Adócsomag 2022: vállalkozók átalányadózása 2022-től

A tavasz folyamán számos – törvényi és kormányrendeleti szintű – adózást érintő módosítás került kihirdetésre. A változások egy része már 2021-ben alkalmazandó, más részük 2022. január 1-jétől. Cikksorozatunkban az alkalmazás időpontja szerint vesszük sorra a legfontosabb változásokat. Ezúttal a 2022. év elejétől életbe lépő változások közül az egyéni vállalkozók átalányadózásának új szabályait tekintjük át.

A Magyar Közlöny 2021/106. számában kihirdetett 2021. évi LXIX. törvény módosítja, és egyben egyszerűsíti a személyi jövedelemadó törvényegyéni vállalkozók átalányadózásra vonatkozó szabályait. A módosítások 2022. január 1-jétől lépnek hatályba, de már most érdemes előre gondolkodni.

A bevételi korlát

Az adózási mód választására jogosító bevételi határ meghatározásához az éves minimálbér változását követő szabály kerül bevezetésre, azonban továbbra is megkülönböztetésre kerül a kiskereskedelmi tevékenység és a nem kiskereskedelmi tevékenység. 

Az egyéni vállaklozók átalányadózásra jogosító értékhatára az éves minimálbér 10 szeresére módosul. Jelenleg ez az összeg 15 millió forint. 

Az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló, 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó esetében a bevételi korlát t az éves minimálbér ötvenszeresére emelkedik. Jelenleg 100 millió forint.

Az adómentesség

A törvénymódosítás adómentességet is tartalmaz. 

Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pontja a 4.48. alponttal egészül ki, amelynek értelmében adómentes lesz az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része. Mentesül a személyi jövedelemadó alól az éves minimálbér felét el nem érő átalányban meghatározott jövedelem. Nem a bevétel, hanem a bevétel törvény által elismert költséghányaddal csökkentett része (jövedelem) összegére vonatkozik a mentesség.

Az adómentesség érinti az adóelőleg megállapítását, megfizetését is. A 2022. január 1-jétől hatályba lépő új szabályozás értelmében az átalányadózó egyéni vállalkozónak mindaddig nem kell adóelőleget megállapítania, ameddig az adóelőleg alapja (bevétel – bevétel × átalányköltség százaléka) nem haladja meg az éves minimálbér felét. Ha az adóelőleg-alap az éves minimálbér felét meghaladja, adóelőleget csak az éves minimálbér felét meghaladó adóelőleg-alap után kell fizetni.”

Az elismert költség

Egyszerűsödik a jövedelem megállapításához szükséges átalányköltség-hányadok rendszere. 

Az átalányadó alap összevonásra kerülő jövedelem marad, amelyet továbbra is a bevételnek az elismert átalányköltségekkel csökkentett összegében kell megállapítani (bevétel – bevétel x átalányköltség százalék). Az átalányadó lényege az igazolás nélkül elszámolható költséghányadban rejlik. Az elismert költségek mértéke tevékenység függvényében változó, azonban a módosító törvény már nem tesz különbséget aszerint, hogy a tevékenységet végző egyéni vállalkozó kiegészítő vagy nem kiegészítő tevékenységet végzőnek (nyugdíjas) minősül vagy sem. A jelenlegi szabályozás alapján e két vállalkozói csoport még megkülönböztetésre kerül. Az átalányadózó egyéni vállalkozók költséghányadát jelenleg még két tényező határozza meg:
1. a tevékenység TEÁR és TESZOR besorolása.
2. kiegészítő vagy nem kiegészítő tevékenységet folytat-e az egyéni vállalkozó.

Az átalányadó alapja – 2021-ben
Tevékenységi bontás	Nem kiegészítő tevékenység	Kiegészítő tevékeny-ség
Törvényben nem nevesített tevékenységek	Bevétel – 40%	Bevétel – 25%
Törvényben nevesített tevékenységek	Bevétel –80%	Bevétel – 75%
Kizárólag kiskereskedelemi tevékenység	Bevétel – 87%	Bevétel – 83%
Kiemelt kiskereskedelmi tevékenység	Bevétel – 93%	Bevétel – 91%
Mezőgazdasági őstermelő	Bevétel – 90%	Bevétel – 90%

A törvénymódosítás értelmében 2022. január 1-jétől már csak a tevékenység TEÁR és TESZOR besorolása lesz a meghatározó tényező.

Az átalányadó alapja – 2022-ben
Tevékenységi bontás	Kiegészítő és nem kiegészítő tevékenységet végzők
Törvényben nem nevesített tevékenységek	Bevétel – 40%
Törvényben nevesített tevékenységek	Bevétel –80%
Kizárólag kiskereskedelemi tevékenység	Bevétel – 90%
Mezőgazdasági őstermelő	Bevétel – 90%

 

80 százalék költséghányadot alkalmazhatnak azok a következő tevékenységet folytatók:

 

a) mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42); 
b) mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10); 
c) halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72); 
d) feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20) kivételével; 
e) építőipari szolgáltatás (TESZOR 43); 
f) ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR 45.20), személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29); 
g) a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39), közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1); 
h) számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1); 
i) fényképészet (TESZOR 74.20); 
j) textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11); 
k) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56).

90 százalék költséghányadot alkalmazhatnak azok a következő tevékenységet folytatók:
a) élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR 47.11);
b) iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR 47.19);
c) zöldség, gyümölcs kiskereskedelme (TEÁOR 47.21);
d) hús, húsáru kiskereskedelme (TEÁOR 47.22);
e) hal kiskereskedelme (TEÁOR 47.23);
f) kenyér-, pékáru-kiskereskedelem (TEÁOR 47.24-ből);
g) egyéb élelmiszer-kiskereskedelemből a gyógytea és étrend-kiegészítő termékek kiskereskedelme (TEÁOR 47.29-ből);
h) vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem (TEÁOR 47.52);
i) gyógyszer-kiskereskedelemből a vitaminok kiskereskedelme (TEÁOR 47.73-ból);
j) gyógyászati termékek kiskereskedelme (TEÁOR 47.74).

Továbbra is megmarad az a szabály, hogy az átalányadózás évében felmerült összes költséget (beleértve az amortizációt is) elszámoltnak kell tekinteni. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben oly módon változik, hogy a korábban alkalmazott költséghányad alkalmazására már nem jogosult, a változás időpontjában az év első napjára visszamenőlegesen át kell térnie a tevékenységének megfelelő alacsonyabb költséghányad alkalmazására.

Az összjövedelmet csökkentő kedvezmények

Az átalányadó-alap összevonásra kerülő jövedelemnek minősül, ezért az átalányadó-alappal szemben 2022-ben is elszámolhatók lesznek kedvezmények. Az elszámolható kedvezmények:

• a négy vagy többgyermekes anyák kedvezménye,
• a 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
• a 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott betegségek esetén járószemélyi kedvezmény,
• az első házasok kedvezménye, és
• a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető családi kedvezmény.

Az a magánszemély, aki egyéni vállalkozóként is és mezőgazdasági őstermelőként is jogosult az átalányadózás választására, külön-külön és egyidejűleg is alkalmazhatja a kétféle tevékenységre elkülönülten az átalányadózást. Az őstermelőknek érdemes meggondolniuk, hogy magas bevétel esetén a tevékenységüket megosztják-e egyéni vállalkozási és őstermelői tevékenység között. Elképzelhető, hogy így jobban ki tudják használni az átalányadózás előnyeit.