Ez a tartalom 779 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Munkahelyi étkeztetés gyermekétkeztetés keretében

Nem számít különlegesnek, ha egy iskola a gyermekétkeztetést tálalókonyhával oldja meg, ahová egy szolgáltató cég szállítja a készételt. Az sem rendkívüli, ha az iskola munkavállalói is befizethetnek ebédet, de csak saját maguknak. Érthető az is, ha a kollégák egyre nagyobb része szeretne több adagot is befizetni elvitelre. Ez az egyszerű és érthető igény azonban számos nehéz kérdést is felvet.

Ebben az esetben jogosan vetődik fel, hogy a munkavállalók befizetései már munkahelyi étkeztetésnek tekinthetőek, ha pedig több adag kerül befizetésre egy munkavállaló által, akkor az már vállalkozási tevékenységnek minősül. A megrendelt adagok teljes egészében kiszámlázásra kerülnek a dolgozók felé, akik azt befizetik az iskola bankszámlájára. 
Az iskola nem ad plusz juttatást étkezésre, így nincs is mit számfejteni. Ebben a tekintetben nem valószínű, hogy meg tud valósulni a munkahelyi étkeztetés támogatása. Ugyanakkor, ha egy munkavállaló saját adózott jövedelméből vásárolhat meleg ételt – akár több adagot is – azt nehezen lehetne munkahelyi étkeztetésnek minősíteni. Fontos még, hogy ez a tevékenység nem nyereségorientált, nem irányul jövedelem- és vagyonszerzésre, ami a vállalkozási tevékenység melleti érvelést gyengíti. 

Mi a jó válasz?

Béren kívüli juttatásnak minősül az étkeztetés, amennyiben a munkáltató a munkavállalónak munkahelyi (üzemi) étkeztetést biztosít. 

Ebben az esetben főszabály szerint az önálló tevékenységből származó bevételnek a bevételszerző tevékenység folytatása érdekében felmerült és igazolt, szja-törvény által elismert költségekkel csökkentett része a jövedelem. Munkavállalóként költségek elszámolása során választható a bevétel 10 százalékát kitevő vélelmezett költséghányad (bizonylat nélkül, akár felmerült a költség, akár nem) vagy a tételes költségelszámolás. Amennyiben többféle önálló tevékenységből szerez jövedelmet a munkavállaló, akkor az általa választott jövedelemmegállapítási módot egységesen kell alkalmaznia az összes önálló tevékenységére.

Mivel munkaviszonyról van szó, azaz létezik a biztosítási jogviszony, így a munkáltató (kifizető) a magánszemély nyilatkozatának megfelelő költségelszámolási módszer alapján megállapított jövedelméből a költségelszámolást követően levonja a magánszemélyt terhelő 15 százalék szja előleget, és a 18,5% tb-járulékot. A kifizetőnek a juttatás tekintetében 13 százalékos szociális hozzájárulási adót kell fizetnie. Bevallási és befizetési kötelezettség a kifizetőt terheli, valamint a levonásokról a munkavállalóknak igazolást is kell kiállítania.

Esetünkben viszont adójogi értelemben nem beszélhetünk munkahelyi étkeztetésről, mivel nem a munkáltató fizeti az étkeztetést, hanem azt a dolgozók a kérdés szerint teljes egészében megtérítik. 

Ezért adójogi értelemben egyik oldalon sem merül fel adófizetési kötelezettség. Az elvitelre vonatkozóan itt sem merül fel kedvezmény, aminek adójogi vonzata lenne. Nem nevezhető vállalkozói tevékenységnek sem, mivel az iskola tevékenységei között nem szerepel az ebédadagok értékesítése. Mindent egybevetve az ebédadagok értékesítése nem minősül juttatásnak, így nincs adójogi vonzata az ebédeltetésnek és az elvitelnek sem, mivel ezt az érintettek teljes egészében kifizetik.