Szívesen válaszol az alábbi témákban:

  • vállalkozások adózása
  • adóigazgatási eljárás
  • cégjog, cégügyletek

Ez a tartalom 206 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

A szálláshely-szolgáltatási tevékenység nehézségei

2023. 10. 31.

A szálláshely-szolgáltatási tevékenység megszervezése első megközelítésben nem tűnik bonyolultnak, mivel az alapvető előírásoknak viszonylag könnyű megfelelni. A tényleges tevékenység során azonban már több akadály is felmerülhet, amelyeknek a kezelése nehézséget jelenthet. Első lépésként a szálláshely-szolgáltatás, mint tevékenység pontosítása szükséges.

A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Kormányrendelet az irányadó, amely bevezette a magánszálláshely fogalmát, megkülönböztetve azt az egyéb szálláshely fogalmától. A hivatkozott törvényhely értelmében egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységet csak cégek végezhetnek, ebből következően magánszemélyek és egyéni vállalkozók nem. Az egyéb szálláshely-szolgáltatás helyett a magánszálláshely fogalma került megnevezésre.

Adózás

A szálláshely-szolgáltatási tevékenységet végző magánszemély önálló tevékenységből származó jövedelmet keletkeztet, de a magánszemély választhatja a tételes átalányadózást is.

A magánszemély ingatlanának bérbeadása mellett megjelenhet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység is, amikor a bérbeadás mellett megjelenhetnek egyéb szolgáltatások is, így pl. a reggeliztetés is. A magánszálláshelyhez kötött szolgáltatói tevékenység viszont már csak adószám kiváltásával lehetséges a 23T101 jelű nyomtatvány kitöltésével és a NAV-hoz való érkeztetéssel. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás már adóköteles szolgáltatásnyújtásnak minősül, az Áfatörvény 86. § (2) bekezdése értelmében tehát az adózónak az áfát illetően is bejelentkezési kötelezettsége keletkezik.
A fő és járulékos szolgáltatások eseteiben irányadó az Áfatörvény 70. § (1) bekezdés b) pontja, melynek lényege, hogy a járulékos szolgáltatások (kötelező reggeli, fürdőmedence és köpeny, üdvözlőital stb.) osztják a főszolgáltatás adómértékét, ebből következően a járulékos szolgáltatások is 5 százalékos adómértékkel adóznak.
Számla kiállítása során létezhet egy alapcsomag, amibe a járulékos költségek is beletartoznak a már említett 5%-os adómértékkel. Az alapcsomagon felül lehetnek még különböző olyan szolgáltatások, amelyek már 27%-os adómértékkel adóznak. Ilyen pl. a garázs, szauna, vagy mosatás díja, amit a számlában külön felsorolásban kell részletezni.
TEAOR tekintetében a szálláshely-szolgáltató a TEÁOR 55.1-55.3 szerinti tevékenységéhez minden ügyletről számlát bocsát ki, tehát nem üzemeltet pénztárgépet.

A tevékenység megtiltása és a kereskedelmi nyilvántartásból való törlés lehetősége

Szálláshely-szolgáltatási tevékenység megtiltásának, illetve kereskedelmi nyilvántartásból való törlésének is felmerülhet, nyilvánvalóan egy hosszabb időszakot átölelő teljesítés elmaradásának hiányában.

Vagyis, ha valamely okból a szálláshely-szolgáltatás nem működne, akkor az illetékes önkormányzat jegyzője hivatalból eljárást indíthat, amelynek a vége esetlegesen a szolgáltatási tevékenység törlése is lehet.

A helyzet az, hogy az utóbbi időszakban megszaporodtak az olyan nem kívánt jelenségek, amikor a szálláshely-szolgáltató nem tudja a feladatát elvégezni, mindez pedig elsődlegesen a szálláshely tulajdonviszonyára vezethető vissza. Ennek lényege, hogy gyakorta előfordul az az eset, amikor a szolgáltatási engedélyt nem az ingatlan tulajdonosa váltotta ki, hanem a szolgáltatás ténylegesen valamelyik családtag nevére lett kiváltva. Ez azért is okozhat nehézséget, mivel a háttérben ellentétek is jelentkezhetnek a magánszemélyek (a tulajdonos és a szolgáltató) között, amely azzal a negatív eredménnyel is zárulhat, hogy a tulajdonos megtilthatja a további tevékenységet a szolgáltatónak. Ennek ráadásaként még az is előfordulhat, hogy a tulajdonos távolságtartást is kér hivatalosan a szálláshely-szolgáltató mint magánszemély felé.

Ebben az esetben egy olyan érdekes szituáció jöhet létre, amikor a szálláshely-szolgáltató az engedélye birtokában képtelen szolgáltatni.

A másik oldalon a tulajdonos sem folytathatja a tevékenységet, mivel az engedély nem az ő nevére szól. A felek pedig képtelenek megegyezni egymás között, aminek nyilvánvalóan személyes okai vannak, ugyanakkor ez nem mentesíti a szálláshely-szolgáltatót a kötelezettsége alól. Megjegyzendő az is, hogy előfordulnak olyan esetek is, amikor kezdésként rendezett tulajdonviszonyok léteznek, de időközben egy válóper vagy egy örökösödés megváltoztatja a tulajdonosi viszonyt, és ebben az esetben az új tulajdonos már blokkolhatja a szolgáltatási tevékenységet.

Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program

Ha pedig az előzőekben leírtak még nem lennének elegendőek, akkor esetenként még nagyobb nehézség is felmerülhet, ami pedig a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Programban történő részvételt jelentheti, amely értelemszerűen odaítélt támogatás formájában jelenik meg. A Kisfaludy programon belül létezik a Szálláshely Fejlesztési Konstrukció, amely összességében 300 milliárd forintos támogatást jelent a szálláshelyek tekintetében, és amely biztosíthatja a szálláshelyek megújulását és a minőségi szint emelését, melynek futamideje 2030-ig tart. A Kisfaludy Program alapján igényelt támogatás nyilvánvalóan közpénzt jelent, amely a közpénzekre vonatkozó általános gyakorlat alapján a támogatottnak elszámolási kötelezettsége is keletkezik.
Márpedig egy valamilyen okból történő blokkolása a szálláshely-szolgáltatási tevékenységnek azt is jelentheti, hogy a Kisfaludy programban történt vállalás sem teljesülhet, ebből következően a szolgáltatónak nemcsak visszafizetési kötelezettsége keletkezik, hanem teljesítés hiányában további büntetési tételek is felmerülhetnek. Mindebből következően nagyon körültekintően kell eljárni, mivel a kötelezettségek vállalása nemcsak bevételt, hanem elsősorban kötelezettséget jelent, amit teljesíteni kell.

A jogszabályi háttér

A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Kormányrendelet 14. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a szálláshelyre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megsértése esetén a jegyző határidő kitűzésével felhívja a szálláshely-szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, illetve a jogszabályi feltételeknek megfelelő állapot helyreállítására.
Amennyiben a szálláshely-szolgáltatással bármilyen probléma merülne fel (mert pl. a tulajdonviszonyból eredően leállt a szolgáltatás), akkor a jegyző első lépésként felszólíthatja a szálláshely-szolgáltatót, hogy a szálláshely jogszerű használatának igazolása céljából küldje meg a tulajdonos hozzájárulásáról szóló nyilatkozatát. A Kormányrendelet 14. § (1) bekezdés b) pontja értelmében, amennyiben ugyanis a szálláshely-szolgáltató a meghatározott határidő elteltével a jogsértést nem szünteti meg, illetve a jogszerű állapotot nem állítja helyre, arra a jegyző ismételt határidő kitűzésével felszólítja a szolgáltatót, és egyidejűleg pénzbírságot is szabhat ki.  A hivatkozott Kormányrendelet továbbá megfelelő jogalapot biztosít a jegyzőnek, hogy végső soron a szálláshely-szolgáltatót törölje a nyilvántartásból. Ennek előzetesen három lépcsőfoka van, a pontosság kedvéért idézzük az érintett jogszabályhelyeket:
14. § (1) A szálláshelyre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megsértése esetén a jegyző az alábbi jogkövetkezményeket állapítja meg:
a) – a c)–e) pontokban meghatározott esetek kivételével – határidő tűzésével felhívja a szálláshely-szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, illetve a jogszabályi feltételeknek megfelelő állapot helyreállítására,
b) ha a szálláshely-szolgáltató az a) pontban meghatározott határidő elteltével a jogsértést nem szünteti meg, illetve a jogszerű állapotot nem állítja helyre, arra ismételt határidő kitűzésével felszólítja a szolgáltatót és egyidejűleg pénzbírságot szab ki,
c) ha a szálláshely nem felel meg a 4. §-ban meghatározott követelményeknek, határidő kitűzésével felhívja a szálláshely-szolgáltatót a jogsértő állapot megszüntetésére és a jogszerű állapot helyreállítására, és a jogsértő állapot megszüntetéséig, illetve a jogszerű állapot helyreállításáig, de legfeljebb kilencven napig elrendeli a szálláshely ideiglenes bezárását,

A jegyzőnek ugyanakkor jogosultsága is van helyszíni ellenőrzést végezni akár jegyzőkönyvi rögzítéssel úgy, hogy az érintett személyeket nyilatkozattételre hívják fel. Amennyiben az érintett személyek nyilatkozata alátámasztja, hogy a kiadott engedély alapján nem létezik szálláshely-szolgáltatási tevékenység, valamint a 14. § (1) bekezdés a) b) c) pontjai egymást követően is érvényesülnek, akkor a jegyzőnek jogában áll a szálláshely-szolgáltatási tevékenység törlése a nyilvántartásból, a következő jogszabályhely alapján:

14. § e) ha az ideiglenes bezárást követően a szálláshely-szolgáltató a megjelölt határidőn belül a jogsértő állapotot nem szünteti meg, vagy a szálláshely-szolgáltató egy éven belül ismételten olyan jogsértő magatartást tanúsít, amely miatt vele szemben a b) pont szerinti pénzbírságot kell kiszabni, elrendeli a szálláshely bezárását, egyidejűleg törli a szolgáltatót a nyilvántartásból.

Mindent egybevetve, a szálláshelyre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások többszörös megsértése eseteiben vonhatja vissza a jegyző a szálláshely-szolgáltató engedélyét, és ezzel egyidejűleg törölheti a szálláshelyet is a nyilvántartásból. Ez annyit jelent, hogy előzőleg figyelmeztetésre, pénzbírság kiszabására, illetve az ideiglenes bezárást követően kerülhet sor nyilvántartásból történő törlésre.

Leipán Tibor (2023-10-31)

Adózási Módszertani Szemle + Adópraxis előfizetés megrendelése

Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunkat!