Szívesen válaszol az alábbi témákban:

  • vállalkozások adózása
  • adóigazgatási eljárás
  • cégjog, cégügyletek

Ez a tartalom 157 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Az USA-magyar adóegyezmény felmondásának következményei

2023. 12. 19.

Egy magyar illetőségű alanyi adómentes egyéni vállalkozó az Egyesült Államokból jutalékot kap, aki ezt a jutalékot szabály szerint kiszámlázza és le is adózza a magyar törvények értelmében Magyarországon. Milyen következményei lesznek a számlázás vagy adózás terén a vállalkozóra nézve, ha az Egyesült Államok megszünteti a kettős adózásról szóló egyezményt Magyarországgal?

Kiindulási pont az, hogy egy magánszemélynek csak egy adóügyi illetősége lehet, egy második még akkor sem lehetséges, ha ezért esetlegesen fizetne. A kérdésben foglaltak alapján a nevezett magánszemély magyar adóügyi illetőségűnek minősül, azaz a magyarországi különböző bevételei után valószínűsíthetően csak Magyarországon fizet adót.

Amennyiben 2024-től amerikai bevétellel is rendelkezne a magánszemély, akkor ezek a bevételek is Magyarországon lennének adókötelesek az adóügyi illetőség alapján. Viszont amennyiben az amerikai adótörvények alapján történik egy esetleges levonás (pl. forrásadó), akkor ez már egyezmény hiányában is megtörténhet, vagyis az USA adóhivatal bármely kifizetésből továbbra is levonhat (forrás)adót. Az amerikai adótörvényekhez igazodóan a forrásadó mértéke általában 30%.

Adójogi értelemben irányadó, hogy külön adózó jövedelmek eseteiben a megszűnt egyezmény hiányában a külföldön megfizetett adó ugyan beszámítható, viszont az Szja törvény 8. § (2) bekezdése értelmében 5 százalék adófizetési kötelezettség mindenképpen terheli az ügyletet.

Céges oldalon a következő az irányadó:

Amennyiben 2024-től amerikai bevétellel is rendelkezne a Kft., akkor ezek a bevételek is Magyarországon lennének adókötelesek. A magyar – amerikai adóegyezmény megszűnésével egy új helyzet áll elő, viszont figyelemmel kell lenni arra is, hogy Magyarországnak nem minden országgal létezik kettős adóztatást elkerülő egyezménye, viszont ettől függetlenül az egyezmény hiánya még nem blokkolja a vállalkozások közötti esetleges vállalkozás szintű kapcsolatokat. Hazai oldalon a Tao törvény (1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról) rendelkezik a beszámítás lehetőségével akkor is, ha a másik érintett országgal nem létezne a nevezett egyezmény.

Ebben irányadó a Tao törvény 28. § (3) (4) (5) bekezdése, amelyet a pontosság kedvéért beidézünk:
(3)  A (2) bekezdésben nem említett esetben a belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adóból adóvisszatartás formájában levonhatja a külföldön fizetett (fizetendő), a társasági adónak megfelelő adót, ideértve az ellenőrzött külföldi társaság által külföldön megfizetett társasági adónak megfelelő adóból azt a részt is, amely arra a jövedelmére jut, amelyet az adózó a 8. § (1) bekezdés f) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként számolt el.
A külföldről származó jövedelem megállapítására a Tao tv. 28. § (4) bekezdése alkalmazandó.
(4) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásakor a külföldről származó jövedelmet e törvény rendelkezései szerint kell megállapítani. Ennek során a külföldről származó jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni az e bevétel megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető költségeket, ráfordításokat, adózás előtti eredményt módosító tételeket. A külföldről származó árbevétel és bevétel összegének az összes árbevétel és bevétel összegéhez viszonyított arányában kell megosztani a külföldről származó jövedelem megszerzéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhető - de nem a kizárólag belföldről származó jövedelemhez felmerült - költségeket, ráfordításokat, adózás előtti eredményt növelő, csökkentő tételeket.
Az adó megállapítása:
(5) A (3) bekezdés szerinti összeget a jövedelem jogcíme szerint és forrásállamonként külön-külön kell meghatározni. Az egyes jövedelmek alapján levont adó nem haladhatja meg a külföldön fizetett (fizetendő), illetve a nemzetközi szerződés alapján külföldön érvényesíthető adó közül a kisebb összeget, nemzetközi szerződés hiányában a jövedelemre külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegének 90 százalékát, de minden esetben legfeljebb az adott jövedelemre az átlagos adókulcs szerint kiszámított adót. Az átlagos adókulcs az adókedvezményekkel csökkentett társasági adó, osztva az adóalappal; e hányadost két tizedesre kerekítve kell meghatározni.

Tehát a jövedelem megállapítása során, hivatkozással az (5) bekezdésre a külföldön megfizetett adó limitálva van, vagyis a külföldön megfizetett adó összegének legfeljebb 90 százalékát lehet beszámítani.
Feltételezhető, hogy az USA pénzügyi kormányzata az elkövetkezendő rövid időn belül kidolgozhat egy működőképes rendszert a két ország közötti elszámolást illetően. Ennek részletei jelenleg nem ismertek, ezért adójogi értelemben pillanatnyilag a hazai szabályozás az irányadó.

Célszerű lenne előzetesen a partnercéggel is egyeztetni, hogy ők hogyan látják a helyzetet, létezik-e releváns információjuk a várható intézkedésekkel kapcsolatosan.
Megjegyzendő még, hogy az USA-nak nem minden európai országgal létezik egyezménye, így pl. többek között jelenleg az USA-nak Horvátországgal sincs kettős adóztatást elkerülő egyezménye. Ettől függetlenül feltételezhető, hogy egyezmény hiányában is léteznek vállalkozás szintű kapcsolatok horvát és amerikai cégek között. Mindent egybevetve várható, hogy a jelenlegi helyzet letisztuljon és egy új elszámolási rendszer is kialakulhat, ami viszont mindkét oldalon a jogalkotók kompetenciája.

Leipán Tibor (2023-12-19)

Adózási Módszertani Szemle + Adópraxis előfizetés megrendelése

Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunkat!