Ez a tartalom 928 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
A koronavírus-világjárvány második hulláma miatt kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel bevezetett gazdaságvédelmi intézkedéseket a Magyar Közlöny 242. számában megjelent 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) tartalmazza, amely 2020. november 11. napján hatályba is lépett.
Az egyik gazdaságvédelmi intézkedés értelmében a meghatározott tevékenységi kört tényleges főtevékenységként folytató kifizetők adókedvezményeket érvényesíthetnek.
A kedvezmény érvényesíthető a szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hozzájárulás, a rehabilitációs hozzájárulás és a kisvállalati adó tekintetében.
A Korm. rendelet szerint az adókedvezményre jogosító tevékenységi körök:
A másik gazdaságvédelmi intézkedés értelmében a szálláshely-szolgáltatók kérelmezhetik a foglalásaik kieséséből származó költségeik megtérítését.
A Korm. rendelet szerint azok jogosultak a támogatás igénylésére, akik tényleges főtevékenységként
A harmadik gazdaságvédelmi intézkedés értelmében a meghatározott tevékenységi kört tényleges főtevékenységként folytató munkaadók bértámogatást igényelhetnek.
A Korm. rendelet szerint a bértámogatást azok a munkaadók jogosultak igényelni, akik adókedvezményekre is jogosultak. Tehát a fent, 1-18. pontok alatt felsorolt tevékenységi kört tényleges főtevékenységként folytató vállalkozások érvényesíthetik az adókedvezményeket és igényelhetik a bértámogatást.
2020. december 23-ától újabb ágazattal bővült a veszélyeztetett ágazatok köre. Az adózási könnyítések az egyéb szárazföldi személyszállítás tevékenységet főtevékenységként végző vállalkozásokra is kiterjednek.
A Korm. rendelet szerint tényleges főtevékenységnek a Korm. rendelet alkalmazásában azt a tevékenységet kell érteni, amelyből az adózónak a Korm. rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30 százaléka származott.
E meghatározás alapján – az adóhatóság álláspontja szerint – egy vállalkozásnak egyetlen tényleges főtevékenysége lehet, ez pedig az a vállalkozási tevékenység, amelyből az adózónak a legtöbb bevétele származik. Ez a tevékenység akkor minősül a Korm. rendelet szerinti tényleges főtevékenységnek, ha az abból származó bevétel eléri az összes bevétel 30 százalékát.
A kedvezményekre való jogosultságot úgy lehet megállapítani, hogy
(1) elsődlegesen összesíteni kell a vállalkozási bevételeket,
(2) meg kell állapítani, hogy melyik vállalkozási tevékenységhez köthető a legnagyobb összegű bevétel, és
(3) ha e tevékenység a kedvezményezett tevékenységek körébe esik, akkor meg kell állapítani az adott vállalkozási tevékenységből származó bevételnek az összes bevételhez viszonyított arányát,
(4) ha a megállapított arány a 30 százalékot meghaladja, akkor a kedvezmények alkalmazására van lehetőség.
Összefoglalva: egy vállalkozásnak egy tényleges főtevékenysége lehet, és kizárólag ezen tevékenységéből származó bevételének kell elérnie a Korm. rendelet szerinti arányt, azaz nincs arra lehetőség, hogy több kedvezményezett tevékenysége bevételét is figyelembe vegye a 30 százalékos arányszám eléréséhez.
Elméletben ugyan nem kizárt, hogy több tevékenység bevétele esetlegesen azonos nagyságú és még az összes bevételhez viszonyított aránya is egyező legyen. Ha ilyen eset ténylegesen előfordulna, akkor a kedvezményi szabályok alkalmazásának nincs akadálya, feltéve, hogy legalább az egyik tevékenység kedvezményezett tevékenységnek minősül.
