Az Áfatörvény egyértelműen leírja, hogy olyan esetben, amikor a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia, az nyolc napon belüli számlakibocsátási kötelezettséget jelent. Véleményünk szerint a fordított adózású ügyletek tartalmaznak áthárított adót, csak fordítottan, ezért a nyolc napos számlakiállítási kötelezettség vonatkozik ránk. Mit tud tenni a vállalkozó, ha megakadályozzák a nyolc napos számlakiállítás lehetőségét?
A fordított adózás lényege, hogy az ügylet teljesítője a számlában áfát nem számít fel, a fizetendő áfa megállapítására a vevő (megrendelő) kötelezett.
Ennek következtében a nyolc napos számlázási határidő a fordított adózás szabályai szerint kiállított számlákra nem vonatkozik.
Az Áfa tv. 163. §-a az ún. „észszerű idő”-t nem határozza meg olyan esetekben, amikor a számlának a fordított adózás szabályai miatt nem kell áfát tartalmaznia.
A NAV álláspontja szerint a fordított adózású ügyletekről akkor kell kiállítani a számlát, amikor a számla kiállításához szükséges minden információ rendelkezésére áll az ügylet teljesítőjének.
Egyetértünk abban a tekintetben, hogy az Áfa tv. nem tartalmaz olyan értelmű rendelkezést, amely szerint a teljesítésigazolás dátumának kötelezően meg kell egyeznie a számla teljesítési határidejével.
A megrendelőtől elvárható, hogy a teljesítés tényét ésszerű időn belül ellenőrizze és igazolja. Értelemszerűen az ésszerű idő függvénye az elvégzett munka jellegének.
Az építőipari tevékenységekre vonatkozó ágazati szabály a megrendelőnek előírja, hogy a teljesítést 30 napon belül igazolnia kell, vagy ezen időtartamon belül arról is nyilatkoznia kell, hogy álláspontja szerint a szerződésnek megfelelő teljesítésre nem került sor.
Álláspontunk szerint, ha a megrendelő a teljesítést észszerű időn belül igazolja, akkor a teljesítésigazolás kelte tekinthető teljesítési időpontnak.