Ez a tartalom 1198 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Nem jött létre megállapodás az idei minimálbérről

Tekintve, hogy 2020. december 31-éig a munkaadói és munkavállalói oldal képviseletei nem tudtak megállapodni a minimálbér 2021. évi mértékéről, így az új évben egyelőre nem változtak a minimálbér és a garantált bérminimum összegei. De milyen hatással van ez a gyakorlatra?

A megállapodás hiányában kialakult helyzettel kapcsolatban külön rendelet is megjelent, mégpedig a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum 2021. évi megállapításával kapcsolatos eltérő szabályokról szóló 731/2020. (XII. 31.) Korm. rendelet.

A Kormány e szerint a következőket rendelte el:

1. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 153. § (4) bekezdésétől eltérően a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és garantált bérminimum összegének 2020. évben esedékes felülvizsgálata a 2021. évben tovább folytatódik tekintettel arra, hogy a 2020. évben az Mt. 153. § (4) bekezdése szerinti felülvizsgálat – az érdekképviseleti szervek megállapodásának hiányában – a naptári évben nem zárult le.

2. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 3. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

3. § (1) A Kormány e rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.

(2) Ez a rendelet 2021. február 8-án hatályát veszti.

Ezek szerint 2021. január 1-jétől marad a havi 161.000 forintos minimálbér és a havi 210.600 forintos garantált bérminimum (jelenleg nem tudjuk meddig).

Ezáltal igen izgalmasan alakul a társadalombiztosítás és a szociális hozzájárulási adó.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény [a továbbiakban: Tbj.], valamint a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. év LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) is meghatározza a minimálbér fogalmát.

A Tbj. hivatkozásai a minimálbérre

• A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, választott tisztségviselő, az állami projektértékelői jogviszony 

  E személyekre a biztosítás akkor terjed ki, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét.

• Az egyházi személy

  Biztosítási kötelezettség alá esnek az egyházi szolgálatot teljesítő személyek, kivéve a saját jogú nyugdíjast. Az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy után az egyházi jogi személy a minimálbér alapulvételével nyugdíjjárulékot fizet. 

• Minimum járulékalap a munkaviszony szerint biztosított személyek körében

  Ebben a körben a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járuléknak van egy minimális járulékalapja, amit járulékfizetési alsó határnak nevezünk. A járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka.

• A biztosított főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége

  A biztosított egyéni és társas vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem (vállalkozói kivét, átalányban meghatározott jövedelem. a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem, az ügyvezetés díjazása) alapulvételével fizeti meg. A társadalombiztosítási járulék alapja azonban havonta legalább a minimálbér.

• A biztosított mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése

  A mezőgazdasági őstermelő fő szabályként – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot. Ettől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért – támogatások nélküli – bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének az ötszörösét, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet

• Megállapodás nyugdíjra, egészségügyi szolgáltatásra

  Nyugdíjra 22 százalékos nyugdíjjárulékot lehet fizetni egy tetszőlegesen választott havi összeg, de legalább a minimálbér után. 

  Szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás esetén a járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege. Ha a megállapodást a minimálbér összegének figyelembevételével kötik meg, annak változása esetén a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni. 

  A Tbj. szerint nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult természetes személy megállapodást köthet a saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására.

Az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege:

a) nagykorú állampolgár esetén a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér 50 százaléka,

b) 18 évesnél fiatalabb gyermek esetén a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér 30 százaléka.

A Magyarország területén oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató külföldi állampolgár egészségügyi szolgáltatására a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér 30 százalékának megfelelő havi összegű járulék megfizetésének vállalása esetén köthet megállapodást.

A Tbj. fogalom meghatározása

A Tbj. 4. § 14. pontja szerint minimálbér:

14.1. a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege, és

14.2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

Ahol tehát a társadalombiztosítási törvény minimálbért említ azon – egy kivétellel – az általános (most havi 161.000 forintos) minimálbért kell érteni.

Az egy kivétel a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában van, szükség esetén a tárgyhónap első napján érvényes garantált bérminimummal (összege jelenleg havi 210.600 forint) kell számolni.

Nagyobb jogalkalmazási probléma nem keletkezett, majd attól a hónaptól kell az új összeggel számolni, amikortól a minimálbér (garantált bérminimum) megemelkedik.

Megjegyezzük, hogy a társadalombiztosítási és szociális ellátások is függenek a minimálbértől. Igen nagy jelentősége van annak, hogy milyen időpontban érvényes minimálbért kell figyelembe venni. Ez az időpont egyes esetekben a naptári év első napján érvényes minimálbér, máskor a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér.

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény minimálbér hivatkozásai

- Adófizetési kötelezettség keletkezik

a) a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],

b) az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],

c) az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],

d) az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],

e) az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme

Magyarországon adóztatható része után.

Az a) – e) pontok esetében az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy egyéb, a Szocho tv-ben felsorolt (ide nem értve a béren kívüli juttatást, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat és a kamatkedvezményből származó jövedelmet) és az a) – e) pont szerinti jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét (adófizetési felső határ). 

• A mezőgazdasági őstermelő által fizetendő adó alapja 

  A törvény a szociális hozzájárulási adó alapját több esetben is a minimálbérhez köti.

• Egyéni és társas vállalkozók 

  A közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjára tekintettel havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja legalább az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján.

Az egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja az egyéni vállalkozói jogállás fennállása minden napjára számítva legalább a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján.

• Az egyházi személy

  Az egyházi jogi személyt az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyre tekintettel havonta terhelő adó alapja a minimálbér. Az adó alapja az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján.

• Az adóval szemben érvényesíthető kedvezmények 

  A szociális hozzájárulási adóval szemben igen sokféle kedvezmény érvényesíthető, például: 

  a) a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény,

  b) a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény,

  c) a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény,

  d) a megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény

  összege a minimálbérből számolandó. Minimálbér alatt mindig az általános minimálbér összegét kell figyelembe venni és soha nem a garantált bérminimum összegét.

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény fogalom meghatározása

A Szocho tv. értelmező rendelkezése szerint minimálbér: az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve az e törvény egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseiben említett minimálbért, amely a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege [34. § 11. pont].

Ebből viszont lehet jogalkalmazási kalamajka! Csak az egyéni és társas vállalkozó esetében beszél a törvény a tárgyhónap első napján érvényes garantált bérminimumról, minden más esetben az év első napján érvényes minimálbérrel kell számolni (ami pedig 2021. január 1-jén ugyanakkora, mint 2020-ban volt).

Lehet, hogy nem ugyanazon minimálbér után kell társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót fizetni? Változatlan marad a szociális hozzájárulási adóból igénybevehető adókedvezmény összege is?

Ez eddig azért nem okozott problémát, mert az utóbbi években a tárgyhó első napján érvényes minimálbér azonos volt a tárgyhónap első napján érvényes minimálbérrel. Persze már láttunk csodát, de most nehezen tudjuk elképzelni, hogy az új minimálbér visszamenőlegesen lesz érvényes január 1-jével. Figyeljünk tágra nyílt szemekkel!

(Lezárva: 2021. január 13.)