A tb-törvény nyári változásai

Számos helyen változnak július 1-étől a tb-törvény nyugdíjszámításra vonatkozó szabályai. A változások érintik a felszolgálási díjat, a munka-rehabilitációs és fejlesztési foglalkoztatási díjat, továbbá az őstermelők családi gazdaságának új szabályait is.

A felszolgálási díj figyelembevételének változása

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (továbbiakban: Tbj.) 27. § (1) bekezdés a) pontja alapján 2020. július 1-jétől a felszolgálási díj az általános szabályok szerinti járulékalapot képező jövedelemnek minősül, ami után már nem a foglalkoztató fizeti meg - a foglalkoztatott helyett – a 15%-os mértékű nyugdíjjárulékot, hanem a foglalkoztatott jövedelmének minősülő felszolgálási díjból kell a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot levonni és megfizetni.
Mivel a felszolgálási díjra vonatkozó speciális járulékfizetési szabályok megszűntek, ezért a felszolgálási díj címen szerzett jövedelem teljes összege figyelembevételre kerülhet a nyugellátás kiszámítása során.

Ennek megfelelően a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 22. § (1) bekezdés e) pontjának - 2021. július 1-jétől hatályos módosítása szerint a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál

• a 2020. június 30-áig terjedő időszakra kifizetett felszolgálási díj 81%-át,
• a 2020. június 30-a utáni időszakra kifizetett felszolgálási díj teljes összegét
  kell figyelembe venni.

Az új számítási módot a 2021. július 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Mivel a módosítás visszamenőlegesen 2020. július 1-jétől rendeli a felszolgálási díj teljes összegének beszámítását az ellátások megállapítása során, ezért a Tny. 102/B. § (2) bekezdése az eredeti kezdő időponttól kezdődően újramegállapítási kötelezettséget ír elő a nyugdíjbiztosítási szerv számára, ha

• a nyugellátás megállapítása során 2020. július 1-je és 2021. június 30-a között a
  felszolgálási díj 81%-a került beszámításra, és
• ügyfél az erre irányuló kérelmét 2021. december 31-ig beterjeszti.

Munka-rehabilitációs díj és fejlesztési foglalkoztatási díj

A szociális intézményi ellátottak részére fizetett munka-rehabilitációs díj, illetve 2017. április 1-jétől fejlesztési foglalkoztatási díj az ellátott munkavégzése esetén jár, ugyanakkor a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján megállapított pénzbeli ellátásnak minősül, így indokolt, hogy a munka-rehabilitációs díjat, illetve a fejlesztési foglalkoztatási díjat a jövőben csak akkor kelljen a nyugdíjszámítás során figyelembe venni, ha az az igénylőre nézve kedvezőbb. Ennek megfelelően a 2021. július 1-jétől a munka- rehabilitációs díjat, illetve fejlesztési foglalkoztatási díjat a Tny. 22. § (2) bekezdésének c) pontja szerint kell a nyugdíj alapját képező átlagkereset megállapítása során figyelembe venni (kettős bérszámítás).

A kereset figyelembe vétele a járulékfizetési alsó határ alkalmazása esetén (a járulékfizetési alsó határ keresetként történő beszámítása)

A Tbj. 27. § (2) bekezdése 2020. augusztus 1-jétől járulékfizetési alsó határt vezetett be a munkaviszonyra és a vele egy tekintet alá eső jogviszonyokra. Ennek értelmében, ha a 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, foglalkoztatási jogviszonyban álló személy havi járulékalapot képező jövedelme a minimálbér 30 százalékánál kevesebb, akkor a munkavállaló jövedelméből a tényleges jövedelem után vonja le a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot a foglalkoztató, és ezt a levont járulékot 2020. szeptember 1-től köteles kiegészíteni a járulékfizetési alsó határ után befizetendő társadalombiztosítási járulék összegéig, és a járulékfizetési alsó határnak megfelelő társadalombiztosítási járulékot kell bevallania és befizetnie.

Az egységes jogalkalmazás érdekében 2021. július 1-jétől a Tny. 22. § (1) bekezdés h) pontjában is rögzítésre kerül, hogy ha a járulék megállapítására, illetve megfizetésére a Tbj. 27. § (2) bekezdés alkalmazásával kerül sor, akkor a nyugellátás kiszámítása során a járulékfizetési alsó határnak megfelelő összeget kell jövedelemként figyelembe venni.

A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló rendelet módosításával bármilyen alszámláról lehet majd költeni SZÉP-kártya által engedélyezett célra. A szálláshelyekre felhalmozódott juttatások így éttermi szolgáltatásokra is elkölthetők lesznek az év végéig. (178/2021. (IV. 15.) Korm. rendelet, Magyar Közlöny 63. szám)

A mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó módosítás a Tbj-ben

2021. január 1-je előtt a családi gazdaságban nem csak őstermelőként, hanem egyéni vállalkozóként is részt lehetett venni. A 2021. január 1-jén hatályba lépett családi gazdaságokról szóló 2020.évi CXXIII. törvény alapján az őstermelők családi gazdaságának a tagjai csak mezőgazdasági őstermelők lehetnek. Az őstermelői jogviszony alapján fennálló biztosítási kötelezettség, illetve annak tartamát nem befolyásolja az, hogy a mezőgazdasági őstermelő egyedül vagy az őstermelők családi gazdasága tagjaként végzi az őstermelői tevékenységet, ezért a mezőgazdasági őstermelők családi gazdaságának tagjaira vonatkozó Tbj. 14. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése 2021. június 10-től hatályukat vesztették.

A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete

2021. július 1-jétől új szövetkezeti formaként, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete alakítható. A Tbj. 6. § (1) bekezdés b) pontjának új bd) alpontja szerint a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagjának személyes közreműködése főszabály szerint nem keletkeztet a társadalombiztosítás ellátásairól szóló törvény szerinti biztosítotti státuszt. Ugyanakkor biztosítottnak minősül az a tag, aki nem rendelkezik munkaviszonnyal vagy más biztosítási jogviszonnyal, ide nem értve a Tbj. 6. § f) pontja és (2) bekezdése szerinti díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében személyesen munkát végző személyt.