E rendelkezésnek megfelelően, ha például az adózó 2020. november 11. napját megelőző hat hónapban végzett a Korm. rendeletben meghatározott TEÁOR számmal azonosított kedvezményezett tevékenységet, és az abból származó bevétele az adott időszakban a teljes bevételhez viszonyítva a legtöbb volt, de nem érte el a bevétel 30 százalékát, akkor az adózó a Korm. rendeletben meghatározott kedvezményekre nem lesz jogosult. Ugyanúgy nem lesz jogosult a kedvezmények érvényesítésére az adózó, ha a Korm. rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban végzett kedvezményezett tevékenységet, de az abból származó bevétele kevesebb, mint a nem kedvezményezett tevékenységből származó bevétele. Ez utóbbi esetben nincs jelentősége annak, hogy a Korm. rendeletben meghatározott TEÁOR számmal azonosított kedvezményezett tevékenységéből származó bevétele eléri-e a teljes bevétel 30 százalékát vagy sem.
Fontos, hogy a kedvezmények érvényesíthetősége szempontjából nem releváns, hogy az adóhatósági nyilvántartásban az adózónak milyen főtevékenysége van bejelentve.
A Korm. rendelet 2020. november 11. napján lépett hatályba, tehát az ezt megelőző hat hónapban elért bevételt kell figyelembe venni. A Korm. rendelet alapján azonban nem állapítható meg egyértelműen, hogy a megelőző hat hónapot pontosan hogyan kell számítani.
Szakmai körökben két állásponttal találkozhatunk. Az egyik álláspont szerint a 2020. november 11. napját megelőző 6 naptári hónapot, vagyis 2020. május 1. és október 31. közötti időszakot kell figyelembe venni. A másik álláspont szerint a 2020. november 11. napját közvetlenül megelőző 6 hónapot, vagyis 2020. május 11. és november 10. közötti időszakot kell figyelembe venni.
Adószakértőként a második álláspontot képviselem, vagyis az általános határidő számítási szabály alapján kell eljárni. Eszerint a hónapokban megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, akkor a hónap utolsó napján.
Érdemes megjegyezni, hogy ezt az álláspontot az adóhatóság is megerősítette a koronavírus járvány első hulláma idején megjelent egyik gyakori kérdésre adott válaszában.
A cikkben érintett kedvezmények érvényesítésének további feltételei is vannak, melyeket korábban már részleteztünk.
(Lezárva: 2020. november 17.)
Próbálja ki az Adópraxist és a Digitális Adókommentárt két hétig teljesen díjmentesen és győződjön meg azok előnyeiről:
Az email címére elküldtük a megerősítő levelet amivel aktiválhatja a fiókját.
Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunk!
Az Adózási Módszertani Szemle egy gyakorlatias megközelítésű online adószakmai havilap, amely átfogóan követi az adózás világának változásait. Minden nagyobb adónem és több fontos témakör állandó rovatot kapott: Áfa, SZJA, Társasági adó, TB és nyugdíj, járulékok és bérszámfejtés, Kisadók, Helyi adók, Számvitel és adózás összefüggései, Munkaügy és adózás összefüggései.
Az Adópraxis.hu egy folyamatosan frissülő digitális tudástár. Az oldalon megtalálja az aktuális és archív Adózási Módszertani Szemle lapszámokat, kérdéseket tehet fel szakértőinknek, olvashatja az adójogszabályokat és rendeleteket. Korlátlanul használhatja a Digitális Adókommentárt, valamint a szakmai videótárban megtekintheti az aktualitásokra fókuszáló legsikeresebb szakmai napjaink videofelvételeit.
Éves előfizetéséhez az alábbi szolgáltatások járnak még:
Adja meg az email címét, és küldünk egy levelet, amellyel megadhatja új jelszavát.
Tanácsadóink vonalainak foglaltsága esetén ügyfélszolgálatunk fogadja hívását. Szakértőink haladéktalanul, de legkésőbb hat munkaórán belül visszahívják. Szükség esetén ügyfélszolgálati kollégánkkal az Ön számára megfelelő időpontra kérhet visszahívást.
Gyorshírek és magyarázatok az adózási eljárásjog új szabályairól
