Szakterületek:

  • személyi jövedelemadó
  • kisadók
  • nonprofit adózás

Ez a tartalom 146 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Ezt a cikket frissítettük a legújabb információkkal!

SZJA 2024 - ami már tervezhető

2023. 12. 03.

A szakmai körökben nagyobb visszhangot kiváltó, 2023. október 31-én benyújtott „őszi adócsomag” több módosításon esett át, így a jelenleg honatyák előtt álló, november 17-étől elérhető törvényjavaslatot is érdemes egyelőre fokozott figyelemmel kísérni. Erre tekintettel az alábbiakban csupán a már többé-kevésbé biztosan tudható 2024-es szja-változásokat gyűjtöttük egybe.

Az Országgyűlés honlapján 2023. november 17. napjától elérhető az egyes adótörvények módosításáról szóló, T/5893. számú törvényjavaslat egységes javaslattervezete, amely bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitájára vár.

Figyelemmel a jelentős változtatásokra a törvénytervezet szövegezését mindenképpen érdemes folyamatosan nyomon követni és a kihirdetett jogszabályszöveg alapján tervezni a jövőbeni kötelezettségeket.

A Gazdasági Bizottság négy módosító javaslatot is tárgyalt, ezt követően került 2023. november 14-én benyújtásra a részletes vitát lezáró módosító javaslata, amely a tervezett jogszabályi szövegezést lényeges pontokon elhagyja.

Ennek értelmében nem tartalmazza a tervezet az egyéni vállalkozók adózásának koncepcionális egyszerűsítésére vonatkozóan benyújtott, 2025. január 1-jétől hatályba léptetni tervezett javaslatot, amely a személyi jövedelemadóról szóló törvényen túl a szociális hozzájárulási adóról szóló törvényt, a KATA törvényt, az illetéktörvény valamint a helyi adókról szóló törvény szabályait is érintették volna, mivel az indokolás szerint ez további egyeztetést igényel, ezért a rendelkezések a törlésre kerültek.
Emellett – többek között – kikerült az őszi adócsomagból az áfalevonási jog közvetett vámjogi képviselőn keresztül történő gyakorlásának szigorítását tartalmazó szövegezés. Ez utóbbi az indokolás értelmében további átgondolást igénylő szabályozás, ezért később időpontra helyeződik a kérdés rendezése.

Az eredeti indokolás értelmében a törvényjavaslat tartalmazza a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében (RRF program) tett vállalások végrehajtása érdekében létrehozott munkacsoport által az egyéni vállalkozók közteherviselésére vonatkozó általános szabályok átfogó, koncepcionális egyszerűsítését, illetve az amerikai-magyar kettős adózást kizáró egyezmény megszűnése miatt szükséges módosításokat.
Ennél árnyaltabb a szövegezés alapján a módosítási szándék, a pontosítások, jogalkalmazást segítő módosítások mellett új intézményeket is szabályoz, érdemben módosít meglévő szabályozási köröket.
A tervezett hatálybalépés szerint csoportosítva jelenleg a következő szabályok módosulnak vagy kerülnek új szövegrészként a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénybe (a továbbiakban: Szja tv.).

Figyelemmel arra, hogy többször és nagymértékben módosult a tervezet szövegezése, így elképzelhető, hogy a jogalkotási folyamat során további változás is történhet.

Az alább ismertetett változások a 2023. november 17-től elérhető, egységes javaslattervezet szövegezésén alapulnak.

2023. december 1-jén hatályba lépett új szabályok

Az Szja tv. 1. mellékletének új pontjai 2023. december 1-jén lépnek hatályba. Az Szja tv. 1. számú melléklete kiegészül a 7.46. alponttal, amely szerint egyéb indokkal adómentes adható a hulladékról szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alapján a hulladék átadásának ösztönzése érdekében adott juttatás a juttatás időpontjától függetlenül, ide nem értve, ha a hulladék átadása gazdasági tevékenység [3. § 46. pont] keretében történik.

Míg a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes az új 8.45. alpont értelmében, így a juttató által reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatás céljából közvetlenül a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 9. § (1) bekezdése szerinti forgalomba hozatalt kezdeményező borászati üzemengedélyestől palackozott kiszerelésben vásárolt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borászati termék, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termék, azzal, hogy a juttató az ilyen célból beszerzett termékekről olyan nyilvántartást vezet, melyből megállapítható a beszerzés forrása és a termék felhasználásának módja is.

A hazai borkereskedelem fellendítését célzó intézkedés adómentessé teszi a reprezentációs és nem reprezentációs célú események keretében, illetve üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként nyújtott eredetvédett (az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott) borászati termékek juttatását, ha azok beszerzése a forgalomba hozatalt kezdeményező borászati üzemengedélyestől palackozott kiszerelésben történt.
A bevezetés időpontjára és a széles adómentességi körre érdemes figyelemmel lenni az évvégi terveknél.  

