Ez a tartalom 2422 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Számlakibocsátás más helyett és nevében

Az általános forgalmi adóról szóló törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a számlakibocsátási kötelezettségnek ne a kötelezett, hanem az általa választott meghatalmazott tegyen eleget. Írásunkból megtudhatja, hogy ki lehet meghatalmazott, és milyen jogi szabályozásnak kell eleget tenni a más nevében történő számlázás esetén.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa-tv.) 160. §-a alapján lehetőség van arra, hogy a számlakibocsátási kötelezettségnek ne a kötelezett, hanem – megbízása alapján és képviseletében – az általa választott meghatalmazott tegyen eleget.

A meghatalmazott lehet akár a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője, vagy egy harmadik személy.

A meghatalmazást kötelező előzetesen írásba foglalni, és kiterjedhet, akár egy ügylethez fűződő számlakibocsátási kötelezettség teljesítésére, akár a számlakibocsátási kötelezettség általános érvényű teljesítésére. A meghatalmazás korlátozható, de a korlátozás csupán annyiban hatályos, amennyiben az magából a meghatalmazásból kitűnik.

Fontos, hogy abban az esetben, ha a számlát a teljesítésre kötelezett helyett a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő állítja ki, akkor a számla kötelező adattartalma az „önszámlázás” kifejezés.

A számlakibocsátáshoz fűződő, jogszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítéséért a kötelezettel együtt a meghatalmazott egyetemlegesen felelős abban az esetben is, ha a felek a megállapodásukban másként rendelkeztek.

Az ügylethez fűződő számlakibocsátási kötelezettségnek – feltéve, hogy annak nem a kötelezett saját maga tesz eleget – kizárólag egy meghatalmazott tehet eleget, még abban az esetben is, ha a kötelezett egyébként több személy részére is adott meghatalmazást.

A megbízásnak és a meghatalmazásnak az Áfa-tv. 160. és 161. §-aiban nem szabályozott kérdéseiben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Amennyiben a számlakibocsátási kötelezettségnek meghatalmazott tesz eleget, akkor figyelembe kell venni a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet 15. §-ában meghatározottakat is. Eszerint a számlakibocsátásra kötelezett meghatalmazottjaként eljáró személy, illetve szervezet által papír alapon kibocsátott számla esetében a meghatalmazott a számla másolatát haladéktalanul köteles eljuttatni a számlakibocsátásra kötelezettnek, elektronikus számla esetében pedig elektronikus formában köteles haladéktalanul a számlakibocsátásra kötelezett rendelkezésére bocsátani.

A számlázó programmal előállított számla esetében a számlakibocsátásra kötelezettnek és meghatalmazottjának előzetesen és írásban meg kell állapodniuk a számla előállítása során alkalmazott sorszámtartományról, amelyet a számlakibocsátásra kötelezett is köteles nyilvántartásában rögzíteni. Az a személy, szervezet, aki vagy amely egyidejűleg több számlakibocsátásra kötelezett meghatalmazottjaként jár el, az a nyilvántartási kötelezettségét megbízónként, elkülönített nyilvántartás vezetésével köteles teljesíteni.