Szívesen válaszol az alábbi témákban:

  • Áfa
  • nemzetközi áfa
  • Adóigazgatási eljárás

Ez a tartalom 118 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

OSS rendszer használata során felmerülő kérdések

2022. 06. 09.

A felvetésben szereplő cég online szeretne értékesíteni különböző kézzel készített terméket. A vásárlói kör ki fog terjedni az Európai Unión belülre és kívülre egyaránt. A kérdések értelemszerűen adódnak: Olyan esetben, ha a vevő EU-n kívüli, akkor a számlakiállítás hogyan történik és milyen áfakulcsot kell használni? Melyik EU-s sémát kell regisztrálni? Ha nem termékértékesítés történik, hanem szolgáltatásnyújtás mi az eljárás menete?

Az OSS-rendszer – többek között – az ún. Közösségen belüli távértékesítések adózásának „kezelésére” szolgál, ha az adófizetési kötelezettség nem Magyarországon, hanem az EU más tagállamában keletkezik. A szisztémát más cikkünkben is elemeztük.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy Közösségen belüli távértékesítések esetében figyelemmel kell lenni az Áfa tv. 49/A. §-ában foglalt rendelkezésekre is, amelyek alapján, ha a naptári évben az értékesítések áfa nélkül számított göngyölített ellenértéke 3 100 000 Ft (10 000 euró forintra átszámított összege) nem haladja meg, akkor a teljesítés helye a feladás helye (abban az esetben, ha a vállalkozás kizárólag belföldről adja fel a távértékesített termékeket).

Belföldön teljesített távértékesítés tárgyát képező terméket az Áfa tv. szerinti adómérték terheli.
Az Áfa tv. 49/A. § (3)-(4) bekezdése alapján a vállalkozás úgy is dönthet, hogy a rendeltetés helye szerinti tagállamban adózza le az említett értékhatár alatti értékesítéseit is.

Harmadik országba irányuló termékértékesítések „kezelésére” nem szolgál az OSS-rendszer, ilyen értékesítések nem tekinthetők Közösségen belüli távértékesítésnek.

Amennyiben harmadik országba irányuló, az értékesített termék mozgatásával járó értékesítésről van szó, akkor a teljesítés helyének a fuvarozás megkezdésének helye minősül az Áfa tv. 26. §-a alapján.

A kérdésben leírtak alapján belföldön (Magyarországon) teljesített értékesítésről van szó. 
Az értékesítés az Áfa tv. 98. §-a alapján – ehhez szükséges feltételek fennállása esetén – adómentességet élvez, ha az áru harmadik országba irányuló értékesítése külkereskedelmi forgalom keretében valósul meg. Külföldi utas beszerző esetén az adómentességhez az Áfa tv. 99. §-ában foglalt feltételek teljesülése is szükséges. Adómentesség hiányában az értékesítést 27% áfa terheli.
Amennyiben a szolgáltatás esetében a teljesítése helye az Áfa tv. II. fejezet 2. alfejezete szerint harmadik ország területére esik, akkor a szolgáltatás Magyarországon nem adóztatható, a teljesítés helye szerinti országban hatályos szabályok alapján kell megítélni, hogy ebben az országban a szolgáltatás nyújtójának keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége.
Ha nem, akkor a magyar adószám alatt kell számlázni, a számlában nem kell áfát felszámítani, a számlában a „Az Áfa tv. területi hatálya alá nem esik.” megjegyzést javasolt feltüntetni annak jelölésére, hogy a számlázott ügylet Magyarországon áfa tekintetében nem adóztatható.

Ilyen szolgáltatások tekintetében sem „használható” az OSS-rendszer, mivel az áfafizetési kötelezettség nem az EU valamely tagállamában keletkezik.

A NAV benyújtandó áfa bevallásban ilyen ügyletek ellenértékét a 91. sorban kell szerepeltetni.

Bonácz Zsolt (2022-06-09)