emelkedés). 

A társadalombiztosítási járulékot érintő változások 

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) rendelkezéseit az alábbi esetekben érinti a minimálbér:

A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, választott tisztségviselő, az állami projektértékelői jogviszony 
E személyekre a biztosítás akkor terjed ki, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét.

Az egyházi személy
Biztosítási kötelezettség alá esnek az egyházi szolgálatot teljesítő személyek, kivéve a saját jogú nyugdíjast. Az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy után az egyházi jogi személy a minimálbér alapulvételével 10 százalékos nyugdíjjárulékot fizet. 

Minimum járulékalap a munkaviszony szerint biztosított személyek körében
A Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott a körben a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járuléknak van egy minimális járulékalapja, amit járulékfizetési alsó határnak nevezünk. A járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka.

A biztosított főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége
A biztosított egyéni és társas vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem (vállalkozói kivét, átalányban meghatározott jövedelem. a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem, az ügyvezetés díjazása) alapulvételével fizeti meg. A társadalombiztosítási járulék alapja azonban havonta legalább a minimálbér, ha az egyéni vagy társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú végzettséget, középfokú szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimum.

A biztosított mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése
A mezőgazdasági őstermelő fő szabályként – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot [Tbj. 41. § (1) bekezdés].
Ettől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért – támogatások nélküli – bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének az ötszörösét, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet [Tbj. 41. § (2) bekezdés].

Megállapodás nyugdíjra, egészségügyi szolgáltatásra
Nyugdíjra 22 százalékos nyugdíjjárulékot lehet fizetni egy tetszőlegesen választott havi összeg, de legalább a minimálbér után. 
A szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás esetén a járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege. Ha a megállapodást a minimálbér összegének figyelembevételével kötik meg, annak változása esetén a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni. 
A Tbj. szerint nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult természetes személy megállapodást köthet a saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására.
Az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege: 

  • nagykorú állampolgár esetén a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér 50 százaléka,
  • 18 évesnél fiatalabb gyermek esetén a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér 30 százaléka.

A Magyarország területén oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató külföldi állampolgár egészségügyi szolgáltatására a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér 30 százalékának megfelelő havi összegű járulék megfizetésének vállalása esetén köthet megállapodást.

A Tbj. minimálbér fogalom meghatározása

Tbj. 4. § 14. Minimálbér:
14.1. a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege, és
14.2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.
Ahol tehát a társadalombiztosítási törvény minimálbért említ azon – egy kivétellel – az általános (a havi 232.000 forintos) miniálbért kell érteni.
Az egy kivétel a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában van, szükség esetén (középfokú végzettséget igénylő főtevékenység) a tárgyhónap első napján érvényes garantált bérminimummal kell számolni (a havi 296.400 forintra emelkedő összeg).

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvényt érintő rendelkezések

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. év LII törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) szerint
Adófizetési kötelezettség keletkezik
a)    a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
b)    az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
c)    az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
d)    az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
e)    az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme
f)    Magyarországon adóztatható része után.
Az a)-e) pontok esetében az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy egyéb, a Szocho tv-ben felsorolt (ide nem értve a béren kívüli juttatást, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat és a kamatkedvezményből származó jövedelmet) és az a)-e) pont szerinti jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét (adófizetési felső határ). 

A mezőgazdasági őstermelő által fizetendő adó alapja 
A törvény a szociális hozzájárulási adó alapját több esetben is a minimálbérhez köti.

Egyéni és társas vállalkozók 
A közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjára tekintettel havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja legalább az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján.
Az egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja az egyéni vállalkozói jogállás fennállása minden napjára számítva legalább a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján.

Az egyházi személy
Az egyházi jogi személyt az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyre tekintettel havonta terhelő adó alapja a minimálbér. Az adó alapja az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján.

Az adóval szemben érvényesíthető kedvezmények 
A szociális hozzájárulási adóval szemben igen sokféle kedvezmény érvényesíthető, például: 

  • a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény,
  • a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény,
  • a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény,
  • a megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény
    összege a minimálbérből számolandó. Minimálbér alatt mindig az általános minimálbér összegét kell figyelembe venni és soha nem a garantált bérminimum összegét.

A Szocho tv. szerinti minimálbér fogalom meghatározása
Minimálbér: az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve az e törvény egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseiben említett minimálbért, amely a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában a tárgyhónap első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege [Szocho. tv. 34. § 11. pont].

Egyes pénzbeli ellátások összegei

A minimálbér-növekedéssel együtt a gyed plafonja 324 800 forintra nő, a diplomás gyed az alapképzésben részt vevő hallgatóknál bruttó 162 400 forintra, a mesterképzésben részt vevők esetében bruttó 207 480 forintra emelkedik. A gyermekek otthongondozási díja (gyod) pedig bruttó 232 ezer forint lesz januártól.
A táppénz napi összegének a maximuma is az aktuális minimálbér összegéhez van kötve, ez 2023-ban a 232.000 forintos minimálbér kétszeresének 30-ad része, azaz 15.467 forint
A gyermekgondozási díj (gyed) a szülő korábbi jövedelmének 70 százalékát teheti ki, a maximális összeg azonban a minimálbér összegéhez van kapcsolva. A maximálisan folyósítható összeg a minimálbér kétszeresének a 70 százaléka, ez 2023-ban legfeljebb 324.800 forint lehet. Ugyanez vonatkozik a nagyszülői gyedre is.

A diplomás gyed maximum összege attól függ, hogy a jogosult milyen típusú képzésben vesz részt:

  • felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgatók a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 70 százalékával számolhatnak, ez 2023-ban 162.400 ezer forint lett.
  • mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgatók pedig a garantált bérminimum 70 százalékára számíthatnak, ez 207.480 forint.

 

dr. Futó Gábor (2023-01-22)