Tovább nőhet a belső fogyasztás az utalványok bátrabb használata miatt

A vásárlást ösztönző voucherek, kuponok, ajándékkártyák, utalványok bátrabb használatának időszaka köszönthet be 2019-től, ugyanis tisztább lett az adózási hátterük. Az utalványok pénzhelyettesítő eszköznek minősülnek, így Áfa-adózásuk kedvezőbb.

A gazdasági életben mindennapos, hogy egy termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás során utalvánnyal fizetnek. Amennyiben egy adóköteles ügylet teljesítése során utalványt használnak fel, akkor ez következményekkel járhat az adó alapjára, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjára, az adólevonási jogra, az adóztatás helyére is. A közös európai jog sokáig nem rendelkezett az utalványokat érintő ügyletek kezeléséről. Ezt pótolta a 2016/1065-ös tanácsi irányelv, amelynek rendelkezéseit átültették az Áfa törvénybe, és amelyek január elsejétől érvényesek.

Az Áfa törvény új, értelmező rendelkezése alapján utalványnak az olyan eszközt tekintjük, amelyet termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás ellenértékeként, illetve rész-ellenértékeként kell elfogadni, és amely esetében magán az eszközön vagy a kapcsolódó dokumentációban – ideértve az eszköz általános szerződési feltételeit is – fel van tüntetve a beszerezhető termékeknek, igénybe vehető szolgáltatásoknak vagy azok lehetséges értékesítőinek, szolgáltatóinak a megnevezése.

Egy-, és többcélú utalvány

Az Áfa törvény – az irányelvvel összhangban – megkülönbözteti az egycélú és a többcélú utalványokat az adófizetési kötelezettség keletkezésének szempontjából. Az irányelv célja, hogy minden olyan esetben, amikor arra lehetőség van, az adóztatás már az utalvány kibocsátásakor megtörténjen. Az adóztatáshoz azonban szükséges ismerni az ahhoz szükséges adatokat.

Az egycélú utalványt az Áfa törvény szerint olyan utalvány, amelynek kibocsátásakor ismert az utalvány tárgyát képező termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye, valamint az adott termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás után fizetendő adó összege.

A fizetendő áfa összegéhez ismerni kell az alkalmazandó adómértéket és az adóalapot, míg a teljesítési hely ismerete azért fontos elem, mivel előfordulhat, hogy két tagállamban is azonos adómérték van hatályban egy termék vagy szolgáltatáskörre, ezért nem elegendő pusztán annak az ismerete, hogy mekkora legyen a fizetendő adó. Tehát e kritériumok maradéktalan ismeretében valósítható meg az utalvány kibocsátásakor az adóztatás.

Többcélú utalványnak azok az utalványok minősülnek, amelyek nem egycélú utalványok.

Az adókötelezettség

Az egycélú utalványok esetében az adófizetési kötelezettség az utalvány kibocsátásakor keletkezik, míg többcélú utalványok esetében adófizetés kizárólag egyszer, azok beváltásakor történik. Azonban az utalványokat a kibocsátástól azok beváltásáig közvetítők is értékesít(het)ik, így az Áfa törvény rendelkezik arról is, hogyan kell kezelni az utalványok közvetítőkön keresztüli értékesítését abban az esetben, ha a saját nevében más javára, tehát bizományosként, vagy más nevében más javára, azaz ügynökként értékesíti azt. Tekintettel arra, hogy az egycélú utalványok esetében az adófizetési kötelezettséget az utalvány kibocsátása (első értékesítése) keletkezteti, az utalvány ezt követő minden olyan értékesítését, amikor azt az adóalany, vagy a közvetítő a saját nevében értékesíti, úgy kell tekinteni, mintha annak a terméknek, vagy szolgáltatásnak az értékesítése történt volna meg, amelyre az utalvány beváltható. Vagyis az utalvány minden egyes értékesítése adófizetéssel jár. Ezért annak érdekében, hogy ne duplázódjon meg az adófizetési kötelezettség, nem válik önálló adóztatandó ügyletté az, amikor az egycélú utalványt beváltják. Ez azonban csak abban az esetben igaz, amikor az utalvány kibocsátója és beváltója azonos személy, hiszen ez esetben az utalvány ellenében történő termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás után az adófizetés már az utalvány kibocsátásakor megtörtént. Amennyiben az utalvány kibocsátója és az utalvány beváltója egymástól eltérő, akkor úgy kell tekinteni, hogy az egycélú utalvány ellenében történő termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást az utalványt elfogadó adóalany az utalvány kibocsátója részére teljesítette, ugyanis ez eredményezi azt, hogy áfa szempontból megfelelő végeredményre lehessen jutni.

Az egyértelmű jogalkalmazás érdekében a tavaly őszi módosító törvény kiegészíti az Áfa törvény rendelkezéseit az ellenérték fejében beszerzett, de ingyenesen továbbadott egycélú utalványok kezelésével. Eszerint ellenérték fejében történő átruházás az is, ha az adóalany az egycélú utalványt más tulajdonába ingyenesen átruházza – ide nem értve az utalványt kibocsátó adóalany általi ingyenes átruházást –, feltéve, hogy az utalvány szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.

Az Áfa törvény nem definiálja az utalvány kibocsátóját, de az alatt lényegében azt az adóalanyt kell érteni, aki a saját nevében bocsátja ki (értékesíti először) az utalványt. Abban az esetben, ha a közvetítő más nevében és javára jár el, akkor az egycélú utalványt az értékesíti, akinek a nevében eljár (megbízó), ezáltal a megbízó lesz az egycélú utalvány értékesítése tekintetében az adófizetésre kötelezett, míg a megbízott a közvetítői szolgáltatása ellenértékét érvényesíti a megbízója felé (a jutalékát számlázza ki).

Érdemes megemlíteni, hogy amennyiben az adóalanyra ellenérték fejében ruháznak át egycélú utalványt, melynek kapcsán az adóalanynak levonható adója keletkezett, úgy a levonási jogot nem kell korrigálni abban az esetben, ha az egycélú utalványt ezen adóalany nem használja fel termékbeszerzés, szolgáltatás igénybevétel ellenértékének a kiegyenlítésére.

Az Áfa törvény rögzíti, hogy a többcélú utalvány kibocsátása, valamint adóalany által saját nevében történő további értékesítése(i) nem adóztatandó ügylet(ek). Többcélú utalvány esetében egyetlen adóztatási pont van, amikor azt beváltják. Amennyiben a közvetítők ügynökként járnak el, úgy az ügynöki jutalékukat ki tudják számlázni a megbízójuk felé. Amikor a közvetítők az utalványt bizományosként, azaz a saját nevükben értékesítik, maga a többcélú utalvány értékesítése nem tartozik az áfa hatálya alá, azonban közvetítő által nyújtott valamennyi azonosítható szolgáltatásnyújtás – például forgalmazási, illetve vásárlásösztönzési szolgáltatás – az áfa hatálya alá tartozik. Tehát amennyiben a közvetítő valamilyen módon nyilvánvalóvá teszi, kimutatja, kiszámlázza a közvetítői, forgalmazási, promóciós szolgáltatása ellenértékét, ezen szolgáltatása adóköteles, amely adólevonásra jogosítja.

Az adó alapja

Az Áfa törvénynek az adóalap meghatározására vonatkozó alcíme kiegészült azzal, hogy többcélú utalvány ellenében teljesített termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás adóalapjának az utalványért fizetett, az értékesített terméket vagy nyújtott szolgáltatást terhelő adó összegével csökkentett ellenértéket kell tekinteni.

Tekintettel arra, hogy az eladó nem minden esetben tudja, hogy a vevő mekkora összeget fizetett az utalványért, így az Áfa törvény rögzíti, hogy amennyiben nem áll rendelkezésre az utalványért fizetett ellenérték, úgy adóalapnak a többcélú utalványon vagy a kapcsolódó dokumentációban feltüntetett pénzbeli értéket kell tekinteni, csökkentve az értékesített terméket vagy nyújtott szolgáltatást terhelő adó összegével.

Az Áfa törvény arról is rendelkezik, hogy az ellenérték fejében beszerzett egycélú utalvány más tulajdonába történő ingyenes átadásakor az adó alapjaként az utalvány adó nélkül számított beszerzési árát kell figyelembe venni.