Ez a tartalom 505 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
Európai Unió Tanácsának 282/2011/EU végrehajtási rendeletének 13b. cikkében közösségi szinten lett meghatározva az ingatlan fogalma a következőképpen:
a) a föld bármely meghatározott területe, akár a földfelszínen vagy a földfelszín alatt, amely tulajdonjog tárgyát képezheti és amely birtokba vehető;
b) bármely épület vagy építmény, amely tengerszint fölött vagy alatt a földhöz vagy a földbe rögzített, és amelyet nem lehet könnyen lebontani vagy elmozdítani;
c) az épület vagy építmény szerves részét alkotó bármely olyan alkotóelem, amelyet már beépítettek, és amely nélkül az épület vagy építmény nincs befejezve, mint például az ajtók, ablakok, tetők, lépcsők és liftek;
d) az épületbe vagy építménybe állandó jelleggel beépített bármely olyan alkotóelem, felszerelés vagy gép, amely az épület vagy építmény lerombolása vagy megváltoztatása nélkül nem távolítható el.
A védő kerítéseket abból a szempontból kell minősíteni, hogy a b) pont alapján építménynek minősül-e.
Kizárólag azok az építmények tekintendők ingatlannak, amelyek a tengerszint fölött vagy alatt a földhöz vagy a földbe vannak rögzítve, és amelyeket nem lehet könnyen lebontani vagy elmozdítani.
Ahhoz, hogy valamely építményt ingatlannak lehessen tekinteni, nem szükséges, hogy azt elválaszthatatlanul hozzárögzítsék a talajhoz.
Elegendő az, ha a rögzítés nem könnyen, vagyis nagyobb erőfeszítések és nem elhanyagolható költségek viselése révén távolítható el.
E szempont vizsgálatához az Európai Unió Bíróság esetjoga szerint fizikai és gazdasági tényezők alapján a következő – nem taxatív jelleggel megjelölt – objektív kritériumok vehetők figyelembe:
Amennyiben a védő kerítések az előzőek alapján építménynek minősülnek, akkor az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b) pontja alapján fordított adózás irányadó. Ha erről nincs szó, akkor a bontást végző vállalkozásnak 27% áfát kell felszámítani.
Próbálja ki az Adópraxist és a Digitális Adókommentárt két hétig teljesen díjmentesen és győződjön meg azok előnyeiről:
Az email címére elküldtük a megerősítő levelet amivel aktiválhatja a fiókját.
Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunk!
Az Adózási Módszertani Szemle egy gyakorlatias megközelítésű online adószakmai havilap, amely átfogóan követi az adózás világának változásait. Minden nagyobb adónem és több fontos témakör állandó rovatot kapott: Áfa, SZJA, Társasági adó, TB és nyugdíj, járulékok és bérszámfejtés, Kisadók, Helyi adók, Számvitel és adózás összefüggései, Munkaügy és adózás összefüggései.
Az Adópraxis.hu egy folyamatosan frissülő digitális tudástár. Az oldalon megtalálja az aktuális és archív Adózási Módszertani Szemle lapszámokat, kérdéseket tehet fel szakértőinknek, olvashatja az adójogszabályokat és rendeleteket. Korlátlanul használhatja a Digitális Adókommentárt, valamint a szakmai videótárban megtekintheti az aktualitásokra fókuszáló legsikeresebb szakmai napjaink videofelvételeit.
Éves előfizetéséhez az alábbi szolgáltatások járnak még:
Adja meg az email címét, és küldünk egy levelet, amellyel megadhatja új jelszavát.
Tanácsadóink vonalainak foglaltsága esetén ügyfélszolgálatunk fogadja hívását. Szakértőink haladéktalanul, de legkésőbb hat munkaórán belül visszahívják. Szükség esetén ügyfélszolgálati kollégánkkal az Ön számára megfelelő időpontra kérhet visszahívást.
Gyorshírek és magyarázatok az adózási eljárásjog új szabályairól
