Szakterületek:

  • társasági adó
  • személyi jövedelemadó
  • kisadók
Ez a tartalom 161 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
Ezt a cikket frissítettük a legújabb információkkal! ALÁBB OLVASHATÓ

Rugalmasabbá válnak a távmunka szabályai a veszélyhelyzet idején

2020. 11. 13.

A Magyar Közlöny 2020. november 11-i számában megjelent a Kormány rendelete, amely a távmunkával kapcsolatos munkajogi, munkavédelmi és adózási szabályok eltérő alkalmazására ad lehetőséget.

A Kormány 2020. november 4-étől ismét veszélyhelyzetet hirdetett, és ennek következtében az aktuális helyzetnek megfelelően napról napra újabb szigorítások lépnek életbe. A szigorítások sok esetben jelentősen megnehezítik a munkahelyek működését, így a Kormány lehetőséget kíván biztosítani arra, hogy amennyiben egy vállalkozás tevékenysége, működésének sajátossága lehetővé teszi, akkor átálljanak távmunkavégzésre, feltéve, hogy az átállás nem gátolja a munkavállalókat a feladataik teljes értékű elvégzésében.

A vállalkozások veszélyhelyzetben történő továbbműködésének elősegítése érdekében a Kormány 2020. november 11-én kihirdette a távmunkával kapcsolatos szabályoknak a veszélyhelyzet során történő alkalmazásáról szóló 487/2020. (XI. 11.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: kormányrendelet). A kormányrendelet a kihirdetés másnapján, 2020. november 12-én hatályba is lépett.

Változás a távmunka munkajogi szabályaiban

A kormányrendelet szerint a veszélyhelyzet ideje alatt a munkavállaló és a munkáltató megállapodásban eltérhetnek a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénynek a távmunkára vonatkozó 196. §-ától.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye szerint ez a rendelkezés biztosítja, hogy veszélyhelyzet időtartama alatt a munkáltatók és a munkavállalók a Munka Törvénykönyve távmunkavégzésre vonatkozó előírásaitól eltérően is megállapodhatnak. Például szabadon választhatóvá válik a munkavégzés helye, illetve a távmunka akár részlegesen, a munkanapok egy részében is megvalósulhat.

Változás a távmunka munkavédelmi szabályaiban

A kormányrendelet szerint a veszélyhelyzet ideje alatt nem kell alkalmazni a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 86/A. §-át. Ez a rendelkezés a távmunkavégzés eltérő munkavédelmi szabályait tartalmazza, például azt, hogy „a munkahelyen a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása nélkül nem változtathatja meg a munkakörülményeket”.

A kormányrendelet a veszélyhelyzetre tekintettel lehetővé teszi, hogy a munkáltató és a munkavállaló rugalmasabban, a vállalkozás működésének sajátosságaihoz igazítva alakítsák a távmunkára vonatkozó munkavédelmi szabályokat, eltérve a munkavédelemről szóló törvény rendelkezéseitől.

A kormányrendelet rendelkezik továbbá arról, hogy távmunkavégzés esetén a munkáltató köteles tájékozatni a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, és a munkavállaló a munkavégzés helyét ezen munkakörülmények teljesülésére figyelemmel választja meg.

Változás a távmunka adózási szabályaiban

A kormányrendelet szerint a veszélyhelyzet ideje alatt eltérően lehet alkalmazni a távmunkával kapcsolatos költségtérítés adókötelezettségére vonatkozó szabályokat.

Az átmenetileg hatályos rendelkezés szerint a távmunkavégzésre tekintettel kifizetett költségtérítéssel szemben igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül a munkaszerződésben foglaltak szerint, a távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak, a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg (jelenleg 16.100 forint). Ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, akkor a havi összeget a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányosan kell megállapítani.

Fontos, hogy abban az esetben van lehetőség igazolás nélküli költségelszámolásra, ha a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben nem számol el tételes költséget internethasználati díj, illetve a munkavégzési hely bérleti díja, közüzemi díja jogcímén.

Ha például a munkáltató a távmunkavégzéssel összefüggésben havi 16.100 forint költségtérítést fizet a munkavállaló részére, akkor az elszámolás során adóelőleg nyilatkozatot kell tennie a magánszemélynek, melyben kéri, hogy a munkáltató az adóelőleg-megállapítása során az igazolás nélkül elszámolható költséget vegye figyelembe. A munkáltató ennek megfelelően nulla forint adóelőleg-alapot állapít meg. Tehát nem keletkezik a kifizetett költségtérítés után sem adókötelezettség, sem járulékkötelezettség, sőt az elszámolt összeget az adóbevallásban sem kell feltüntetni.

A kormányrendelet szabályai – melyek a jelenlegi szabályozás szerint 2021. február 7. napjáig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnéséig lesznek hatályban – hozzájárulnak ahhoz, hogy a vállalkozások a koronavírus-világjárvány miatt elrendelt veszélyhelyzet alatt is tovább tudjanak működni.

 (Lezárva: 2020. november 13.)

Dr. Németh Ildikó (2020-11-13)

Frissítve 2020.12.01.

Tájékoztatás a távmunkavégzésnél biztosítandó munkakörülményekről

A járványhelyzettel összefüggő szigorítások sok esetben jelentősen megnehezítik a munkahelyek működését, így a Kormány lehetőséget kíván biztosítani arra, hogy amennyiben egy vállalkozás tevékenysége, működésének sajátossága lehetővé teszi, akkor átálljanak távmunkavégzésre, feltéve, hogy az átállás nem gátolja a munkavállalókat a feladataik teljes értékű elvégzésében, továbbá betartják a szükséges munkavédelmi követelményeket.
Ennek érdekében dolgozott ki ajánlást az illetékes kormányzati szerv.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Munkavédelmi Főosztálya közzétette tájékoztatását az információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel végzett távmunkavégzés során biztosítandó munkakörülményekről.

