Ez a tartalom 1864 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Kell-e bejelentést tenni a keresőképtelenséget nem okozó üzemi (munka-) balesetről?

Kérdésként merült fel, hogy hol található meg annak a kifizetőhelyek számára megküldött utasításnak a jogszabályi háttere, amely szerint a baleset helye szerint illetékes kormányhivatalhoz bejelentést kell tenni a keresőképtelenséget nem okozó munkabalesetekről is. Szakértőnk válaszát cikkünkből megtudhatja.

Az üzemi balesetek és foglalkozási betegségek bejelentésére, elbírálására és nyilvántartására a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 64. § és 65. § (3) bekezdése, illetőleg az Ebtv. végrehajtására kiadott 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ebtv. vhr.) 44-45. §-ai tartalmaznak rendelkezéseket.

A munkáltató a munkabalesetek fogalmi körébe tartozó üzemi balesetet a „Munkabaleseti jegyzőkönyv” elnevezésű nyomtatványon köteles rögzíteni. A munkajogi munkabaleset fogalma és a társadalombiztosítási üzemi baleset fogalma nem esik teljesen egybe. A munkabaleset kétségtelenül üzemi balesetnek számít, de az üzemi baleset fogalma ennél tágabb. Társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetnek minősül az olyan baleset is,
-    amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset),
-    amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.

A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.

A munkabaleset fogalmi körébe nem tartozó üzemi balesetet is köteles a munkáltató, illetőleg az erre kötelezett szerv „Üzemi baleseti jegyzőkönyv”-ben rögzíteni. Az üzemi baleseti jegyzőkönyv elnevezésű nyomtatvány a munkabalesetek körébe nem tartozó, de társadalombiztosítási szempontból üzeminek minősülő igények érvényesítését szolgálja.
A társadalombiztosítási kifizetőhely által meghozott véglegessé vált határozat egy példányát köteles megküldeni a székhely szerint illetékes kormányhivatalnak. A határozathoz csatolni kell a munkabalesetről és az üzemi balesetről felvett jegyzőkönyv, a baleseti ellátásra jogosító foglalkozási megbetegedésről kiállított értesítés másolatát [Ebtv. vhr. 45. § (2) bek.].

A baleset üzemi jellegét a baleseti táppénzre jogosultság szempontjából a társadalombiztosítási jogszabályok alapján kell megállapítani. A munkáltató köteles kivizsgálni minden tudomására jutott balesetet. A foglalkozási betegséget a Munkavédelmi szabályzatban meghatározott szempontok szerint kell kivizsgálni (1993. évi XCIII. tv. 64-65. §). A baleset üzemiségének elismerése iránti kérelmet (a foglalkozási megbetegedést kivéve) legkésőbb a baleset bekövetkezésétől számított egy éven belül lehet benyújtani a kifizetőhelyhez, illetve ha a munkáltatónál nem működik kifizetőhely, akkor a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes baleseti táppénz megállapítására jogosult hatósághoz. A határidő elmulasztása jogvesztő hatályú.

A munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell és annak eredményét nyilvántartásba kell venni.

Az Ebtv. vhr. 45. §-a a következőket tartalmazza:
(1) A bejelentett üzemi baleset vagy foglalkozási betegség tényét a táppénz iránti kérelem elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnek kell elbírálnia akkor is, ha a biztosított a balesetből eredően nem vált keresőképtelenné. A határozatnak tartalmaznia kell a baleseti sérülés vagy foglalkozási betegség pontos leírását.
(2) A társadalombiztosítási kifizetőhelyek az (1) bekezdés szerint meghozott véglegessé vált határozatuk egy példányát megküldik az Ebtv. 67. és 68. §-a szerinti megtérítési eljárás megindítása szükségességének vizsgálata céljából a székhely szerint illetékes kormányhivatalnak. A határozathoz mellékelni kell a munkabaleseti jegyzőkönyvet, üzemi baleseti jegyzőkönyvet vagy a 43. § (3) bekezdése szerinti értesítést, illetve a 43. § (4) bekezdése szerinti nyomtatványt.
Van-e valamilyen értelme egyáltalán jegyzőkönyvezni a munkaképtelenséget, keresőképtelenséget nem eredményező munkabalesetet (üzemi balesetet)? Igen, sok esetben lehet és van! Lehetséges, hogy egy baleset látszatra semminemű hatással nem jár, de később mutatkozhatnak a következmények. Orvosszakértői kérdés, hogy egy korábban bekövetkezett üzemi baleset okozati összefüggésben állhat-e egy később mutatkozó egészségkárosodással, munkaképesség csökkenéssel. Ilyen esetben jár a társadalombiztosítástól baleseti ellátás, de ilyen csak üzemi baleseti jegyzőkönyv birtokában állapítható meg. Ezért kell tehát ezeket is beküldeni és megőrizni.

dr. Futó Gábor
ügyvéd és társadalombiztosítási szakértő