Ez a tartalom 1079 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
A munkaügyi ellenőrzés (foglalkoztatás felügyelet) új szabályozása nyomán felvetődő kérdéseket szakmai napok és heti rendszerességgel jelentkező elemzések formájában követtük nyomon. A következőkben állandó szakértőnk, dr. Horváth István cikksorozatából szemlézünk, ezúttal a hatósági ellenőrzés során alkalmazható szankciókat gyűjtöttük össze.
Március 1-én lépett életbe a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény (Fftv.) – hatályon kívül helyezve a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvényt (Met.). Tíz nap elteltével kihirdetésre került a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet (115/2021. Korm. rendelet). Ez a jogszabály az Fftv. végrehajtási rendelete, de a benne szabályozott tárgykörök ezen túlmutatnak. Számos olyan, a hatóság által ellenőrizhető munkajogi szabály itt kerül ugyanis meghatározásra, melyek február 28-ig teljes körűen törvényi szinten, a Met.-ben voltak kodifikálva.
A hatóság a jogszabálysértés megállapítása esetén a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvényben [Ksztv.]. meghatározottakon túl a következő közigazgatási szankciókat alkalmazhatja:
a) további foglalkoztatás megtiltása,
b) munkaügyi bírság [Fftv. 9. § (1) bek.].
Az Fftv. szerint a hatóság az eljárás során feltárt jogszabálysértés esetén
Nem alkalmazható közigazgatási szankció, ha a jogsértő magatartásnak a hatóság tudomására jutásától számított egy év eltelt. Az elkövetéstől számított három év elteltével is alkalmazható ugyanakkor közigazgatási szankció, ha
a) a három évnél korábban megkezdett jogszabálysértés a hatósági ellenőrzés megkezdésekor folyamatosan fennáll (pl. három évnél hosszabb ideje, megszakítás nélkül, a szükséges engedélyek hiányában foglalkoztatják a thai masszőrt egy szalonban) , vagy
b) a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság vagy a felügyeleti szerv a hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte [Fftv. 9. § (3)-(6) bekezdés].
„Büntetések” – még az Fftv.-ből! Ha a foglalkoztató a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, a hatóság
Az Fftv. újdonsága a be nem jelentett foglalkoztatással kapcsolatban: a hatóság az egy hónapnál rövidebb időtartamú jogsértést azzal szünteti meg és hozza a munkavállalót kedvezőbb helyzetbe, hogy a szabályszegés kezdetétől számított 30 napra visszamenőleg eső dátumot tekinti a törvény erejénél fogva a jogviszony kezdetének.
Ettől az időponttól kezdve állapítja meg a jogviszony fennállását és kötelezi a foglalkoztatót a bejelentés teljesítésére. Ezzel a hatóság a jogsértés „kárvallottjának” biztosít társadalombiztosítási ellátást is eredményező 30 napos jogviszonyt. A munkaidő tényleges tartamától függetlenül a bejelentést mindig a napi nyolcórás mértékű munkaidő figyelembevételével kell megtenni. A hosszabb időtartamú bejelentés nélküli jogviszony fennállásának megállapítása és bejelentésre kötelezés változatlanul a ténylegesen bizonyított időtartamra teljesül.
Az Fftv. alapján fel kell lapoznunk a Ksztv.-t, hogy megismerhessük, mivel bővül jogszabálysértés megállapítása esetén a szankciók kelléktára. A legenyhébb joghátrány a figyelmeztetés. Ezzel a hatóság rosszallását fejezi ki az általa megállapított közigazgatási szabályszegés (szabályszegés) elkövetése miatt, és újabb szankció kilátásba helyezésével felszólítja az ügyfelet: a jövőben tartózkodjon a szabályszegés elkövetésétől. E szankció akkor alkalmazható, ha
A hatóság figyelmeztetést alkalmaz a szabályszegést elkövető ügyféllel szemben, ha számára kötelezettséget állapít meg, és a kötelezettséget megállapító döntésben más szankciót nem alkalmaz [Ksztv. 6. §]. Az Fftv. a figyelmeztetés alkalmazását kizárja, ha a munkaügyi bírság kiszabása kötelező [9. § (4) bek.].
A szabályozás pontos megismeréséhez visszatérünk a 115/2021. Korm. rendelethez. E szerint a munkaügyi bírságra ezen rendeletben meghatározott eltérésekkel a Ksztv. közigazgatási bírságra meghatározott rendelkezéseit kell alkalmazni [17. § (1) bek.]. És ezt követően ismét jogszabályt váltunk! Az előbb hivatkozott Ksztv. közigazgatási bírságra vonatkozó szabályait kell áttekintenünk. E bírságot szabja ki a hatóság, ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendelet bírság kiszabását teszi lehetővé
A Ksztv. szerint a hatóság a figyelmeztetés szankció alkalmazása feltételeinek teljesülése esetén is közigazgatási bírság szankciót alkalmaz, ha
Az államháztartási törvény értelmében költségvetési támogatás csak annak nyújtható, aki megfelel – többek között – a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek. A megfelelés feltételei a közelmúltban szigorodtak, egyetlen hiba pedig évekre megfoszthat a támogatás lehetőségétől. Emellett az adatok nyilvánosak, azaz azonnal visszakereshető, hogy egy adott cég vagy szervezet eleget tett-e a követelményeknek.
