Szakterületek:

  • kontrolling
  • cégjog

Ez a tartalom 359 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Monetáris Tanács: csökken az irányadó kamat

2023. 06. 26.

2023 június 20-án kamatdöntő ülést tartott a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az előzetes piaci várakozásoknak megfelelően a 13,0%-os alapkamatot változatlanul hagyva az irányadó kamatot 17,0%-ról 16,0%-ra csökkentették. Mit is jelent ez a két fogalom és azok mértékének változása a gyakorlatban?

A júniusi ülést megelőzően májusban is történt egy kamatfolyosó szűkítés, ekkor a felső határt 20,5%-ról 19,5%-ra csökkentették, az alsó határt jelentő 12,5%-hoz nem nyúltak. Szakértők szerint ősszel várhatóan az alapkamat és az irányadó kamat ismét összeér, ezt követően számíthatunk alapkamat csökkentésre.

Az alapkamatot a jegybank határozza meg, ez gyakorlatilag a kereskedelmi bankok és a központi bank közötti rövid lejáratú betétek, valamint hitelek kamatát jelenti. Erre azért van szükség, mert a kereskedelmi bankoknak tartalékolási kötelezettségük van a központi bankkal szemben, bizonyos összeget mindig a központi banknál kell elhelyezniük, illetve hitelt is a központi bank nyújt számukra, így az alapkamat segítségével az egész bankrendszerre és pénzügyi rendszerre tudnak hatást gyakorolni, így közvetetten a reálgazdaságra is.

Közgazdaságtani elmélet szerint, ha a háztartásoknál, a bankoknál és a vállalatoknál sok pénz van és azok a javak és szolgáltatások ellenértékeként megjelenik, akkor azzal párhuzamosan a gazdaság általában növekvő, viszont az inflációt is emeli és a folyamatos kereslet generálja a magasabb fogyasztói árakat. Ennek megoldására, ha kivonunk a rendszerből egy bizonyos pénzmennyiséget, azzal csökkentjük a keresletet, tehát a fogyasztói árak is mérséklődnek és ezzel párhuzamosan lassul a gazdaság. A gyakorlatban azért ez nem mindig működik ennyire egyszerűen, de az alapkamat emelésével tudnak hatást gyakorolni a gazdaság lassulására, a fogyasztói árak csökkenésére és így az inflációra is. Ugyanez működhet fordítva is, ha nincs meg a kellő kereslet a piacon, nehézkessé vált a pénzforgalom és a hitelfelvétel, akkor az alapkamat csökkentésével felpörgethető a gazdaság, hitelezés. Utóbbi azért lehetséges, mert a kereskedelmi bankok az alapkamat mértékéhez igazítják a hitel és betéti kamatlábaikat.

A jegybanki kamatlábak változása az elmúlt években

2021 novembere és 2022 júniusa között az alapkamat és az irányadó kamat közötti eltérés általában 1,0-1,5%pont körül alakult az irányadó kamat javára, az időszakot megelőzően a két kamatszint megegyezett, vagy közöttük csupán minimális eltérés mutatkozott. 2022 nyarától egészen 2022 októberéig együtt mozgott az alapkamat és az irányadó kamat, ám 2022 október közepén a 13,0%-os alapkamattal szemben az irányadó kamatot 18,0%-ra emelték. 2022 októberéig az irányadó kamat az egyhetes betéti tender volt, azóta pedig az egynapos betéti tender.

Az irányadó kamat viszonya az alapkamathoz

Azzal a lépéssel, hogy az irányadó kamaton változtattak és eltér az alapkamattól, az alapkamat fontossága kissé háttérbe szorult, sokkal inkább egy elméleti kamatszintté alakult. Ugyanis a kereskedelmi bankok az irányadó kamatnak megfelelően tudják a központi bankba tenni pénzüket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 16,0%-os éves kamatnak megfelelően az 1 napra a központi bankba helyezett pénzre a 16,0%-os kamat egy 365-ödét kapják kamatként. Az eredeti tervek szerint a két kamatszintet nem szerették volna sokáig különböző szinten tartani, azonban az instabil pénzpiaci helyzet ezt indokolttá tette.

Az elemzők várakozásai alapján a két kamatszint 2023 őszén ismét összeér majd, hiszen ha a piaci hangulat nem romlik, akkor a Monetári Tanács minden ülésén 100 bázisponttal tudja csökkenteni az irányadó kamatot, azaz az alapkamat mértékéig viszik le, ezt követően számíthatunk az alapkamat mértékének csökkentésére is, amivel kissé ismét felélénkül a gazdaság, könnyebbé válik a hitelezés, újraindulhatnak vagy folytatódhatnak a beruházások.

A kedvező piaci körülményeknek megfelelően az inflációt illetően is pozitív a jegybank várakozása, véleményük szerint még 2023 végén 10,0% alatti lesz az infláció, és nem csupán a bázishatások miatt, hiszen már májusban is alacsonyabb volt az árszint, mint a korábbi hónapokban. A teljes évre vonatkozó korábbi 15,0%-19,5% közötti előrejelzésüket 16,5%-18,5%-ra szűkítették. A jövő évi inflációs várakozásuk pedig 3,5%-5,5%. Az egész idei évet tekintve 0,0%-1,5% közötti és a következő 2 évben egyaránt 3,5%-4,5% közötti GDP növekedésre számítanak.

Kleszken Roland (2023-06-26)

Adózási Módszertani Szemle + Adópraxis előfizetés megrendelése

Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunkat!