Vármegye-bérlet és a többiek

A munkába járás költségtérítésének szabályait tartalmazó jogszabály hatálya kiterjed az idén bevezetésre került országbérletre is, vármegyebérlet esetében pedig értelemszerűen arra, amely alkalmas és szükséges az adott munkavállaló munkába járásához. A felmerülő lehetőségek között három érdekesebb esetet vizsgálunk.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 51. § (2) bekezdése értelmében a munkáltató köteles megtéríteni azt a költségét, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel.
A munkaviszony teljesítésével összefüggésben indokoltan felmerülő költségnek minősül - többek között - a munkába járás során felmerülő utazás is, amelynek szabályait a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló a 39/2010 (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) tartalmazza.

Két vármegyét érintő munkába járás

Ha a munkába járás két vármegyét is érint, akkor a munkáltató megtérítheti a két vármegyebérlet helyett vásárolt országbérlet árát úgy, hogy nem keletkezik a magánszemélynek adókötelezettsége, mivel a két vármegyebérlet ára megegyezik az országbérlet árával

Abban az esetben, ha a munkába járás során a munkavállaló rendszeresen átlépi a vármegye határát, azaz legalább két (szomszédos) vármegyében veszi igénybe a közösségi közlekedést, a Rendelet alkalmazása szempontjából az adott viszonylatra szóló jegy vagy a két érintett vármegyére szóló bérlet árának meghatározott arányú térítése minősül a Rendelet szerint kötelezőnek a munkáltató számára.
Tekintettel azonban arra, hogy a vármegyebérlet kizárólag a rajta feltüntetett vármegye területén belüli utazásokra jogosít, semmilyen módon nem alakítható át vagy egészíthető ki, ilyen esetben nem jogszerűtlen az egyszerűbb megoldást jelentő országbérlet árának megtérítése, figyelembe véve azt is, hogy a hatályos díjszabás szerint az országbérlet ára a két különböző vármegyére érvényes bérlet árával egyezik meg.

Adózási szempontból az országbérlet árának akár teljes egészében történő megtérítése az Szja tv. 25. § (2) bekezdésének megfelelő kifizetésnek, tehát adómentesnek minősül, feltéve, hogy valóban a Rendelet szerinti munkába járás történik.

Ha a vonat- vagy buszbérlet olcsóbb

Ha a munkába járás útvonalára érvényes vonat vagy buszbérlet olcsóbb, mint a vármegyebérlettel történő munkába járás, megteheti a munkáltató, hogy mégis a vármegyebérletre biztosít költségtérítést a munkába járáshoz úgy, hogy nem keletkezik a magánszemélynek adófizetési kötelezettsége.
Ebben az esetben sem a Rendelet, sem pedig az Szja tv. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely előírná annak vizsgálatát, hogy az adott viszonylatra szóló jegy, illetve bérlet vagy a területi érvényességű vármegye bérlet árának figyelembevétele jelenti a kisebb kiadást a munkáltató számára.

Ebből következően nem jogszerűtlen az, ha a munkáltató akkor is a munkába járásra alkalmas vármegyebérlet alapján téríti meg a költségeket, amikor egyébként az adott viszonylatra szóló jegy, illetve bérlet olcsóbb lenne.

Ebből következően, a vármegyebérlet árának akár 100 százalékban történő megtérítése ilyen esetben az Szja tv. 25. § (2) bekezdése szerint adómentesnek minősül.
Továbbá annak sincs akadálya, hogy a munkáltató a helyközi országbérlet, helyközi vármegyebérlet ára mellett a helyjegy árát is megtérítse, tekintettel arra, hogy 2023 júliusától már a helyjegyköteles InterCity vonatokon is lehet országbérlettel utazni, amihez azonban szükséges helyjegyet váltani.
A Rendelet szerint a hétvégi hazautazáshoz szükséges helyjegy árának megtérítése a munkáltató részéről nem kötelező, azonban ha megtéríti azt a munkavállaló részére, az a magánszemélynél adómentesnek minősül az Szja tv. 25. § (2) bekezdése alapján.

Más költségtérítés mellett

Megtéríthető a helyközi országbérlet, helyközi vármegyebérlet ára hazautazás költségtérítése jogcímen, ha a munkavállaló napi munkába járásra, valamint hazautazásra is kap költségtérítést.

A Rendelet szerint a munkáltató két eltérő jogcímen köteles a meghatározott feltételek fennállása esetén munkavállalója részére a munkába járás címén utazási költségtérítést fizetni, egyrészt a hazautazás esetén, másrészt a napi munkába járáshoz.

Ez azt jelenti, hogy a Rendelet – munkába járás nélkül is – a hazautazáshoz is lehetővé teszi a vármegye- vagy az országbérlettel történő elszámolást, az utazások számától függetlenül.
Ebből következően a két jogcím ugyan nem vonható össze, de lehetőség van arra, hogy ugyanazon juttatás mindkét jogcímet együttesen lefedje, azaz egy országbérletet térít a munkáltató és az szolgál munkába járásra és hazautazásra egyaránt.

A fentiekből látható, hogy a törvény bizonyos esetekben kifejezetten kötelezi a munkáltatót a munkába járás költségének megtérítésre, más esetekben pedig lehetőséget ad arra, hogy adómentesen támogassa munkavállalóját a munkahelyre utazásban, melyre az idén májustól bevezetett vármegye- és országbérletek is alkalmasak és sok esetben kedvezőbb árúak vagy nagyobb utazási szabadságot biztosítanak a hagyományos bérletekhez képest.