• FORRÓDRÓT
    • telephone
    • REGISZTRÁCIÓ
    • BEJELENTKEZÉS

Szakterületek:

  • TB-ellátások
  • nyugdíj
  • kifizetőhelyek

Biztosítás szakképzési munkaszerződés alapján

2020. 10. 02.

Az új szakképzési törvény jelentős változást hozott a szakmai gyakorlatos diákok foglalkoztatásában. Az eddigi tanulószerződést a szakképzési munkaszerződés váltja fel, és változnak a hozzá kapcsolódó adó- és járulékszabályok is.

2020. január 1-jén hatályba lépett a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szktv.). Fontos kihangsúlyozni, hogy az új szakképzési rendszer bevezetésére 2020. szeptember 1-jétől került sor. Az iskolában korábban kifutó rendszerben tanuló diákok a 2020. szeptember 1-je előtti szabályok szerint, tanulószerződéssel fejezik be tanulmányaikat. 

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: régi Tbj.) szerint a biztosítás kiterjedt a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulóra. 

A régi Tbj-t 2020. július 1-jén felváltotta a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII törvény (a továbbiakban: új Tbj.), amely már nem említi a biztosítottak körében a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulókat. Ennek oka, hogy a szakképző iskolai tanulmányokat folytató hallgató 2020. szeptember 1-jétől már egy szakképzési munkaszerződés alapján válik biztosítottá.

A szakképzési munkaszerződéssel rendelkező az új Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontja alapján, mint munkaviszonyban álló személy válik biztosítottá. Járulékalapot képező jövedelem pedig a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás lett. Azért, mert a szakképzési munkaszerződésre – az Szktv-ben tételesen felsorolt eltérésekkel – a Munka Törvénykönyvét kell alkalmazni. Ilyen eltérés például az is, hogy a munkaszerződés alanya lehet 15. életévét betöltő tanuló is.

Az első legfontosabb változtatás az iskolarendszerű képzés intézményeinek teljes körű átalakítása. A szeptemberben kezdődő tanévtől a hároméves szakképző iskola és az öt éves technikum közül választhatnak majd a diákok. Mindkét intézménytípusban alapozó képzéssel indul az oktatás, ez a szakképző iskolában egy év, a technikumban két év. Ezt követi a szakmai képzés, mely a szakképző iskolában két, a technikumban három év. A szakképző iskolában további két év esti tagozatos képzés után lehetőség van érettségit tenni, a technikumban az öt éves képzésben érettségi vizsgát tesz a tanuló és technikusi képesítést szerez.

Az új törvényi szabályozás értelmében a tanuló a szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatható a duális képzőhelyen. Határozott idejű szakképzési munkaszerződéssel a tanuló és a duális képzőhely között munkaviszony jön létre. A tanuló a szakképzési munkaszerződés alapján végzett munkáért havonta közvetlenül nyújtott pénzbeli juttatásként a szakképzési törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 253. § (1) bekezdésében szabályozott mértékű munkabérre jogosult.

A szakképzési munkaszerződés alapján kifizetett munkabér havi mértékének összege – a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy és a duális képzőhely megállapodása alapján – a tárgyév első hónapjának első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér legalább 60 százaléka, de legfeljebb a tárgyév első hónapjának első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér összege, amelynek megállapításánál figyelembe kell venni a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakmai felkészültségét, tanulmányi eredményeit és az ágazati készségtanács által az adott szakmára vonatkozó javaslatában meghatározott mértéket.

A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy számára az Szktv. 85. § (2) bekezdése szerinti  egyéb juttatást a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy által választott szakmához szükséges szakképzettséggel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatással azonos mértékben, de legfeljebb a tárgyév első hónapjának első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér mértékéig kell biztosítani. Az egyéb juttatásra a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy az általa ledolgozott napokra tekintettel arányosan jogosult.

A tanulónak, illetve a képzésben részt vevő személynek az Szktv. 85. §-ában meghatározott juttatásait a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy igazolatlan mulasztásával arányosan csökkenteni kell.

No, az ilyen tanuló a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett ilyen pénzbeli juttatás után köteles a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot megfizetni, amely alapján a társadalombiztosítás összes pénzbeli ellátására is jogosult. Ezek: táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, nyugdíj, baleseti járadék. Az ellátások alapja a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás. A képzés időtartamát nyugdíjra jogosító szolgálati időként el fogják ismerni. A szolgálati idő számításánál nem fogják alkalmazni a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 39. § (1) bekezdése szerinti  arányos szolgálati idő számítására vonatkozó szabályt. 

Ez így volt a korábban tanulószerződés alapján biztosított tanulóknál is.

Ha például valakinek a szakképzési munkaszerződés alapján kifizetett munkabére a minimálbér 60 százaléka, annak a nyugdíjának megállapítása során teljes értékű (nem arányosított) szolgálati időt fognak figyelembe venni.

A szakképzési munkaszerződés keretében foglalkoztatottakat munkaviszonyban álló személynek kell tekinteni, így ezen foglalkoztatás időszaka is beszámít a nők 40 évi jogosultsági idejébe (feltéve, ha még akkor is létezik majd ez a jogintézmény).

 

(Lezárva: 2020. szeptember 30.)

Dr. Futó Gábor (2020-10-02)