Már kihirdetett módosítások, amelyek 2024. január 1-jén lépnek hatályba

Vagyonrendezési eljárás

Vagyonrendezési eljárás során juttatott bevétel körében módosul az Szja tv. 28. § (9) bekezdése. Az egyéb jövedelemnek minősül a társas vállalkozás jogutód nélküli törlését követően lefolytatott vagyonrendezési eljárás során a volt tagnak a társaság vagyonából a vagyonfel-osztási javaslat alapján pénzben vagy nem pénzben juttatott bevételt.
A vagyonrendezési eljárás lefolytatására azt követően kerül sor, hogy a társaság már jogutód nélkül megszűnt.
Ezért a magánszemélynek ilyen esetben nem vállalkozásból kivont jövedelme, hanem egyéb jövedelme keletkezik a vagyontárgy, illetve az értékesítéskor kapott ellenérték megszerzésére tekintettel.

EZ IS ÉRDEKELHETI! 2024.01.09-én ingyenes adókonferenciát tartunk, ahol egyebek mellett megtudhatja, milyen változásokra számíthatunk SZJA, SZOCHO, ÁFA, TB, járulék, átalányadó és egyéb, a 2024-es adócsomagot érintő témákban. További információkért kattintson ide:

 
 

Önkéntes kölcsönös pénztárnak történő bevallási rendelkezés

Változik az önkéntes kölcsönös pénztárnak történő bevallási rendelkezés szabálya [Szja tv. 44/F. § (1a) bekezdése].
Amennyiben egy magánszemély több önkéntes kölcsönös pénztárnak is tagja, akkor a személyijövedelemadó-bevallásban csak egy pénztárt jelölhet meg a rendelkező nyilatkozatban.
A hatályba lépő rendelkezés rögzíti, hogy abban az esetben, ha a magánszemély nem jelöli meg azt a pénztárt, ahová a rendelkező nyilatkozata szerinti állami támogatás kiutalását kéri, akkor az állami adó- és vámhatóság automatikusan az előző évi rendelkező nyilatkozatban megjelölt pénztárt veszi figyelembe.

A szintén 2024. január 1-jén hatályba lépő módosítás értelmében a szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel befolyt ellenérték (bevétel), illetve igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdését megelőző napon megszerzett vállalkozói bevételnek, illetve vállalkozói költségnek minősül [Szja tv. 57. § (5) bekezdése]. A törvény tartalmaz átmeneti rendelkezést, amelynek értelmében az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésére vonatkozó új szabályokat a 2023. december 31-ét követően megkezdett szünetelések esetében kell alkalmazni [Szja tv. 104. § (2) bekezdése, 2023. július 15-től hatályos].

Kriptoügyletek, lízing

További jogszabályi módosítást tartalmaz a Módtv. a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelemmel kapcsolatban.
Az Szja tv. 67/C. § (2) bekezdésének, 2024. január 1-jén hatályba lépő rendelkezése értelmében, az ügyleti veszteség akkor is elszámolható, ha a magánszemélynek a tárgyévben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből bevétele nem származott, valamint a törvény kiegészíti a kriptoeszköz megszerzésére fordított kiadások meghatározásának felsorolását azzal az esettel, amikor a magánszemély a kriptoeszközt magát jövedelemként szerezte meg (pl. ilyen formában kapott osztalékot.)

Végezetül: a módosítás újra szabályozza a lízing törvényi fogalmát, azt a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi lízingszerződésként határozza meg [Szja tv. 3. § 47. pontja].

(Cikkünket teljes terjedelmében az Adózási Módszertani Szemle decemberi számában olvashatják)

dr. Kovács-Petruska Rita (2023-12-03)

A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó a szünetelés ideje alatt befolyt bevételét, illetve felmerült kiadását a szünetelés megkezdése adóévéről szóló adóbevallásában veszi figyelembe. Az ilyen módon befolyt vállalkozói bevételből a jövedelmet csak a bevallásban kell megállapítani és az adót is csak a bevallásban kell megfizetni. Tekintettel arra, hogy elterjedt az a gyakorlat, hogy az egyéni vállalkozók egy adóéven belül többször rövidebb időszakokra szüneteltetik a tevékenységüket, így szükségessé vált a szünetelésre vonatkozó szabály oly módon történő módosítása, amely lehetővé teszi a szünetelés(ek) ideje alatt befolyt bevételeknek és felmerült kiadásoknak az év közbeni, általános szabályok szerinti figyelembevételét. Ismerje meg az új szabályokat a Menedzser Praxis Adó- és Tb Különszámából!

Adózási Módszertani Szemle + Adópraxis előfizetés megrendelése

Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunkat!