Szakterületek:

  • személyi jövedelemadó
  • kisadók
  • nonprofit adózás

A legfontosabb nyolc kérdés az adóhatósági ellenőrzésről

2022. 05. 05.

Minden bizonnyal valamennyi gazdálkodót érintő kérdés, hogy tisztában van-e az adóhatósági ellenőrzések szabályaival? Érdemes nyomon követni az eljárás változásait, és frissíteni a tudnivalókat. Az alábbiakban az általunk legfontosabbnak tartott nyolc kérdést válaszoltuk meg.

Alapvető jogszabályok

A korábbi, széttagolt joganyag helyett 2018. január 1-jétől „adókódex” formában lépett hatályba három törvény és a végrehajtási rendeleteik. Érdemi változások a korábbi szabályozáshoz képest elenyészők, azonban a részletekre is ügyelni kell. Az adóeljárási jogszabályokból – ellenőrzés szempontjából – az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.), az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) és az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII.28.) számú Kormányrendelet (a továbbiakban: Vhr.) a kiindulópont, további részletszabályokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek hatásköréről és illetékességéről szóló 485/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet tartalmaz.

1. Nem mindegy, hogy melyik fajtáról beszélünk

Az ellenőrzés során az adózással kapcsolatos jogszabályok megtartását utólagosan megvizsgálja az eljáró revizor. Mindegyiknél központi elem, hogy utólagos, azaz megtörtént, lezárult, ellenőrizhető eseményről, időszakról van szó. Szintén fontos pont, hogy a vizsgálat nem terjedhet túl a hatáskörön. Az ellenőrzés valamennyi, az adóhatóság hatáskörébe tartozó adóra és az adóhatóság illetékességébe tartozó adózóra kiterjedhet. Az adóhatósági ellenőrzések során – főszabály szerint – az adóhatóságot terheli a bizonyítási kötelezettség, a tényállás teljes körű feltárásának feladata. 
Az adóhatóság a tényállás tisztázása során az adózó javára szolgáló tényeket is köteles feltárni. A nem bizonyított tény, körülmény – a becslési eljárás kivételével – az adózó terhére nem értékelhető.
Következmények szempontjából azonban a különböző ellenőrzéstípusok eltérnek.
Az adóhatósági ellenőrzésnek jelenleg két fajtája van:

  • adóellenőrzés (adómegállapítás, adatbejelentés, bevallás ellenőrzése, támogatás igényléséhez kapcsolódó ellenőrzés, kiutalás előtti ellenőrzés),
  • jogkövetési vizsgálat (adatgyűjtés, egyes adókötelezettségek ellenőrzése, gazdasági események valódisága, adatbázis építése ellenőrzéshez).
    [Valamint rendhagyó esetekben kerülhet sor ismételt ellenőrzésre (ellenőrzéssel lezárt időszak ellenőrzése) és felülellenőrzésre (felettes szerv korábbi ellenőrzéseket ellenőriz).]

2. Miben különbözik az adóellenőrzés és a jogkövetési vizsgálat?

Az adóellenőrzés az adó, költségvetési támogatás alapjának és összegének vizsgálatára irányul. Ellenőrzéssel lezárt időszakot teremt, ami azt jelenti, hogy a vizsgált adónem és időszak tekintetében az adóhatóság által megállapított adókötelezettség megváltoztatására csak ismételt ellenőrzés vagy felülellenőrzés keretében van mód.
A jogkövetési vizsgálat lezárt időszakot nem keletkeztet. Ugyanazon időszakra akármennyi jogkövetési vizsgálat és adóellenőrzés is elrendelhető elévülési időn belül. A jogkövetési vizsgálat során tett megállapítások alapján az adóhatóság adóellenőrzést is elrendelhet.

3. Publikus az állami adóhatóság adott évi ellenőrzési terve

Fontos tisztában lenni azzal, hogy a NAV minden év elején a kockázatelemzéssel megalapozott kiválasztási rendszerét „Ellenőrzési terv”-ben határozza meg, amelyet egyrészt közzétesz és elérhető a NAV hivatalos honlapján, másrészt részletesen tartalmazza az adott évre vonatkozóan a kiemelt célokat, elveket, a kiemelt szakmákat és gazdálkodói szektorokat, és a kapcsolódó ellenőrzési feladatokat. A 2022. április 4-én közzétett ellenőrzési terv a NAV honlapján elérhető.