A Ksztv. szerint közigazgatási bírság kiszabása esetén a hatóság – jogszabályban meghatározott további szempontok mellett – az eset összes lényeges körülményét, különösen az alábbiakat mérlegelve dönt a bírság összegéről:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát [10. § (1) bek.].
Nem kell e szempontokat alkalmazni, ha jogszabály a bírság összegére vonatkozóan mérlegelést nem tesz lehetővé.
Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a közigazgatási bírság felső határa
A Ksztv.-hez fűzött indokolás szerint a fokozatos szankcionálás elvének érvényesítése érdekében hatóság mérlegelési jogkörében meghatározható közigazgatási bírságösszeg esetén
A fenti felsorolásban olvasható, a Ksztv. 10. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti, a jogsértő magatartás ismétlődésével és gyakoriságával kapcsolatban a 115/2021. Korm. rendelet alapján a munkaügyi bírság mértékének megállapítása szempontjából ismételt a jogszabálysértés, ha
A hároméves időtartamot visszamenőleg, az újabb hatósági ellenőrzés megkezdésének időpontjától kell számítani [17. § (2) bek.].
A természetes személyek tekintetében ugyancsak a 115/2021. Korm. rendelet fontos rendelkezése, hogy a foglalkoztatóra nem alkalmazhatók a természetes személyre vonatkozó szabályok, ha a foglalkoztatás egyéni vállalkozás keretében történik. Azaz, bírságmaximum vonatkozásában a vállalkozó a jogi személyekkel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel azonos megítélés alá esik.
A Ksztv. a helyszíni bírságot a közigazgatási bírság altípusaként nevesíti. Ha jogszabály lehetővé teszi, a hatóság közigazgatási bírság kiszabása feltételeinek teljesülése esetén – a célszerűség figyelembevételével, mérlegelése alapján – közigazgatási bírságként helyszíni bírságot szabhat ki, ha a helyszíni intézkedés alkalmával az ügyfél a jogsértést teljes mértékben elismeri.
A jogsértés teljes mértékben való elismerésével az ügyfél egyben lemond a helyszíni bírsággal szemben őt megillető jogorvoslati jogról.
Erről a helyszíni bírság kiszabását megelőzően az ügyfelet tájékoztatni kell, továbbá a hatóságnak informálnia kell arról is az ügyfelet, hogy melyek a helyszíni bírság meg nem fizetése esetén alkalmazandó jogkövetkezmények és a hatóság által megállapítható bizonyítékok. A helyszíni bírságról szóló döntést a hatóságnak – nomen est omen – a helyszínen kell közölnie az ügyféllel. A döntés indokolásában elegendő az ügyfélnek a jogsértés elismeréséről szóló írásbeli nyilatkozatát rögzíteni [Ksztv. 11. § (1)-(4) bek.].
Próbálja ki az Adópraxist és a Digitális Adókommentárt két hétig teljesen díjmentesen és győződjön meg azok előnyeiről:
Az email címére elküldtük a megerősítő levelet amivel aktiválhatja a fiókját.
Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunk!
Az Adózási Módszertani Szemle egy gyakorlatias megközelítésű online adószakmai havilap, amely átfogóan követi az adózás világának változásait. Minden nagyobb adónem és több fontos témakör állandó rovatot kapott: Áfa, SZJA, Társasági adó, TB és nyugdíj, járulékok és bérszámfejtés, Kisadók, Helyi adók, Számvitel és adózás összefüggései, Munkaügy és adózás összefüggései.
Az Adópraxis.hu egy folyamatosan frissülő digitális tudástár. Az oldalon megtalálja az aktuális és archív Adózási Módszertani Szemle lapszámokat, kérdéseket tehet fel szakértőinknek, olvashatja az adójogszabályokat és rendeleteket. Korlátlanul használhatja a Digitális Adókommentárt, valamint a szakmai videótárban megtekintheti az aktualitásokra fókuszáló legsikeresebb szakmai napjaink videofelvételeit.
Éves előfizetéséhez az alábbi szolgáltatások járnak még:
Adja meg az email címét, és küldünk egy levelet, amellyel megadhatja új jelszavát.
Tanácsadóink vonalainak foglaltsága esetén ügyfélszolgálatunk fogadja hívását. Szakértőink haladéktalanul, de legkésőbb hat munkaórán belül visszahívják. Szükség esetén ügyfélszolgálati kollégánkkal az Ön számára megfelelő időpontra kérhet visszahívást.
Gyorshírek és magyarázatok az adózási eljárásjog új szabályairól