Ez a tartalom 164 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Fellelt tárgyi eszköz

Az érintett cég 2020-ban vásárolt egy tehergépkocsit, ami nincs benne a tárgyi eszköz analitikában. A tehergépkocsi nettó értéke 7 millió volt, amit zárt végű lízingszerződéssel vásárolt, és amelyet a cég még mindig fizet. Hogy lehet most nyilvántartásba venni?

Az, hogy az eszközt „kifelejtették” – adott esetben éveken át – a könyvelésből, számviteli önellenőrzést tesz szükségessé, valamint a társasági adó hatálya alatt a bevallások önellenőrzése is szükséges.

A helyesbítő tételeket a hiba feltárásának évében (jelen esetben ez 2024) kell könyvelni.

Az, hogy a már letétbe helyezett, a taggyűlés által elfogadott beszámolókat miként kell korrigálni („háromoszlopos” mérleg és eredménykimutatás vagy a hiba feltárásának éve adatai között), az attól függ, hogy a feltárt hiba és hibahatások jelentős összegű hibának minősülnek-e.  Ha jelentősnek minősül, akkor „háromoszlopos” beszámoló keretében kell szerepeltetni a szükséges tételeket.

[Az Szt. 3. § (3) bekezdése 3. pontja szerint: jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő – (előjeltől független) abszolút értékének együttes összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során – ugyanazon évet érintően – megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő, (előjeltől független) abszolút értékének együttes összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot.]

Ahogy arra Ön is utalt kérdésében, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) szerint  egyéb bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni – többek között – a többletként fellelt, részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét. [Szt. 77. § (4) bekezdés c) pont]

Az eszköz „megtalálásának” körülményeit – tényét és annak valószínűsíthető okát, miért nem szerepel a cég könyveiben – jegyzőkönyvbe kell foglalni, és ennek alapján támasztható alá az eszköz könyvekbe, analitikus nyilvántartásba való felvétele (a bekerülési érték, eddig „lecsengett” értékcsökkenési leírása megállapítható).

Az egyéb bevételekkel szemben tehát állományba kell venni a beruházást, de az egyéb bevételként elszámolt összeget halasztott bevételként el kell határolni. A tárgyi eszköznek megfelelő főkönyvi számlán nyilvántartásba kell venni, kivezetve a beruházás számláról.
A számviteli törvény előírásainak megfelelően megállapított terv szerinti értékcsökkenését (52. §) pótlólag el kell számolni az eszköz tényleges használatbavételének megfelelő időtartam figyelembevételével, és az ezzel azonos összegben az elhatárolt bevételt fel kell oldani.
A beszámolóval még le nem zárt időszakot érintően pedig tovább folytatható az értékcsökkenés elszámolása, az Szt. vonatkozó szabályai szerint.