Szívesen válaszol az alábbi témákban:

  • Áfa
  • nemzetközi áfa
  • Art.

Ügynöki tevékenység adózása

2021. 07. 08.

Az ügynöki tevékenység lényege, hogy közreműködésével megbízója és egy harmadik személy között gazdasági esemény valósuljon meg. Az ügynöki tevékenység az Áfa törvény alapján szolgáltatás jogcímén adózik, függetlenül attól, hogy az ügynök közreműködésével bonyolított ügylet a törvény értelmében termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás jogcímen adózik.

Az ügynöki tevékenység lényege, hogy közreműködésével megbízója és harmadik személy között gazdasági esemény valósuljon meg. Az ügynök általában arra kap megbízást, hogy elősegítse a megbízója tulajdonát képező termék, vagy a megbízó szolgáltatásának értékesítését. Azzal is megbízhatják, hogy elősegítse megbízója részére termék(ek), illetve szolgáltatás(ok) beszerzését.
Az ügynök megbízója lehet bizományos is. A bizományos saját nevében, de a megbízója javára jár el.  Eladási bizomány esetén arra vállal kötelezettségét, hogy megbízója által átadott terméke(ke)t saját nevében, de a megbízója javára értékesíti. Vételi bizomány esetén arra vállal kötelezettségét, hogy megbízója részére saját nevében terméke(ke)t szerezzen be.

Nagyon fontos az ügynök és a bizományos fogalmi elkülönítése. 

Ugyanis az ügynök saját a megbízójával kötött szerződés alapján saját nevében nem jogosult eljárni. Ezáltal saját nevében nem értékesíthet, illetve szerezhet be termékeket, vagy szolgáltatásokat. Ennek következtében az ügynök nem jogosult arra, hogy a közreműködésével értesített terméke(ke)t leszámlázza a vevő felé. Ugyancsak nem teheti meg, hogy a közreműködésével beszerzett termék(ek)et leszámlázza megbízója részére. A megbízó feljogosíthatja az ügynököt arra, hogy eljárjon nevében a termék(ek) értékesítésénél, illetve annak/azok beszerzésénél. Az ügynök ebben az esetben sem állíthat ki termék(ek) értékesítéséről számlát megbízója részére. Ugyanis nem saját nevében értékesíti, illetve szerzi be a terméket, hanem megbízója nevében.

Ügynöki tevékenység megítélése áfa szempontból

Az ügynöki tevékenység az Áfa tv. alapján szolgáltatás jogcímén adózik, függetlenül attól, hogy az ügynök közreműködésével bonyolított ügylet az Áfa tv. értelmében milyen jogcímen adózik (termékértékesítés, vagy szolgáltatásnyújtás).
Az ügynök közreműködésével olyan belföldön teljesített ügylet is megvalósulhat, amelyre a fordított adózás szabályai az irányadóak. 
Az ügynöki tevékenységet terhelő adó mértékére nem hat ki az a körülmény, hogy az ügynök közreműködésével létrejött ügylet fordított adózás hatálya alá esik, mert a fordított adózás hatálya alá tartozó ügylet az ügynök megbízója és a vevő között valósul meg. Ebből adódóan, ha a teljesítés helye belföld, akkor az ügynöknek adómentesség hiányában 27 %-os mértékű általános forgalmi adót kell felszámítani a megbízó felé, attól függetlenül, hogy az általa közvetített ügyletre a fordítás adózás szabályai vonatkoznak.

Az ügynök az őt megillető díjazásról kizárólag a megbízója részére bocsáthat ki számlát.

A megbízó a termék feletti rendelkezés jogot nem ruházza át az ügynökre, mivel az az értékesítést megbízója nevében és javára végezheti. Ennek következtében a megbízó és az ügynök között nem jöhet létre az értékesítésre átadott termék tekintetében bizományi szerződés.
Amennyiben az ügynök a megbízója nevében és javára köthet szerződést, amely a vevővel, illetve az értékesítővel szemben a megbízót jogosítja és kötelezi. Ebből következően az ügynök saját nevében a közreműködésével létrejött ügyletről nem bocsáthat ki számlát a vevő felé. 
Számlázási kötelezettség a megbízót terheli, mivel a teljesítést a vevő részére a megbízó személyéhez kötődik.
A vevő és az ügynök között jogviszony nem jön létre, hiszen az ügynök a megbízója nevében és javára jár el.

Ügynöki tevékenység teljesítési helye

Akár termékértékesítés, akár szolgáltatásnyújtás valósul meg, minden esetben meg kell határozni a teljesítés helyét, amelyet az Áfa tv. vonatkozó rendelkezései (Áfa tv. II. fejezet) alapján kell elvégezni. 
Ennek következtében az ügynöki tevékenység – mint szolgáltatásnyújtás - esetében először a teljesítés helyét kell megállapítani. Ugyanis a teljesítés helye határozza meg, hogy az adott szolgáltatás belföldön adóztatható-e, vagy sem, mivel az Áfa tv. tárgyi hatálya alá a belföldön teljesített szolgáltatásnyújtás esik.

Az Áfa tv. a teljesítés helyénél eltérő szabályok fogalmaz meg attól függően, hogy a szolgáltatás adóalany vagy nem adóalany részére nyújtják.
Az adóalany fogalmát az Áfa tv. 5. § (1) bekezdése alapján kell értelmezni, amely szerint adóalany az a jogképes személy, szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére.
Ha az adóalany a szolgáltatást közvetlenül saját, illetve alkalmazottai magánszükségletének kielégítése érdekében szerzi meg, akkor a teljesítés hely meghatározásánál nem adóalany megrendelőnek kell tekinteni az egyébként adóalany megrendelőt.
Magánszemély, illetve szervezet kizárólag ingatlan sorozat jellegű értékesítése miatt „szerezhet” korlátozott áfaalanyiságot. Ebben az esetben az áfaalanyiságot keletkeztető értékesítés(ek)hez kapcsolódó beszerzéseknél áfaalanynak kell tekinteni. Azonban más vonatkozásban nem minősül áfaalanynak. Ennek következtében, ha ügynök tevékenységét nem a számára áfaalanyiságot eredményező értékesítéshez kapcsolódóan veszi igénybe, akkor nem áfaalanyként kell kezelni, s emiatt a teljesítés helyét abból kiindulva kell meghatározni, hogy a szolgáltatást nem áfaalany vette igénybe.

Általános szabály szerint az adóalany részére nyújtott szolgáltatás esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a megrendelő székhelye, illetve a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett állandó telephelye van, kivéve, ha az adott szolgáltatás tekintetében az Áfa tv. ettől eltérő szabályt nem állapít meg.

Nem adóalany személy részére nyújtott szolgáltatás esetén alapesetben a szolgáltatás teljesítési helye az a hely, ahol a szolgáltatást nyújtó székhelye, illetve a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett telephelye van, kivéve, ha az Áfa tv. az adott szolgáltatásra az Áfa tv. ettől eltérő rendelkezést fogalmaz meg.

Az adóalany részére nyújtott ügynöki szolgáltatásnyújtás esetében az Áfa tv. különös rendelkezést nem fogalmaz meg, ezért az általános szabályokat kell alkalmazni.
Amennyiben az ügynöki szolgáltatást adóalany vette igénybe, akkor a teljesítés helye a megrendelő székhelye, illetve az ügynöki szolgáltatás igénybevételével legközvetlenebbül érintett állandó telephelye.
Ha az ügynöki szolgáltatás igénybe vevője olyan adóalany, amelynek nincs belföldön székhelye, illetve állandó telephelye, azaz más tagállamban, illetve harmadik országban rendelkezik illetőséggel, akkor a teljesítés helye nem belföld, így az ügynöki szolgáltatás nem adóztatható. 
A teljesítés helyét nem befolyásolja, hogy a külföldi megrendelő esetleg rendelkezik a magyar adóhatóság által kiadott adószámmal, ha nem rendelkezik belföldön állandó telephellyel, illetve az ügynöki szolgáltatás igénybevételével nem belföldön létesített állandó telephelye van összefüggésben.
Az előzőekből adódóan belföldön telephellyel nem rendelkező, más tagállambeli, illetve harmadik országbeli illetőségű megbízó részére nyújtott ügynöki szolgáltatás ellenértéke után általános forgalmi adót nem kell felszámítani.

Adómentes ügynöki tevékenység

Adómentesség kizárólag belföldön teljesített ügynöki tevékenység élvezhet.

Amennyiben a teljesítés helye nem belföld, akkor az ügynöki tevékenység Magyarországon nem adóztatható, így belföldön nem minősülhet áfamentesnek.
Belföldi illetőségű adóalany megbízó részére nyújtott ügynöki szolgáltatás esetén a teljesítés helye belföld.
Belföldön teljesített ügynöki szolgáltatás terhelő adó általános mértéke az adóalap 27 %-a.
Az Áfa tv. 110. §-a alapján mentes az adó alól a belföldön teljesített ügynöki szolgáltatás, ha
- az ügynök közreműködésével létrejött ügylet az Áfa tv. 98-109. §-ok valamelyike alá tartozik, ezáltal mentes az adó alól;
- az ügynök közreműködésével létrejött ügylet teljesítési helye a Közösség területén kívül van

Az adómentesség azon az alapon áll fenn, hogy a közreműködésével létrejött ügylet is adómentességet élvez, továbbá harmadik ország területén került teljesítésre. A teljesítés helyét az Áfa tv. vonatkozó rendelkezései szerint kell megállapítani.

Nem adóalany megbízó részére nyújtott ügynöki szolgáltatás esetén a teljesítés helyét nem az általános szabály szerint kell megállapítani, mivel az Áfa tv. 38. §-a ettől eltérő szabályt állapít meg, amely szerint az ügynöki szolgáltatás teljesítési helye az a hely, ahol az ügynök közreműködésével létrejött ügylet teljesítési helye van.
Amennyiben a létrejött ügylet teljesítési helye belföld, akkor az ügynöki tevékenység is belföldön teljesül. A felszámítandó adó mértéke 27 %, mivel adómentességhez szükséges tényállás nem adóalany részére nyújtott ügynöki szolgáltatás esetén nem állhat elő.
Abban az esetben, ha a létrejött ügylet teljesítési helye nem belföld, akkor az ügynöki tevékenység sem belföldön teljesül, így nem adóztatható, tehát általános forgalmi adót nem kell felszámítani.

Az arányosítás

Ha belföldi adóalany vesz igénybe ügynöki szolgáltatást más tagállamban, vagy harmadik országban illetőséggel rendelkező személytől, amely nem rendelkezik belföldi állandó telephellyel, akkor a teljesítés helye belföld, továbbá adófizetésre az igénybe vevő belföldi adóalany kötelezett.
Az igénybe vett ügynöki szolgáltatás ellenértéke után a megrendelőnek 27 %-os mértékű általános forgalmi adót kell fizetnie, amely levonásba helyezhető, ha az ügynöki szolgáltatást adólevonásra jogosító tevékenységéhez hasznosítja. Amennyiben a belföldi megrendelő az ügynöki szolgáltatást adólevonásra nem jogosító tevékenységéhez hasznosítja, akkor az adólevonásra nincs lehetőség.
Abban az esetben, ha a belföldi adóalany az igénybe vett ügynöki szolgáltatást részben adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító tevékenységhez használja, hasznosítja, akkor ennek arányában jogosult a fizetendő adót levonásba helyezni. 
Az arányosítás az adólevonásra jogosító tevékenységhez történt hasznosítás mértékét hitelesen tükröző és ellenőrizhető módon dokumentált arányszám szerint elvégezhető, ilyen arányszám hiányában a levonható adót az Áfa tv. 5. számú mellékletében foglaltak szerint kell meghatározni. Az arányszámnak reális eredményre kell vezetnie a levonható és le nem vonható adó arányának meghatározása során.
Azonban az arányszám nem lehet bevétel alapú, mert az Áfa tv. 5. sz. melléklete bevétel alapon határozza meg a levonási hányadot. A bevétel alapú megosztásra kizárólag az Áfa tv. 5. sz. mellékletében meghatározottak szerint van lehetőség.

Az arányosítás három módszere egymás mellett is alkalmazható.

Tegyük fel, hogy a vállalkozás az adott adó-megállapítási időszakban több beszerzést hajtott végre. Hét beszerzés kivételével a vállalkozás alkalmazhatja a tételes elkülönítést, mivel az adott beszerzést kizárólag adólevonásra jogosító, vagy nem jogosító tevékenységhez hasznosítja. A fennmaradó hét beszerzést adólevonásra jogosító, valamint adólevonásra nem jogosító tevékenység(ek)hez egyaránt hasznosította. Ebből négy esetében arányszámmal kifejezhető az adólevonásra jogosító tevékenység(ek)hez történő használat aránya, így ilyen módon a levonható adó meghatározható. A megmaradt három beszerzés esetében az Áfa tv. 5. sz. melléklete alapján kell számítani a levonható adót.
A fentiek értelemszerűen a belföldi adóalany által nyújtott ügynöki szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó arányosítására is vonatkoznak.

(Cikkünket teljes terjedelmében az Áfa Módszertani Szemle júliusi számában olvashatják)
 

Bonácz Zsolt (2021-07-08)