Szívesen válaszol az alábbi témákban:

  • adózási eljárásjog
  • cégjog, cégügyletek

Ez a tartalom 36 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Veszteséges vállalkozás feltöltési kötelezettsége

2022. 04. 20.

Egyszemélyes kft. 2021. évben lesz a második üzleti év zárásánál veszteséges. 2 év után a saját tőkét fel kell tölteni a jegyzett tőke szintjére. Most kell erről határozni és 2022-ben befizetnie a feltöltést?

További felmerülő kérdés, hogy a feltöltést, ami 5 millió Ft lenne, azt csak bankon keresztül fizethetik be a pénztárába? 
A cégnek van rövid lejáratú hitele (tagi betétnek könyvelt, de állítólag a család adott kölcsön neki). Ha magánszemélytől (külsős) kölcsön volt, akkor a kölcsönt adó lemondhat-e a visszafizetésről és ez a magánszemélynek és a kft.-nek milyen adóterhekkel jár? Ha maga az ügyvezető marad a befizető, azaz tagi betétről dönt, akkor a feltöltési kötelezettségből eredő bevételéből ezt a tagi betétet vissza is veheti, mint tagi betét visszafizetés? 
Felmerült még, hogy a kft. törzstőkéjét emeljék fel, de ez újabb „hitelt” igényelne, mert nincs rá pénzügyi fedezete. Lehetne-e egyáltalán „hitelből” tőkét emelni.
 

Az esetleges 5 millió forintos befizetés kizárólag csak bankon keresztül lehetséges. A pénztárba történő befizetéssel sem érne sokat a cég, mivel a pénzkezelési szabályzat előírásai alapján a befizetett összeget még aznap a bankban kell elhelyezni.

Kölcsönügyletről, így a tagi kölcsön ügyletről is szerződést kell kötni a Ptk.-ra vonatkozó legfontosabb szabályok mellett (futamidő, kamat, visszafizetés, garancia). A készpénzben befizetett nagyobb összeg esetén lényegében azonnali kötelezettség merül fel a banki befizetésre. Ennek elmaradása súlyos büntetést eredményezhet. A tagi hitelt vissza kell fizetni, feltéve, hogy ha erre a cég is pénzügyileg alkalmas lesz. 

A tagi hitelt vissza kell fizetni, feltéve, hogy ha erre a cég is pénzügyileg alkalmas lesz.

A jegyzett tőke emelését a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg lehet elszámolni. A saját tőke/jegyzett tőke arány helyre állítására is alkalmas lehet az ázsiós tőkeemelés. Az ázsió mértékét a Ptk. nem szabályozza, így a mérték meghatározása tulajdonosi hatáskörbe tartozik. Az arány helyreállítása érdekében minél nagyobb összeget célszerű a tőketartalékba helyezni. A tulajdonos tőketartalékba csak jegyzett tőkeemeléssel egyidejűleg helyezhet vagyont. A jegyzett tőke emelését a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg lehet elszámolni. A tőkeemeléshez kapcsolódóan adófizetési kötelezettség nem keletkezik.

Ha a társaság nem tud, vagy nem kíván élni a saját tőke rendezésével, akkor a vonatkozó Ptk. szabály alapján olyan társasági formává kell átalakulnia, amelynek a jegyzett tőke követelményét még teljesíteni tudja. Ebből következően az Rt.-nek kft.-vé, vagy ha a kft. jegyzett tőke minimumát sem tudja teljesíteni, akkor bt.-vé kell átalakulnia. Tehát a kft. bt.-vé alakulhat át.

Figyelemmel kell lenni arra is, hogy az Számviteli törvény 140. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint a jogutód gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében a saját tőke elemei csak pozitívak lehetnek, attól függetlenül, hogy a jogelődnek lehet valamelyik tőkeeleme negatív. Amennyiben létezne negatív tőkeelem, az jellemzően a veszteséges gazdálkodás miatt az eredménytartalék. Mindent egybevetve a kérdésben foglaltak alapján a legcélszerűbb megoldás az lenne, ha a kft. átalakulna bt.-vé, mert akkor az anyagiakkal sem kell küszködni.

Leipán Tibor (2022-04-20)