A NAV a 2022 évben a következő négy jelentős területre összpontosít az ellenőrzési tevékenysége során:

  • Jelentős költségvetési kockázatot hordozó tevékenységek ellenőrzése [erre a terv pontosan meghatározott kört nevesít, ilyen különösen: webértékesítők, élelmiszeripar, építőipar és építőanyag-kereskedelem, (használt) gépjármű- és gépjármű alkatrész kereskedelmi, valamint gépjárműjavítás tevékenységet végzők, ingatlanközvetítők, futárok, taxisok];
  • A rendelkezésre álló adatok alapján költségvetési bevételi szempontból kockázatot hordozó adóalanyok célzott kockázatelemzésen alapuló ellenőrzése (ezt segíti különösen az online számla és online pénztárgép adatbázis, foglalkoztatáshoz kapcsolódó szervezetek közötti együttműködés, valamint a nemzetközi információcsere). 
  • Kiemelt adózók ellenőrzése A költségvetési bevételek biztosítása okán a kiemelt- és legnagyobb adóteljesítményű adózók ellenőrzése, nemzetgazdasági súlyuknál fogva a NAV ellenőrzési tevékenységének középpontjában áll.
  • Önkéntes jogkövetés támogatása, melynek főbb irányai idén 
  • a 2021. évi adatok alapján a foglalkoztatotti bejelentések és a járulékbevallások közti (T1041-08-as bevallás) eltéréssel rendelkező adózók
  • a beérkezett nemzetközi automatikus információcsere-adatok, illetve más kontrolladatok alapján adókötelezettséget nem megfelelő mértékben, vagy egyáltalán nem teljesítő adózók
  • a gépjármű, és gépjárműadó adatok alapján cégautó adót nem fizető adózók
  • családi járulékkedvezményt érvényesítő adózók
  • a 2021. július 1-től a műanyag hordtasakok adózásának vonatkozásában megváltozott adózási tételekre vonatkozó szabályok alkalmazásában érintett adózók
  • népegészségügyi termékadó-köteles termékeket gyártó adózók.

4. Mikor kezdődik az ellenőrzés?

Az ellenőrzés az erről szóló előzetes értesítés kézbesítésével, ennek mellőzése esetén a megbízólevél kézbesítésével, egy példányának átadásával vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezdődik. Ettől nincs eltérés.
Az adóhatóság a megbízólevelet mindenképp hivatalos iratként postai úton vagy saját kézbesítővel illetve elektronikus úton kézbesíti a törvényes képviselő részére, egy időben értesítve – ha van – a meghatalmazottat.
Más a helyzet a helyszíni ellenőrzés esetében. Ekkor a revizor csak akkor kezdheti meg a vizsgálatot, ha az adózó vagy annak képviselője, ezek hiányában két hatósági tanú jelen van. Ha az adózó vagy képviselője, meghatalmazottja, foglalkoztatottja a megbízólevél átvételét megtagadja, az ellenőrzés két hatósági tanú jelenlétében az erről szóló jegyzőkönyv felvételével és aláírásával kezdődik.

5. Mi történik, ha nem veszi át senki az elektronikus úton kézbesített megbízólevelet?

Hasonló a helyzet, ha a postán, szabályszerűen érkező hivatalos iratot nem veszi át az adózó. Elektronikus kézbesítés esetében a hivatalos irat – így a megbízólevél is – az átvétel napján kézbesítettnek minősül, ha az elektronikus szolgáltató rendszer az irat kézhezvételét visszaigazolja. Amennyiben ez nem történik meg, a kézbesítési vélelem az iratnak a tárhelyen történő ismételt elhelyezésétől számított 5. napot követő munkanapon áll be [az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXX. törvény (Eüsztv.) 14. §]. Ez azért lényeges, mivel az adóhatóságnak a kézbesítési vélelem beálltáról nem kell értesítenie az adózót, ezután az ellenőrzés elindulhat.

