Ez a tartalom 1261 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség külföldi vállalkozástól bérbevett munkaerő alkalmazása esetén

2019. 08. 23.

A munkaerőhiány enyhítésére évek óta sok vállalkozás veszi igénybe a külföldi illetőségű munkaerő-kölcsönző cégek szolgáltatásait. Az ellenőrzési tapasztalatok szerint a Magyarországon nem bejegyzett, külföldi illetőségű társaságtól igénybe vett szolgáltatás esetében sokszor nem történik meg a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 23. § (4a) bekezdése szerint munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállalót a kikölcsönzés tartama alatt a kölcsönvevőnél, – a kölcsönbeadónak a kölcsönvevő felé tett erre irányuló nyilatkozata esetén a kölcsönbeadónál – kell a rehabilitációs hozzájárulás alapjául szolgáló statisztikai létszám számítása során figyelembe venni.

Az ellenőrzési tapasztalatok szerint a Magyarországon nem bejegyzett, külföldi illetőségű társaságtól igénybe vett szolgáltatás esetében sokszor nem történik meg a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése. Az ellenőrzött társaságok képviselői arra hivatkoztak, hogy a külföldi illetőségű munkaerő-kölcsönzők nyilatkozatot tettek a kötelezettség átvállalásáról.

A Magyarországon nem bejegyzett társaságok magyar adószámmal nem rendelkeznek, ennek következtében nem vállalhatják át a kölcsönbevevőtől a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettséget, ezért az a kölcsönbevevőket, tehát a magyar adózókat terheli. Ennek megfelelően a külföldi munkaerő-kölcsönzőktől kölcsönzött munkavállalók átlagos statisztikai létszámát a revízió figyelembe veszi a rehabilitációs hozzájárulás számításánál, amely így adókülönbözet megállapítását eredményezi.

Egy adózó fellebbezése és bírósági keresete nyomán kúriai döntés is született, mely az adóhatóság álláspontját támasztja alá.

A Kúria döntésének (Kfv. I. 35.486/2017/6.) elvi tartalma, hogy a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség megállapításakor nem vehetők figyelembe a munkaerő-kölcsönzés munkajogi és társadalombiztosítási ellátásokat szabályozó uniós előírások, az adójogi jogviszonyt a magyar szabályozás alapján kell megítélni.

Az átvállaló nyilatkozat Kúria általi elvetése pedig azon alapszik, hogy a külföldi munkaadónak magyarországi bejelentkezése hiányában rehabilitációs hozzájárulás bevallására, befizetésére nincs lehetősége (az Art. szerint nem adóalany), így ennek költségvetés felé történő rendezését jogszerűen, adójogi szempontból nem tudja átvállalni.

A döntés értelmében a külföldi munkaerő-kölcsönzőtől történő munkaerő igénybevételekor a kölcsönbevevőt terheli a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség.

A Kúria fenti döntése általános jogérvényű.

(NAV)

 

Adópraxis (2019-08-23)