Ez a tartalom 2758 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Részesedésszerzés adómegtakarítással

A gazdasági társaságok a társasági adókötelezettség teljesítése során jelentős adóelőnyt realizálhatnak abban az esetben, ha a tulajdonukban álló részesedést árfolyamnyereséggel értékesítik, vagy oly módon apportálják, hogy az annak eredményeként elszámolt bevétel meghaladja az elszámolt ráfordítást.

Az adóelőny azonban csak akkor realizálható, ha az átruházott részesedés mértéke a szerzéskor elérte a 10 százalékot, a részesedésszerzés a szerzést követően szabályszerűen bejelentésre került az adóhatóság felé, és az értékesítés vagy apportálás a szerzéstől számított egy éven túl történik. E feltételek közül a szabályszerű bejelentés az, amelyre különösen figyelni kell, hiszen, ha ez a szerzést követően elmarad, akkor az értékesítéskor vagy apportáláskor elért nyereség összegével nem lesz csökkenthető az adózás előtti eredmény.

A bejelentett részesedés

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban Tao-tv.) értelmező rendelkezése alapján bejelentett részesedésnek minősül:
•    a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben és külföldi személyben (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) szerzett,
•    legalább 10 százalékos mértékű, valamint minden további megszerzett részesedés (részesedés értékének a növekedése), feltéve, hogy
•    az adózó a részesedés megszerzését (ide nem értve a részesedés értékének a növekedését) bejelenti az adóhatóságnak.
Az értelmező rendelkezésnek megfelelően az adóhatóság felé be lehet jelenteni a legalább 10 százalékos mértékű részesedés szerzését, illetve a 10 százalékot meghaladó részesedés feletti további – akár 1 százalékos mértékű – részesedés megszerzését. A Tao-tv. külön rendelkezése alapján az adózó abban az esetben jelentheti be a 10 százalékot meghaladóan szerzett részesedését, ha a legalább 10 százalékos mértékű részesedését korábban szabályszerűen bejelentette az adóhatósághoz.
A bejelentést a szerzést követő 75 napon belül, cégbejegyzésre kötelezett adózók esetén a ’T201T számú bejelentő és változásbejelentő lapon, cégbejegyzésre nem kötelezett adózók esetén a ’T201 számú bejelentő és változásbejelentő lapon kell teljesíteni. A határidő jogvesztő, tehát elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének helye nincs.
A bejelentésre nyitva álló határidőt a szerzés időpontjától kell számítani. A szerzés időpontjának a cégbírósági bejegyzés napja, cégbírósági bejegyzés hiányában az alapul szolgáló jogügylet hatályosulásának napja minősül.
Az az adózó, aki az üzletvezetés helyére tekintettel minősül belföldi illetőségű adózónak, az az első jognyilatkozat megtételének napját követő 75 napon belül jogosult bejelentést tenni azokról a részesedésekről, amelyeket a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett.

A bejelentett részesedéssel elérhető adóelőny

A bejelentett részesedés akkor eredményez adóelőnyt, ha a bejelentett részesedést az adózó értékesíti vagy nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként (apportként) szolgáltatja. Ilyen esetben az adózó csökkentheti az adózás előtti eredményét a bejelentett részesedés értékesítésének, illetve nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként (apportként) történő kivezetésének adóévi árfolyamnyereségével. Amennyiben volt üzleti vagy cégérték a bejelentett részesedés szerzésekor, akkor az árfolyamnyereséget csökkenteni kell az üzleti vagy cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítással.
Az adózás előtti eredmény csökkentésének azonban törvényi feltételei vannak.
Az adóalap csökkentés abban az esetben érvényesíthető, ha a bejelentett részesedés egészét az adózó az értékesítést, apportként történő kivezetést megelőzően legalább egy éven át folyamatosan az eszközei között tartotta nyilván. Az egy éves tartási időszakba beleszámít az az időszak is, amikor az esetleges jogelőd bejelentett részesedésként tartotta nyilván a részesedést.
Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy amennyiben az adózó a szabályszerűen bejelentett részesedésből egy éven belül bármekkora részt értékesít vagy apportál, akkor a fennmaradó részesedés akkor sem minősül bejelentett részesedésnek, ha azt az adózó legalább egy éven át megszakítás nélkül az eszközei között nyilvántartja. Amennyiben azonban az adózó a szabályszerűen bejelentett részesedésből bármekkora részt egy év elteltével értékesít vagy apportál, akkor a fennmaradó részesedés továbbra is bejelentett részesedésnek minősül, és annak kivezetésekor csökkenthető az adózás előtti eredmény az értékesítés adóévi árfolyamnyereségével, illetve az apportálás következtében elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó részével.
Tehát az adózó jogszerűen csökkentheti az adózás előtti eredményét attól függetlenül, hogy a bejelentett részesedést a szerzést követő egy éven túl egészben vagy több részletben értékesíti vagy apportálja. Sőt az adóhatóság tájékoztatása szerint annak sincs jelentősége, ha az egy éven túl történő részbeni értékesítés következtében az adózó eszközei között nyilvántartott bejelentett részesedése a 10 százalékos mérték alá csökken, tekintettel arra, hogy a legalább 10 százalékos mérték csak a részesedés megszerzésekor feltétel.

A bejelentett részesedéshez kapcsolódó egyéb adóalap módosító tételek

A bejelentett részesedés nyereséggel történő értékesítése és apportálása jelentős adóelőnyt eredményezhet a vállalkozásnál. Fontos azonban tudomással bírni arról, hogy amennyiben az adózó a bejelentett részesedést – az átalakulás, egyesülés, szétválás miatt történő kivezetés kivételével – bármely jogcímen kivezeti a könyveiből, és ennek következtében veszteséget, árfolyamveszteséget számol el, akkor annak összegével az adózás előtti eredményt meg kell növelnie. A bejelentett részesedés abban esetben is módosítja az adókötelezettséget, ha az adózó a bejelentett részesedéshez kapcsolódóan értékvesztést számol el, melynek ráfordításként elszámolt összegével meg kell növelni az adózás előtti eredményt. Ha utóbb az értékvesztés visszaírásra kerül, akkor annak összegével az adózás előtti eredmény csökkenthető.

Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy bár rejt magában minimális adóhátrányt a bejelentett részesedés, de optimális adótervezéssel elkerülhető ez a minimális adóhátrány, és a szerzett részesedés értékesítésével vagy apportálásával jelentős adóelőny realizálható.