
A kérdésben foglaltak alapján a kifizetéshez igazodóan létrejön a biztosítási jogviszony.
A biztosítási jogviszony elemei a következőkben foglalhatóak össze:
A járulékok tekintetében a kérdés szerinti vállalkozás kifizetőnek minősül, így a vállalkozásnak kell megállapítani és levonásba helyezni a számla összegéből a járulékokat, bevallási és befizetési kötelezettséggel. Itt jelentősége a költségelszámolásnak van.
Az adószámos magánszemély az adott adóévben a bevételekből költséget maximum annak mértékéig vonhatja le, így a jövedelme nulla lehet, de nem fordulhat mínuszba és nem alkalmazhat veszteségelhatárolást sem. Ezért a többlet-költség nem számolható el és nem is vihető át a következő adóévre.
Az adóelőleg megállapítása során a magánszemélynek nyilatkoznia kell a kifizető felé (és szerződésben rögzíteni is kell), hogy a szerződés szerinti díjból a kifizető milyen összegű költségek figyelembevételével és levonásával állapítsa meg az adóelőleg alapját. Tehát az adóelőleg megállapítása a kifizető feladata, de ebben a megbízott írásos nyilatkozatára van utalva, mely nyilatkozat a szerződés elválaszthatatlan részét képezi. Az adóelőleget ugyanis a kifizető számolja ki, vonja le, vallja be, és fizeti meg havonta az állami adóhatóságnak. A kifizető további kötelezettsége Art. 46. § (1) bekezdése szerint, hogy az adóévet követő év január 31-ig a befizetett adóelőlegről és annak bevételi alapjáról igazolást állít ki és ad át a megbízottnak a jogszabálynak megfelelően.
A lehetséges költségelszámolást illetően, amely szintén előzetesen nyilatkozatköteles a magánszemély részéről az igazolható költségek az irányadóak a bevételi összeg 50%-ig. Ha léteznek igazolható költségek, akkor ezek a költségek csökkentik az adóelőleg alapját, de csak maximum 50%-ig. Amennyiben nem léteznének igazolható költségek, akkor a magánszemély érvényesítheti a 10% költséghányadot, amelyhez nem kell semmilyen igazolást sem benyújtania. Tehát a 10% költséghányad alkalmazása során a bevétel 90 százaléka minősül az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelemnek.
A tételes költségelszámolás csak bizonylatokkal, vagyis számlákkal alátámasztva lehetséges havi elszámolással. A vélelmezett költségelszámolás bizonylat és számla nélkül lehetséges (akár felmerült a hónap során költség, akár nem), amely mindig a megbízási díj 10%-a. Ha pl. a megbízási díj 100 ezer forint havonta, akkor a vélelmezett költség 10 000 forint lesz (bizonylat és számla nélkül), ebből következően az adóalap 90 000 forint és ennek a 15%-át (13 500) kell levonni Szja adóként.
Az adószámos magánszemély tevékenysége az szja-törvény rendszerében önálló tevékenységnek minősül, és a tevékenységből származó jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles. Az önálló tevékenységből származó bevételt az Szja tv. 2. és 4. mellékletei szerint kell figyelembe venni.
Amennyiben a megbízási díjból számított jövedelem összege
- eléri a naptári évre vonatkozó minimálbér 30%-át,
- vagy naptári napokra vetítve annak 1/30-ad részét, akkor az szja mellett
járulékfizetési kötelezettség is keletkezik. Ebben az esetben (a 30% elérése esetén), biztosított jogviszony jön létre, a kifizetőnek bejelentési kötelezettsége keletkezik, a 22T1041-es nyomtatvány kitöltésével.
Biztosítási jogviszony esetén
- 15% személyi jövedelemadó,
- 18,5 % társadalombiztosítási járulék
kerül levonásra, a kifizetői oldalon bevallásra és befizetésre is. A kifizetőt 13 százalékos szociális hozzájárulási adó terheli.