Ez a tartalom 1724 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Választhatja-e egy kisadózó egyéni vállalkozó magánszemélyként más tevékenysége vonatkozásában az ekho szerinti adózást?

Ha valaki bejelentkezik az egyéni vállalkozói nyilvántartásba, akkor ott szerepel a főtevékenysége és az egyéb tevékenysége a TEÁOR szerint. E személy vállalhatja e tevékenységre nézve a kata szerinti adóalanyiságot is?

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény különbséget tesz
-    főállású kisadózó és
-    főállásúnak nem minősülő kisadózó között.

Főállású kisadózó: a kisadózó, kivéve azt a kisadózót, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:
a)    legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani;
b)    a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül;
c)    a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül;
d)    a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül;
e)    olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32–33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül;
f)    rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű;
g)    a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is,
h)    a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll,
i)    a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat, azzal, hogy 25. éves életévének betöltéséig ide tartozik a tanulmányait szüneteltető kisadózó is.

A főállású kisadózó után a tételes adó havi 50.000 forint, de lehet választani a havi 75.000 forint összegű tételes adót is. A főállásúnak nem minősülő kisadózó esetén a tételes adó havi 25.000 forint.

Kapcsolódó

Jelentősen átalakulnak a kata szabályai

Az átalányadózás 2022-es átalakítása már előre vetítette a kata szerint adózók lehetőségeinek átalakulását. A folyamat újabb mérföldkőhöz érkezett, mivel az Országgyűlés elfogadta a kata szabályok szigorítását tartalmazó törvényjavaslatot, amelyet – jelenlegi állás szerint – szeptembertől már alkalmazni kell. Egyelőre nyitott annak kérdése, hogy lesz-e valamilyen új adózási forma azok számára, akiknek sem az átalányadózás, sem az új kata nem megfelelő.

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról a 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho tv.) tartalmaz rendelkezéseket. 2018. január 1-jétől az egyéni vállalkozó nem választhatja a közterhek ekho szerinti megfizetését az egyébként ekho szerint adóztatható tevékenységére, amennyiben e tevékenységére az adóévben a kisadózók tételes adója szerinti adózási módot választotta [Ekho tv. 3. § (2a) bekezdés]. Az viszont álláspontunk szerint nincs tiltva, hogy a kata hatálya alá tartozó adóalany is választhatja az ekho szerinti közteher-fizetési módot egy olyan tevékenységre, amely nem tartozik az egyéni vállalkozói tevékenysége körébe. Fő, hogy ez a tevékenység szerepeljen az Ekho tv. 3. § (3) bekezdésében szereplő FEOR számmal azonosított foglalkoztatási listában, de ne szerepeljen az egyéni vállalkozói tevékenységi körbe.

Például – nézetünk szerint – miért ne lehet valaki kőműves kisadózó egyéni vállalkozása mellett például segédszínész, statiszta (FEOR 3711), vagy a törvényben felsorolt sportoló. Ezekre választható az ekho.
Csakhogy az ekho választásának egyik feltétele az is, hogy az ezt választani szándékozó magánszemélynek rendelkeznie kell olyan jövedelemmel, amely után az általános szabályok szerint fizeti meg a közterheket. Ilyen jövedelem lehet akár munkaviszonyból származó bér, egyéni vállalkozóként a vállalkozói kivét, ha annak adóját és járulékait az Szja tv., illetőleg a Tbj. szerint fizeti meg a magánszemély, illetőleg a kifizető. A nyugdíjasokra ez a feltétel nem vonatkozik. [A törvény szerint nyugdíjasnak az minősül, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és saját vagy özvegyi jogon részesül a nyugellátásban, feltéve, hogy az adóévben legalább 183 napig nyugdíjas.]

Viszont egyértelmű, hogy az egyéni vállalkozó katás jövedelme e körbe nem számítható be. Tehát az ekho akkor választható, ha van valamilyen más általánosan adózó és járulékozó jövedelme (például munkaviszonyból, megbízásból származó jövedelem, esetleg társas vállalkozás tagjaként elért személyes közreműködés ellenértéke).

Kapcsolódó

Három gyorskérdés az ekho-ról

Immár több mint másfél évtizede teszi lehetővé a jogszabály, hogy a jogosultsági feltételek fennállása esetén a megbízási és vállalkozási jogviszonyban, vagy éppen munkaviszonyban álló magánszemély díjazása után az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerinti adózást válassza. Az ismert és viszonylag állandó szabályok ellenére folyamatosan vetődnek fel problémák, a kata szabályok módosításai miatti fokozott figyelemről nem is beszélve.

Az ekho emellett is csak meghatározott nagyságú bevételre alkalmazható. Ha a magánszemély az adóévben legalább az éves minimálbért elérő nagyságú általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelmet szerez, akkor 60 millió forint bevételre alkalmazható az ekho.

Ez alól kivétel az,
-    ha a magánszemély az adóévben az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója, ugyanis ilyenkor az összeghatár évi 500 millió forint; vagy
-    ha a magánszemély az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet edzője, vagy az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség edzője, válogatott vezetőedzője (szövetségi kapitánya), mivel ilyenkor évi 250 millió forint az összeghatár.

Amennyiben az általános szabályok szerint adózó jövedelem az éves minimálbért nem éri el, a bevételi összeghatár az évi 60 millió (vagy adott esetben a 250 millió) forintnak olyan hányada, amilyen arányt az általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelem az éves minimálbérhez viszonyítva képvisel.

Nyugdíjas magánszemély esetében az összeghatár évi 60 millió forint. Tehát, ha valakinek nincs semmilyen általános szabályok szerint adózó, vagy a Tbj. szerinti járulékalapot képező jövedelme, akkor az ekho választásának lehetőség kizárt.