Kapcsolódó
adoellenorzes.kerdeskorei

További nyolc fontos kérdés az adóhatósági ellenőrzésről

Az adóhatósági ellenőrzések szabályainak nyomon követése minden gazdálkodó és vállalkozás elemi érdeke. A korábban elemzett kiemelt témakörök után most ismét nyolc fontos kérdést vizsgálunk meg.

6. Meddig tarthat az ellenőrzés?

Az ellenőrzés határidejét a megbízólevél kézbesítésétől, átadásától, illetve az általános megbízólevél bemutatásától, új eljárás lefolytatása esetén az az új eljárás megkezdéséről szóló értesítés postára adásától, tárhelyen történő elhelyezésétől, illetve átadásától kell számítani.
Főszabályként az adóellenőrzés és az ismételt ellenőrzés esetében az eljárás lefolytatására nyitva álló idő 90 nap, jogkövetési vizsgálat esetében 30 nap, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében és központosított ellenőrzés esetében 120 nap. Ettől eltérően hosszabb határidőt csak törvény szabhat meg, rövidebb határidőt viszont egyéb jogszabály is megállapíthat.

Az adóellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 365 napot. 

Az állami adó és vámhatóság által végzett adóellenőrzés a cégbejegyzésre nem kötelezett adózónál és a megbízható adózónál nem haladhatja meg a 180 napot, kivéve a csoportos adóalany, valamint az áfa-regisztrált adóalany ellenőrzése, feltéve, hogy az adóalany nem akadályozza az ellenőrzést.
Az ellenőrzésre megállapított törvényi határidők indokolt esetben meghosszabbíthatók. Az ellenőrzésre előírt határidőt az ellenőrzést végző adóhatóság vezetője indokolt esetben egyszer, adóellenőrzés esetében legfeljebb 90 napig, jogkövetési vizsgálat esetében pedig legfeljebb 30 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. 
Az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyben a felettes szerv által meghosszabbított ellenőrzési határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben az ellenőrzést végző adóhatóság felettes szerv által jóváhagyott, indokolt kérelmére az állami adó- és vámhatóság vezetője egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja (Air. 94–95. §, 127. §, Art. 64. §).
Az adóhatóság az ellenőrzési határidő lejártát követően ellenőrzési cselekményeket nem végezhet. Az ellenőrzési határidő meghosszabbításának hiányában az ellenőrzést a törvényben előírt módon és határidőben kell lezárni.

7. Mi történik, ha az adóhivatal túllépi a törvényes határidőt az ellenőrzés során?

Ha az eljárás alá vont megítélése szerint az ellenőrzési határidő túllépése az adóhatóság hibájából történt, akkor a határidő lejártát követően a felettes szervhez fordulhat, kifogással élhet. A végzések, intézkedések ellen jogszabálysértésre hivatkozással az adózó az intézkedéstől, illetve a végzés közlésétől számított 8 napon belül – kivéve az ügyész által előzetesen jóváhagyott, végzést – kifogással élhet. A kifogást az adóhatóság felettes szerve a benyújtástól számított 15 napon belül elbírálja. A kifogásnak az intézkedés végrehajtására azonban nincs halasztó hatálya. 

A kifogásról a felettes szerv végzésben dönt,

  • elutasítja vagy 
  • az eljárási határidőt meghosszabbítja, vagy 
  • az eljáró hatóságot utasítja az ellenőrzés lezárására. 

Az eljárási határidő meghosszabbítására kizárólag akkor van lehetőség, ha az ellenőrzési határidő még nem járt le. [Air. 97. § (4) bekezdése]

8. Van lehetőség az ellenőrzés elhalasztására?

Nagyon szűk körben, van. Ha a természetes személy adózó jogainak gyakorlásában akadályozott – a jogkövetési vizsgálat kivételével – egy alkalommal kérheti az akadály megszűnéséig, de legfeljebb hatvan napig az ellenőrzés megkezdésének vagy az ellenőrzési cselekményeknek az elhalasztását. [Air. 97. § (5) bekezdése]

Dr. Kovács-Petruska Rita (2022-05-05)