A felmerülő lehetőségek kiválasztásánál az egyik meghatározó tényező a nyugdíj összegének nagyságrendje lehet, amely különbséget mutathat abból a szempontból, hogy melyik évben történik a nyugdíjba vonulás.
A különbséget eredményező eltérés az adott évre vonatkozó, a nyugdíj összegét befolyásoló úgynevezett valorizációs szorzószámokból, az adott évre vonatkozó nyugdíj emelés mértékéből, és természetesen az adott személy által elért, a nyugdíjba beszámítható jövedelmekből eredhet.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíj korhatárt, és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel.
2018. július 25-ét követő kezdő időpontú nyugellátásoknál már nem előfeltétel, hogy azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, ne álljon biztosítási jogviszonyban a személy.
Nyugdíj korhatár előtt, a nyugdíjkorhatár elérésétől függetlenül, életkorra tekintet nélkül a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása vehető igénybe a negyven év jogosultsági idő meglététől.
Öregségi nyugdíjkorhatár:
Az 1959-ben születettek 2024-ben töltik be nyugdíj korhatárukat, a 65. életévet, és dönthetnek a 2024-ben – a esetleg későbbi időpontban – történő nyugdíj igénylés mellett.
Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.
Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs olyan ok, amely miatt feltétlenül, azonnal igénybe kellene venni a nyugdíjat, felmerül a kérdés, hogy mikortól kérjük az ellátást.
A különbség az időpontok között a következő: ha 2024-ben vonulunk nyugdíjba, a nyugellátás összege a 2024. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és jövőre már részesülünk a 2025. évi éves, januári nyugdíjemelésben.
Ha halasztás történik, és 2025-től kezdődik a nyugdíjba vonulás, a 2025. évi kiszámítási szabályok szerint történik a nyugdíjszámítás, és az évi rendszeres nyugdíjemelés először 2026-ban jár majd.
Ugyanez a szabály vonatkozik a tizenharmadik havi nyugdíjra való jogosultságra is.
A 2025. évi nyugdíjszámítási szabályokban új lesz az ún. valorizációs szorzószámok meghatározása, amely a nyugdíj megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait.
A szintre igazítás az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedésének alapul vételével történik, és ezek, az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére.
A valorizációs szorzószámok minden év márciusában kerülnek közzétételre. Igy arra a kérdésre választ adni, hogy pontosan mennyi lesz a 2025-ben megállapított nyugdíj összege, korábban sajnos nem lehet.
Januártól-márciusig nyugdíjelőleget kapnak az érintettek.
A Tny. 62. §-a szerint a tárgyév január 1-je előtti időponttól megállapított társadalombiztosítási nyugellátásokat a megállapítás naptári évét követően minden év január hónapjában az emelés évére tervezett fogyasztói ár növekedésnek megfelelő mértékben kell emelni.
Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló T/9894. törvényjavaslat alapján 2025 januárjában a Tny. 62. § (1) és (2) bekezdése alapján esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál 3,2%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.
2025. január hónapjában az részesülhet az éves nyugdíj emelésben, aki legkésőbb 2024. december 31-én már nyugdíjban részesül.
A 2025. évi tizenharmadik havi nyugdíjban pedig az részesülhet, aki az előző év legalább egy napján, tehát legkésőbb 2024. december 31-én, és a tárgyév, azaz 2025. január hónapjában is nyugdíjban részesül.
Abban az esetben, ha 2025-ben mégis a korábbi évben, 2024-ben történő nyugdíj megállapítás mellett döntene valaki, lehetőség van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére, ha a jogosultsági feltételek már ebben a korábbi időpontban is fennálltak [Tny. 64. § (2) bekezdés].
Amennyiben a körülmények megengedik, nem szükséges rögtön a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni.
Ha a tovább foglalkoztatás megengedett, vagy a versenyszférában, munkaviszony keretében dolgozik az érintett, a nyugdíj megállapítása nélküli tovább dolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja.
Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább harminc nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül (Tny. 21. §)
A növelés mértéke harminc naponként az öregségi nyugdíj 0,5 %-a.
A nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj összege meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.
Például, ha az 1959-ben született személy 65. születésnapját követően még egy évig dolgozik a nyugdíj igénybevétele nélkül, tehát nem 2024-ben, hanem majd csak egy év múlva, 2025-ben vonul nyugdíjba, hat százalék nyugdíj növelésre szerez jogot.
Amennyiben szeretnénk visszavonni a nyugdíj megállapítása iránti kérelmünket, erre csak a döntés véglegessé válásáig van lehetőség. A felvett nyugellátást harminc napon belül vissza kell fizetni (Tny. 74. §).
A megállapított nyugellátásról a megállapító határozat véglegessé válásától számított tizenöt napot követően nem lehet lemondani. Lemondás esetén természetesen vissza kell fizetni a már felvett nyugellátást, nyugdíj előleget [Tny. 83. § (1) bekezdés].
Próbálja ki az Adópraxist és a Digitális Adókommentárt két hétig teljesen díjmentesen és győződjön meg azok előnyeiről:
Az email címére elküldtük a megerősítő levelet amivel aktiválhatja a fiókját.
Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunk!
Az Adózási Módszertani Szemle egy gyakorlatias megközelítésű online adószakmai havilap, amely átfogóan követi az adózás világának változásait. Minden nagyobb adónem és több fontos témakör állandó rovatot kapott: Áfa, SZJA, Társasági adó, TB és nyugdíj, járulékok és bérszámfejtés, Kisadók, Helyi adók, Számvitel és adózás összefüggései, Munkaügy és adózás összefüggései.
Az Adópraxis.hu egy folyamatosan frissülő digitális tudástár. Az oldalon megtalálja az aktuális és archív Adózási Módszertani Szemle lapszámokat, kérdéseket tehet fel szakértőinknek, olvashatja az adójogszabályokat és rendeleteket. Korlátlanul használhatja a Digitális Adókommentárt, valamint a szakmai videótárban megtekintheti az aktualitásokra fókuszáló legsikeresebb szakmai napjaink videofelvételeit.
Éves előfizetéséhez az alábbi szolgáltatások járnak még:
Adja meg az email címét, és küldünk egy levelet, amellyel megadhatja új jelszavát.
Tanácsadóink vonalainak foglaltsága esetén ügyfélszolgálatunk fogadja hívását. Szakértőink haladéktalanul, de legkésőbb hat munkaórán belül visszahívják. Szükség esetén ügyfélszolgálati kollégánkkal az Ön számára megfelelő időpontra kérhet visszahívást.
Gyorshírek és magyarázatok az adózási eljárásjog új szabályairól
