Új szövetkezeti forma a start szociális szövetkezet

2019. július 10-étől módosult a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény. Ettől az időponttól létezik a start szociális szövetkezet. Cikkünk ezen új szövetkezeti forma szabályait ismerteti.

A start szociális szövetkezet olyan szociális szövetkezet, amelynek alapítása és működése – a szociális szövetkezetre vonatkozó előírásokon felül – megfelel az alábbiakban tárgyalt előírásoknak is. A start szociális szövetkezetnek a nevében – a fő tevékenységére utaló megjelölés mellett – a „start szociális szövetkezet” megnevezést kell viselnie.

A start szociális szövetkezet
a)    alapításában és működésében részt kell vennie a közfoglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok szerint közfoglalkoztatónak minősülő önkormányzatnak, és
b)    alapítói között lennie kell olyan személynek, aki az önkormányzattal közfoglalkoztatási jogviszonyban áll, vagy a tagsági jogviszonya keletkezését megelőző egy éven belül közfoglalkoztatási jogviszonyban állt (a továbbiakban együtt: közfoglalkoztatott).

A start szociális szövetkezet működése során biztosítani kell, hogy a szövetkezetnek legyen közfoglalkoztatott tagja, ennek hiányában olyan tagja, aki a tagsági jogviszony keletkezésekor a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerinti álláskeresőnek minősül, azzal, hogy ezen személy tagsági jogviszonyának megszűnése és a tárgyalt feltételeknek megfelelő új tag tagsági jogviszonyának keletkezése közötti időtartam nem lehet hosszabb három hónapnál.

Az új szabályok hatálybalépésekor a cégjegyzékbe bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló, a fenti feltételeknek megfelelő szociális szövetkezetnek az új rendelkezésnek legkésőbb 2019. december 31-étől kell megfelelnie. A szükséges alapszabály-módosítás alapján a változásbejegyzési kérelmet a cégbírósághoz illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet benyújtani, feltéve, hogy az alapszabály-módosítás kizárólag az imént tárgyalt előírásoknak való megfeleléshez szükséges módosításokat tartalmazza. Ha a szociális szövetkezet egyéb cégadatot érintő változást is bejelent, abban az esetben is csak az e cégadat módosítására vonatkozóan egyébként fizetendő illetéket és közzétételi költségtérítést kell fizetni.

A közfoglalkoztatás alapjain megalakult szociális szövetkezetek önálló szövetkezeti típusként való nevesítését indokolja, hogy a szociális szövetkezetek között szabályozási szempontból is jól elkülöníthető csoportot jelentenek. Ezen szociális szövetkezetek funkciója, hogy annak keretei között továbbvitelre kerül a még élő vagy korábbi közfoglalkoztatási jogviszony alapján a közfoglalkoztató önkormányzat és annak közfoglalkoztatottjai által kialakított viszony, annak érdekében, hogy a korábbi közfoglalkoztatott személyek a piaci foglalkoztatás felé következő lépcsőt képviselő szociális szövetkezet keretein belül, de még a (korábbi) közfoglalkoztató önkormányzat közreműködése mellett részesülhessenek foglalkoztatásban. Ezen szociális szövetkezetek közös jellemzője tehát, hogy annak alapításában és működtetésében részt vesz egyrészt a (korábbi) közfoglalkoztató önkormányzat, másrészt az önkormányzattal jelenleg is, vagy korábban közfoglalkoztatási jogviszonyban álló egy vagy több személy.

A szociális szövetkezetben tagként tevékenykedő személy társadalombiztosítási jogállása

A start szociális szövetkezetre és azok tagjainak társadalombiztosítási helyzetére külön társadalombiztosítási szabályok nem születtek. De a szövetkezeti törvény változásából is tudjuk, hogy a start elnevezésű szövetkezet is szociális szövetkezet, ezért rájuk a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szociális szövetkezetre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény már 2013. május 3. napjától lehetőséget biztosít arra is, hogy meghatározott esetekben már a tagsági jogviszony önmagában is elégséges legyen a szövetkezetben történő munkavégzéshez, a szövetkezet közös gazdasági tevékenységében való részvételhez. Tehát ezekben az esetekben nincs munkaszerződés, megbízási vagy vállalkozási szerződés. Az említett időponttól az iskolaszövetkezetnek nem minősülő szociális szövetkezetek esetében a személyes közreműködés sajátos formája lehet a közös termelésben való, tagsági viszonyon alapuló közvetlen közreműködés (a továbbiakban: tagi munkavégzés).

A szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja nem minősül biztosítottnak, de e tag – kivéve e jogviszony szünetelésének időtartamát – egészségügyi szolgáltatásra jogosult. A szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja után egészségügyi szolgáltatási járulékot [2019. évben havi 7.500, napi 250 forintot, 2020. évben 7.710, napi 257 forintot] fizet, a tag az e tevékenysége ellenértékeként kapott pénzbeli juttatás után pedig 10 százalékos nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett. Ez utóbbi alapján a tag nyugdíjra jogosító szolgálati időt és nyugdíjalapot képező jövedelmet szerez. A szövetkezeti tag közfoglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt azonban az említett közteherfizetésre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók. E tag tehát egyéb társadalombiztosítási ellátásra [táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj] nem szerez jogosultságot.

A tagi jogviszony szünetelése alatt a szövetkezet nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot. A szociális szövetkezet az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól a tagi munkavégzési jogviszony létrejöttét követő első évben mentesül, a második évben az egészségügyi szolgáltatási járulék 25 százalékának, a harmadik évben 50 százalékának, a negyedik évben 75 százalékának, az ötödik évtől 100 százalékának megfizetésére kötelezett. Az egészségügyi szolgáltatási járulék különbözetét a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA) megtéríti az Egészségbiztosítási Alap részére. A kedvezményt ugyanazon személy után egy időben csak egy szociális szövetkezet, továbbá ugyanaz a szociális szövetkezet ugyanazon tagja után csak egy alkalommal veheti igénybe. Négy évnél rövidebb időtartamú jogviszony esetén a kedvezmény a négy évből fennmaradó időszakra másik jogviszonyban érvényesíthető, a kedvezmény mértékének megállapításánál azonban figyelembe kell venni a korábbi tagi jogviszonyban érvényesített kedvezmény időtartamát. A kedvezmény igénybevételéhez szükséges a tag nyilatkozata arról, hogy utána másik szociális szövetkezet nem érvényesít kedvezményt, vagy a megelőző négy év időtartamban mennyi időre érvényesítettek utána kedvezményt. A jogszerűtlen nyilatkozatból adódó adóhiány, bírság és pótlék a tagot terheli.

A szociális szövetkezetnek a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagjával fennálló jogviszonya szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget nem eredményez.

A szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban álló személy jogviszonyának kezdetét legkésőbb a jogviszony első napján, a munkavégzés megkezdése előtt, jogviszonyának megszűnését, szünetelésének kezdetét és befejezését 8 napon belül bejelenti az egészségbiztosítási feladatokat ellátó szervhez. Erre az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele miatt van szükség.

A szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja részére a tárgyévet követő év január 31-éig igazolást ad ki a jogviszony időtartamáról, a nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulékról és az abból érvényesített kedvezményről. A jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni.