A béren kívüli juttatás, hétköznapi elnevezése „cafetéria”, ami nem egy adójogi fogalom annak ellenére, hogy néhány jogszabályban, mint pl. költségvetési törvényben is külön megnevezésre került. A cafetéria, mint sajátos gyűjtőfogalom a munkáltató, illetve kifizető által kialakított olyan juttatási csomag elnevezése, amellyel kapcsolatban az adójogszabályok írják elő, hogy a csomagba foglalt juttatások egyes elemei hogyan adóznak.
Ennek megfelelően a választható juttatások fajtáit és az ahhoz kapcsolódó egyes közterheket célszerű cafetéria szabályzatba foglalni.
A munkáltató, illetve kifizető döntésén múlik az, hogy a cafetéria keretében milyen egyes elemeket bocsájt a munkavállaló rendelkezésre.
Adómentes adható béren kívüli juttatások
A béren kívüli juttatások adómentesek is lehetnek, melyek köre évről évre csökken, de azért még mindig bőven van lehetősége válogatni a munkáltatóknak, illetve kifizetőknek.
Az adómentes kategóriába olyan elemek tartoznak, amelyek szigorú szabályozás mellett ugyan, de lehetővé teszik, hogy a munkáltató egyes juttatásokat köztehermentesen adhasson
munkavállalói részére.
Előnyük főként abban rejlik, hogy lehetővé teszik a munkáltató számára, hogy jelentősen kedvezőbben adjon juttatást munkavállalóinak.
Hátrányuk az, hogy nem egyformán vonzóak minden munkavállaló számára, például az óvodai, bölcsődei szolgáltatást csak a gyermekkel rendelkezők tudják igénybe venni.
A munkáltató, illetve kifizető által adómentesen nyújtható juttatásokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú melléklete tartalmazza.
Cég tulajdonában lévő számítógép magáncélú használata
A munkáltatónak, illetve kifizetőnek lehetősége van arra, hogy személyes használatra ingyenesen vagy kedvezményesen számítógép-használatot biztosítson a munkavállalói számára.
A cég tulajdonában lévő számítógép magáncélú használata adómentes juttatásnak minősül.
Ez azt is jelenti, hogy a munkáltató köztehermentesen biztosíthat a munkavállalói számára számítógépet és egyéb, a munkavégzéshez szükséges számítástechnikai eszközöket (monitor, egér stb.) amelyek magáncélú használata is megengedett, azaz akkor is adómentes, ha a számítógépet a munkavállaló hazaviszi.
Annak sincs akadálya, hogy a használatba adott számítógép nem a munkáltató saját tulajdonában van, azaz bérelt vagy lízingelt eszköz is megfelel az adómentes feltételnek.
A számítógép használatának biztosításába továbbá beletartozik az alapgéphez szükséges minden olyan tartozék, amely a számítógép rendeltetésszerű, szokásos használatához szükséges. Ezek alapján ide sorolható például az asztali gép, laptop, monitor, tablet, nyomtató, egér, billentyűzet, szoftverek és más egyéb alkatrészek.
Kiemelten fontos figyelni arra, hogy abban az esetben viszont, ha az így használt számítógépet a munkavállalónak végleg átadja a munkáltatója, akkor adókötelezettség keletkezik [Szja tv. 1. számú melléklet 7.11. pont].
Otthoni munkavégzés költségtérítése
Egy éve került be a törvénybe az Szja tv. 3. számú melléklet II. fejezet 11. pontja, melynek értelmében igazolás nélkül, költségként elszámolható a munka törvénykönyvéről szóló törvény távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg - ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része -, feltéve, hogy a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben az I. Jellemzően előforduló költségek alcím 24. pont c) és d) alpontja alapján költséget nem számol el.
Tekintettel arra, hogy a jogszabály csak abban az esetben engedi igazolás nélkül elszámolni a minimálbér 10 százalékát, ha a távmunkavégzés az egész hónapot érinti, ebből következően nem tekinthető távmunkavégzéssel érintett napnak, ha például a munkavállaló szabadságon, betegállományban van, vagy esetleg egész nap a munkahelyén tartózkodik.
Ezért mindenképpen vizsgálni kell a távmunkában töltött napokat és arányosítani kell az adómentesen adható összeget.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben a munkavállaló ilyen módon kap térítést, akkor ebből az összegből annyi lesz adómentes, amennyi a minimálbér 10 százalékának a távmunkavégzéssel töltött napokkal arányos része, az ezen felül adott juttatás a munkavállaló nem önálló tevékenységből származó jövedelmeként válik adókötelessé.
Az adómentesen adható béren kívüli juttatások esetében a fentieken túlmenően figyelemmel kell lenni arra, hogy a juttatások nyújtásával kapcsolatos jogszabályoknak megfelelő eljárások betartásához a foglalkoztatónak a szükséges dolgozói nyilatkozatokkal rendelkeznie kell. Egyben az alkalmazott, más magánszemély számára kifizettet összegekről nyilvántartást kell vezetni.
Továbbá abban az esetben, ha juttatás nem minősül adómentesnek, akkor a munkáltatónak az adóköteles juttatásokkal kapcsolatosan adatszolgáltatási kötelezettsége is felmerül.
Összességében a fentieket alkalmazva a munkáltatók, illetve kifizetők költséghatékonyabban, kevesebb költséggel több nettó juttatást tudnak biztosítani a dolgozóiknak. A cafetéria rendszer lényege a dolgozók teljesítményösztönzésében és az adómegtakarítás lehetőségében rejlik. A munkáltatói juttatásokkal kapcsolatban azonban figyelni kell arra, hogy az egyes juttatási elemek adóztatása változhat és az elmúlt időszakban tapasztaltak szerint akár év közben is. A jogszabálykövetés tehát kiemelten fontos, az adóhiány elkerülése érdekében.