Szívesen válaszol az alábbi témákban:

  • kisadók, átalányadó
  • számvitel
  • társasági adó

Ez a tartalom 392 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

ÖCSG tagok adóbevallása

2023. 04. 24.

A kérdésben szereplő ÖCSG-nek 2023-ban lesz először bevétele, várhatóan 6 millió forint. Az ÖCSG-nek 3 tagja van, azonban a képviselőn kívül az egyik tagnak is van adószáma. A tagnak bevétele ezen adószámon nem keletkezik évek óta, ami ez a 2024-es adóbevallásban probléma lehet. A jelzett bizonytalanság mellett más kérdések is felmerülnek.

Ilyen további kérdés lehet, hogy amennyiben hárman tagok, akkor a képviselőnél keletkezett 6 millió forint bevételt szét lehet-e osztani 2-2-2 millióra a tagok között az ÖCSG szerződés alapján? A 2 millió után tagoknak nem keletkezik adója, tekintettel arra, hogy a 10% jövedelem a 2 millió után 200 ezer Ft és ez a minimálbér felénél kevesebb. Amennyiben idei évi adóbevallásban az ÖCSG képviselője nem nyilatkozik az adózási formáról, akkor jogosult-e az idei évre az átalányadózást alkalmazni? Továbbá mindenkire érvényes lesz az ÖCSG-ben?
Tételes költségelszámolásnál az ÖCSG tagjainak a bevallásaiban jelölni kell ezt az adózási formában a következő évre vagy elegendő-e a képviselőnek? A tételes költségelszámolásnál is a bevételt jelen esetben 6 milliót meglehet bontani a tagok között, illetve hány százalék költségről kell számlával rendelkeznie az ÖCSG-nek?

Az, hogy az érintett tagnak 2023-at megelőzően nem származott bevétele a bejelentett tevékenységéből, önmagában nem érinti az adószáma érvényességét, és a 2024-ben esedékes (2023. évi) adóbevallásban sem okoz problémát.

Év végén – jelen esetben a 2023. év végén –, az ŐCSG tagjai által az adóévben megszerzett összes bevételt és elismert költséget az év végén fennálló taglétszám (akár van adószáma az érintett tagnak, akár nincs) figyelembevételével kell felosztani a tagok között az alapító szerződésüknek megfelelő arányban, vagy ilyen rendelkezés hiányában a tagok között egyenlő arányban. A bevételek és költségek igazolására bármelyik tag nevére kiállított bizonylat egyenértékű. Az általános forgalmi adó alanyának minősülő tagnak a saját nevében történő értékesítéséről azonban a saját nevében kell a számlát kiállítania, a beszerzések tekintetében pedig áfa levonási joggal kizárólag az a személy élhet, akinek nevére és adószámára állították ki a számlát.

Jelen esetben a tagok átalányadózást választottak. Amennyiben az alapító szerződésükben a bevétel egyenlő arányban történő felosztásáról rendelkeztek, vagy e kérdésre nem tértek ki, úgy a 6 millió forint bevételből tagonként 2 millió forintot kell az átalányadózás során figyelembe venni. Tekintettel arra, hogy a tevékenységhez 90%-os mértékű költségátalány kapcsolódik, az átalányadózás szabályai szerint megállapított jövedelmük 200 ezer forint, tagonként. Ez adómentes: a mezőgazdasági őstermelőnek – függetlenül attól, hogy a jövedelmét milyen módszerrel állapítja meg – az őstermelői tevékenységéből származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét, azaz jelenleg a 1 200 000 forintot.
Ha az őstermelő bevétele nem haladja meg az éves minimálbér felét, akkor azt nem kell bevallania. Amennyiben a bevétel ezt a korlátot meghaladja, a mezőgazdasági őstermelő a teljes bevételt figyelembe véve köteles a jövedelmét meghatározni, és adóbevallást is tennie kell.

Alapesetben a mezőgazdasági őstermelők (a családi gazdaság tagjai) adózására az átalányadózás szabályai érvényesülnek, hacsak nem választ más módot az érintett, vagy nem lépi át a kedvezményes értékhatárt.

Ha az őstermelő nem az átalányadózást választja – abban az esetben is, ha adóbevallásra nem kötelezett –, az előző évre vonatkozó éves bevallása benyújtásának határidejéig kell bejelentenie a választott adózási módot: 2024. évre vonatkozóan tehát a 2023. évi adóbevallásban. (Ugyanígy kell eljárni abban az esetben is, ha a bejelentést azért kell megtennie az őstermelőnek, mert az átalányadózás feltételei nem állnak fenn.)
Tehát, ha az őstermelő (családi gazdaság tagja) személyijövedelemadó-bevallás benyújtására kötelezett, akkor az éves szjabevallásában nyilatkozhat arról, hogy a következő évre nem választ átalányadózást. Így például, ha az őstermelő 2024-ben nem kíván átalányadózást alkalmazni, akkor a 2024. május 20-ig benyújtandó 23SZJA bevallásban vagy az adóbevallási tervezet kiegészítésével teheti meg ezt a nyilatkozatot. Ha az őstermelőnek nem kell bevallást benyújtania – mert bevétele adómentes –, a bevallási határidőig nyilatkozhat erről a ’T101 nyomtatványon. A nyilatkozatot évente meg kell ismételni, ha az őstermelő a következő adóévben sem kíván átalányadózást alkalmazni. Ha nem tesz az őstermelő (a tag) valamely adóévre ilyen nyilatkozatot, akkor az az átalányadózás választását jelenti az adott évre vonatkozóan. Mindezek érvényesek a családi gazdaság tagjaira is.

A bevételek (és költségek) felosztását érintően, az alapító szerződésben tett kikötések mind az átalányadózás, mind a tételes költségelszámolás esetében jelenthetnek egyenlő megosztást.


Az Szja tv. jelenleg hatályos előírásai nem tartalmaznak olyan kikötést, hogy a bevétel százalékában mérten, mennyi költséggel kell a tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelőnek rendelkeznie (ez az ún. nemleges nyilatkozat kapcsán bírt jelentőséggel, de e lehetőség 2021-től megszűnt, az adómentességre új szabályok érvényesek).

Sinka Júlia (2023-04-24)

Adózási Módszertani Szemle + Adópraxis előfizetés megrendelése

Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunkat!