Szakterületek:

  • személyi jövedelemadó
  • adóeljárás

Ez a tartalom 121 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Az üzleti ajándékok adóztatásának kérdései

2022. 01. 25.

Az adótörvények nem tartalmaznak fogalmat az ajándékra, mégis sok fajta ajándékot kell kezelnünk az adórendszerben. Az ajándék valójában ingyenes átadás. Az ajándékozó lehet munkáltató, kifizető, érdekképviseleti szervezet, üzleti partner vagy bárki, még olyan is, akivel üzleti kapcsolat sincs.

A csekély értékű ajándék

Ugyanazon kifizető ugyanazon magánszemély részére egy adóévben összesen egy alkalommal adhat csekély értékű ajándékot. Az Szja tv. 70. § (3) bekezdése szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül az az ajándék, amelynek értéke a minimálbér 10%-át nem haladja meg. A csekély értékű ajándék igen sokféle lehet. Pl.: vásárlási utalvány, könyv, ital, csokoládé, fenyőfa, hajsütővas, hajszárító, konyhai eszköz, bizsuáru, egy doboz szaloncukor, ajándékkosár, díszgyertya, egyéb asztali dísz stb. A csekély érétkű ajándékot bárki bárkinek adhatja. A bárki lehet saját dolgozó, üzleti partner, de lehet egy gyermek is a bevásárló központban, aki mikulásajándékot kap.
Arra gondolni kell, hogy a szabályozás alapján az ajándék értéke az általános forgalmi adót is magában foglalja. Az áfát levonásba helyezni nem lehet. A csekély értékű ajándék áfás árának 1,18-szorosa után a juttatónak személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót kell fizetnie. 
A csekély értékű ajándék a társasági adó szempontjából elismert költségnek minősül, viszont a kisvállalati adó esetében a személyi jellegű kiadások adóalaprészt növelő tételként kezelendő.

Az ajándéktárgy 

Az ajándéktárgy kategória rendezvényhez kötődik. Ha a rendezvényen ajándéktárggyal is kedveskedik a munkáltató, kifizető, akkor ügyelnie kell arra, hogy az ajándék értéke ne haladhatja meg a minimálbér 25 százalékát. Ajándéktárgy szinte bármi lehet. Pl.: porcelán, egy üveg minőségi ital (amennyiben nem kezelhető csekély értékű ajándékként), egy kisebb értékű műszaki cikk, asztali lámpa stb. Az ajándéktárgyak általános forgalmi adóját levonásba helyezni nem lehet. Az ajándéktárgy a társasági adó szempontjából elismert költség. A kisvállalati adó esetében a személyi jellegű kiadások adóalaprészt növelő tételnek minősül.
Amennyiben az ajándéktárgy értéke meghaladja a minimálbér 25 százalékát, akkor a megajándékozottnak összevonandó jövedelme keletkezik.

Az üzleti ajándék 

Az üzleti ajándék olyan figyelmességből adott dolog, amely kifejezi a két fél közötti üzleti barátságot és a hosszú távú korrekt kapcsolat fenntartásának szándékát.
Az üzleti ajándék fogalmát maga az Szja tv. 3. § 27. pontja is meghatározza, amely szerint ilyennek minősül a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány). Az üzleti ajándék adózási szempontból egyes meghatározott juttatásnak minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvény 70. § (2) bekezdése értelmében. Emiatt az ajándék értékének 1,18-szorosa után 15 százalék személyi jövedelemadót és 15,5 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetni az ajándékot nyújtónak. Arra is vigyázni kell, hogy a beszerzett ajándékok általános forgalmi adóját levonásba helyezni nem lehet. Az üzleti ajándék a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül a társasági adóról szóló törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 3. számú melléklet B/16. pont szerint. Amennyiben azonban az ajándékozás nincs összefüggésben a cég vállalkozási, bevételszerző tevékenységével, annak értéke közterheivel együtt a társasági adó alapját növelő tétel [Tao tv. 8. § (1) bekezdés d) pont].
Az Szja tv. 70. § (6) bekezdés b) pontja értelmében nem adható üzleti ajándékként készpénzt helyettesítő fizetőeszköz, például utalvány vagy ajándékkártya. Üzleti ajándék nem adható saját dolgozónak, hiszen az alkalmazott – bármennyire kulcs személyiség a vállalkozás életében – nem számít üzleti partnernek. Ez nem jelenti azt, hogy a dolgozó nem kaphat ajándékot. 

Az Szja tv. 69. § (4) bekezdése értelmében üzleti ajándékként:

  • az értékpapír, értékpapírra vonatkozó jog;
  • bármire korlátozás nélkül felhasználható utalvány; 
  • készpénz-helyettesítő fizetési eszköz; 
  • természetes vagy tenyésztett gyöngy;
  • drágakő, féldrágakő, nemesfém;
  • nemesfémmel plattírozott fém és ezekből készült áru, valamint
  • ékszerutánzat csak akkor adható, ha az nem üzletszerű juttatás.

Az üzleti ajándék a társasági adó szempontjából elismert költség. A kisvállalati adó esetében a személyi jellegű kiadások adóalaprészt növelő tételnek minősül.

A saját termék, mint ajándék

Nagyon sajátos ajándék a saját termék, azonban gondoljunk arra is, hogy vannak olyan vállalkozások, amelyek például dísztárgyakat, csokoládét, bort, pezsgőt stb. állítanak elő. Kérdésként merül fel tehát, hogy egy díszdobozokat gyártó cég saját dolgozóinak adott díszdoboz ajándékként adóztatandó-e. Úgy vélem, hogy nem. Ilyen esetben a saját termék ingyenes átadásában kell gondolkodni, tehát az ajándék érétke után áfát kell fizetni. Véleményem szerint ebben az esetben szja és szocho nincs. A társasági adóban elismert költség, adóalap növelés nem jelenik meg. A kisvállalati adót a saját termék ingyenes átadása nem érinti.

Az év végi jutalmazás

A dolgozók megbecsülésének egyik igen látványos jele a jutalmazás. A jutalom annak jelzése, hogy a munkáltató elégedett a munkavállaló teljesítményével, amely teljesítmény persze nem mindig csak a profit nagyságában mérhető. A céghez való lojalitás is lehet a jutalmazás alapja. A kérdés csupán az, hogy mennyibe kerül mindez a munkáltatónak. A jutalom munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, ezért a munkáltatót 15,5 százalék szociális hozzájárulási adó és 1,5% szakképzési hozzájárulás terheli. A jutalomból pedig 15 százalék személyi jövedelemadót, 1,85 százalék társadalombiztosítási járulékot kell levonni. Ez összesen 50,5 százalék köztehernek minősül. Érthető tehát, hogy a munkáltatók a költségtakarékosabb megoldásokat választják, már csak azért is, hogy dolgozóikat minél nagyobb „összeggel” tudják jutalmazni.

Sándorné Új Éva (2022-01-25)