1.    A munkahelyet úgy kell kialakítani, hogy a munkavállalónak legyen elegendő tere testhelyzete és mozgásai változtatásához. A szűk munkatér nemcsak balesetveszélyes, de pszichés szempontból is megterhelő lehet.

2.    A helyiségben az ideális léghőmérséklet hideg évszakban 20-22 °C, meleg évszakban 21-24 °C, a páratartalmat 40-60 százalék között javasolt tartani.

3.    A munkahely megvilágításának legoptimálisabb módja a természetes megvilágítás (a helyiség alapterületének legalább 15-20 %-át kitevő ablakfelület). A mesterséges világítás a helyiségben legyen szórt, a munkaasztalon pedig irányított. Asztali lámpa alkalmazása esetén az általános mesterséges megvilágítást is használni kell, mert a jelentős megvilágítási különbségek miatt a szemnek gyakran kell a gyenge és erős fényhez alkalmazkodnia. A természetes és mesterséges fény, illetve a világos színű berendezési tárgyak vagy falak ne okozzanak közvetlen fényvisszaverődést, és lehetőleg ne idézzenek elő tükröződést a képernyőn.

4.    A munkaszék legyen stabil, továbbá biztosítsa a könnyű, szabad mozgást és a kényelmes testhelyzetet. A széknek támasztania kell a gerincet, felülete olyan legyen, hogy a munkavállaló ne csúszhasson le róla. A szék magassága legyen könnyen állítható, támlája legyen magasságában állítható és dönthető. Amennyiben az ergonómiailag kedvező testtartás nem vehető fel, ajánlott lábtámaszt alkalmazni.

5.    A munkaasztal vagy munkafelület legyen olyan nem fényvisszaverő felületű és nagyságú, hogy biztosítsa a monitor, a billentyűzet, az iratok és a csatlakozó eszközök rugalmas elrendezését.

6.    A képernyőt úgy kell elhelyezni, hogy a képernyőt néző személy tekintete a képernyőközepére irányuljon. Nagyon fontos a megfelelő monitor-szem távolság, ami a képernyő képátlójától függően kb. 50-75 cm legyen. Ha a távolság túl kicsi vagy túl nagy, a szem túlerőltetését okozhatja. A képernyő legyen könnyen és szabadon elfordítható, dönthető. A monitor felső széle szemmagasságban vagy kicsivel alatta helyezkedjen el. Akkor kényelmes a fejtartás, ha a tekintet a vízszintestől 35°-kal lefelé irányul, így a képernyő felületével megközelítően derékszöget zár be. A monitor és az iratok lehetőleg egyforma távolságra legyenek, hogy ne kelljen a szemnek állandóan alkalmazkodni.

7.    A billentyűzet legyen dönthető és a monitortól különálló annak érdekében, hogy a használó kényelmes testtartást vehessen fel, karja és keze ne fáradjon el. A billentyűzet mindig a használó előtt, középen legyen, az asztallap szélétől olyan távolságra, hogy a kezeket és a csuklót meg lehessen támasztani.

8.    A laptopok vagy notebookok sajátos konstrukciójuk miatt külön billentyűzettel javasoltak folyamatos, illetve tartós munkára, mivel használatuk kedvezőbb, egymástól független elhelyezést is lehetővé tesz, a kéz, a csukló alátámasztása jobban biztosíthat.

9.    A munkavégzéshez kizárólag olyan munkaeszközök alkalmazhatók, amelyek gyárilag biztonságos kialakításúak. A számítástechnikai eszközök kialakításukból adódóan biztosítják az áramütés elleni védelmet, sérülésmentes állapotukról azonban rendszeresen meg kell győződni.

10.    Az elektromos és hosszabbító kábelek ne legyenek összetekeredve és úgy kell elhelyezni azokat, hogy ne okozzanak botlásveszélyt, illetve ne sérülhessenek meg.

11.    Ha van ingatlanban áram-védőkapcsoló, illetve füstjelző, havonta ellenőrizni kell azok helyes működését a teszt gombbal.

12.    Rendszeresen, óránként legalább tízperces szünetet szükséges beiktatni, ajánlott felállni, mozogni, nyújtózni.

13.    A járványveszély miatt a COVID-19 megbetegedés megelőzése érdekében az otthoni távmunkavégzés során is ajánlott a megelőző járványügyi intézkedések betartása. Fokozottan ügyelni kell a tisztaságra, a rendszeres fertőtlenítő takarítás elvégzésére, különösen az ingatlan elhagyását követően a visszatéréskor vagy ha vendéget fogadtunk. A fertőtlenítő takarítás során kiemelt figyelmet kell fordítani a kézzel gyakran érintett felületek – munkaasztal, számítógép billentyűzet, egér, mobiltelefon, ajtókilincsek, korlátok, villanykapcsolók, mosdók csaptelepei stb. – vírusölő hatású szerrel történő fertőtlenítésére. Ezen kívül javasolt a rendszeres természetes szellőztetés.

14.    A távmunka során bekövetkezett balesetet a munkavédelmi törvény értelmében a munkavállalónak jeleznie kell a munkáltató részére, akinek a balesetet meg kell vizsgálnia és döntenie kell a munkabalesetté minősítés kérdésében. Amennyiben a jogszabályban meghatározott kritériumok alapján munkabalesetnek tekinti, a munkáltatónak ki kell vizsgálnia a baleset körülményeit a hasonló balesetek megelőzése céljából.

(Lezárva: 2020. november 16.)