Ez a tartalom 116 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
Az Mt.-ben erre vonatkozóan az alábbi rendelkezések állnak rendelkezésre, ezekből tudjuk a kapcsolódó következtetéseket levonni:
a) A munka törvénykönyvének 51. § (2) bekezdése alapján a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. E rendelkezésből az következik, hogy a munkaruha költsége – figyelemmel arra, hogy az a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel – a munkáltatót terheli, így álláspontunk szerint a munkáltató ennek költségét nem jogosult levonni.
b) A munka törvénykönyvének 179. § (1) bekezdése alapján a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Erre a rendelkezésre figyelemmel a munkáltató legfeljebb csak akkor jogosult kára megtérítését követelni a munkavállalótól, ha az átadott munkaruha például megsérült. Önmagában a bontatlan csomagolás hiánya miatt a munkáltató kártérítési igénye nem megalapozott.
c) A munka törvénykönyvének 161. §-a alapján a munkabérből való levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján van helye; ettől érvényesen eltérni nem lehet. Ebből következően a kollektív szerződésben az okozott kár megtérítését úgy kell szabályozni, hogy azt a munkavállaló a kilépéskor egy összegben megtéríti, illetve írásban hozzájárul ahhoz, hogy azt a munkabéréből levonásba helyezzék.
Összefoglalóan elmondható, hogy az Mt. alapján a munkáltató levonással élhet a munkavállaló munkabéréből a munkavállaló hozzájárulása alapján, a levonásmentes munkabérrészig [Mt. 161. § (2) bek. a) pontja].
Semmis azonban az olyan munkavállalói nyilatkozat, ami előre, a konkrét körülmények és összeg ismerete nélkül ad lehetőséget a munkáltatónak, hogy követelését a bérből levonja. Ezért a munkaruha árának levonására csak olyan munkavállalói beleegyező nyilatkozat alapján van lehetőség, amely pontosan tartalmazza a levonás jogcímét, a levonandó összeget, és amelynek megtétele értelemszerűen megelőzi a levonást. Amennyiben a kérdés szerinti munkaruha-elszámolás e követelményeknek megfelel, nincs akadálya az ellenérték levonásának a munkabérből. Az erről rendelkező belső szabályzat azonban ehhez kevés, még akkor is, ha azt belépéskor – tehát még a konkrét munkaruha-követelés ismerete nélkül – a munkavállaló aláírja. Az működőképes és jogkövető megoldás egy szervezet esetében, amennyiben levonja a munkaruha költéségét a kilépő munkavállaló béréből és arról számlát állít ki? Ilyen esetben szükséges időben arányosítani a munkaruha költségét a levonás során?
A munkaruha a védőruhával ellentétben adható kategória. A munkáltató döntése, hogy a munkavállalók mely csoportjának, milyen feltételekkel és milyen munkaköröknél ad munkaruhát.
A munkaruha-juttatás feltételeit, a kihordási időt célszerű egy szabályzatban rögzíteni. A szabályzatban meg kell nevezni a munkavállalók csoportját, a munkakört, akik munkaruhára jogosultak, továbbá meg kell nevezni a munkaruha típusát, hogy milyen munkaruháról van szó, valamint a kihordási időt, amikor a munkaruha a munkavállaló tulajdonába megy át. Amennyiben a munkaviszony a kihordási idő előtt szűnik meg, akkor a munkavállaló tulajdonába a szabályzatban rögzített időarányos díjfizetés ellenében megy át. A munkavállaló aláírásával igazolja a tudomásulvételt, és ebben az esetben lehet levonni a különbözetet a munkabérből.
Próbálja ki az Adópraxist és a Digitális Adókommentárt két hétig teljesen díjmentesen és győződjön meg azok előnyeiről:
Az email címére elküldtük a megerősítő levelet amivel aktiválhatja a fiókját.
Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunk!
Az Adózási Módszertani Szemle egy gyakorlatias megközelítésű online adószakmai havilap, amely átfogóan követi az adózás világának változásait. Minden nagyobb adónem és több fontos témakör állandó rovatot kapott: Áfa, SZJA, Társasági adó, TB és nyugdíj, járulékok és bérszámfejtés, Kisadók, Helyi adók, Számvitel és adózás összefüggései, Munkaügy és adózás összefüggései.
Az Adópraxis.hu egy folyamatosan frissülő digitális tudástár. Az oldalon megtalálja az aktuális és archív Adózási Módszertani Szemle lapszámokat, kérdéseket tehet fel szakértőinknek, olvashatja az adójogszabályokat és rendeleteket. Korlátlanul használhatja a Digitális Adókommentárt, valamint a szakmai videótárban megtekintheti az aktualitásokra fókuszáló legsikeresebb szakmai napjaink videofelvételeit.
Éves előfizetéséhez az alábbi szolgáltatások járnak még:
Adja meg az email címét, és küldünk egy levelet, amellyel megadhatja új jelszavát.
Tanácsadóink vonalainak foglaltsága esetén ügyfélszolgálatunk fogadja hívását. Szakértőink haladéktalanul, de legkésőbb hat munkaórán belül visszahívják. Szükség esetén ügyfélszolgálati kollégánkkal az Ön számára megfelelő időpontra kérhet visszahívást.
Gyorshírek és magyarázatok az adózási eljárásjog új szabályairól