Szívesen válaszol az alábbi témákban:

  • nemzetközi adózás
  • Tao
  • KATA/KIVA

Kata után a világ – visszatérés a számviteli törvény hatálya alá

2022. 09. 07.

A korábban katás gazdasági társaság akár a társasági adózást, akár a kisvállalati adót választja, visszakerül a számviteli törvény hatálya alá. Emiatt pedig nyitómérleget is készítenie kell.

A számviteli törvény (Szt.)  2/A. § (4) bekezdése szerint a kisadózó vállalkozások tételes adójáról a számviteli törvény alá átkerült (visszakerült) gazdasági társaságoknak, azaz

  • a közkereseti társaságnak,
  • a betéti társaságnak,
  • az egyéni cégnek, valamint
  • az ügyvédi irodának

tételes leltározással alátámasztott leltár alapján nyitó mérleget kell készítenie.

E mérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, a törvény előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni.

A saját tőkét a nyitó mérlegben tehát különbözeti alapon kell meghatározni:

  • a nyitó mérlegben szereplő eszközök összértékéből levonva a nyitó mérlegben szereplő köte-lezettségek és céltartalék összegét, megkapjuk a saját tőke összegét.

A saját tőkét elemekre kell bontani:

  • a jegyzett tőkét a társasági szerződésben (cégjegyzékben) szereplő jegyzett tőke összegében kell beállítani;
  • tőketartalékot akkor mutathatunk ki, ha a társasági szerződés szerint ázsiós alapítás, vagy ko-rábbi években ázsiós jegyzett tőkeemelés valósult meg, vagyis az ázsió összegét a társasági szerződés tartalmazza (ez nem jellemző ezeknél a vállalkozásoknál);
  • lekötött tartalék is lehet a nyitó mérlegben (ez sem jellemző).

A saját tőke ezek után fennmaradó összege az eredménytartalékba kerül.

A nyitómérleget az egyes egyszerűsített közteherviselést lehetővé tévő rendelkezések alkalmazásáról szóló 297/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet 2022. szeptember 1-jével hatályba lépő 3. §-a alapján nem kell könyvvizsgálóval ellenőriztetni. A kormányrendelet hivatkozott szakasza ugyanis úgy rendelkezik, hogy a 2022. augusztus 31-én a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazó közkereseti társaság, betéti társaság, egyéni cég, ügyvédi iroda nem köteles a számviteli törvény 2/A. § (4) bekezdése szerint nyitómérlegét könyvvizsgálóval ellenőriztetni. Akadnak sajnos olyan, korábban katás társaságok is, amelyeknek tulajdonosai az „új” Kata tv. okán döntöttek a cég végelszámolásáról, felszámolásáról. Ez esetükben is a számviteli törvény hatálya alá való visszatérést jelenti, az eljárás időszakában. Ilyen esetben sem kell a nyitómérleget könyvvizsgálóval ellenőriztetni, a „régi” Kata tv. 29. §-ban előírtak szerint.

A törvény a nyitó mérleg elkészítésére vonatkozóan nem ír elő határidőt, azaz a vállalkozás tulajdonosainak, vezetőinek kell erről dönteniük. Ugyanakkor, az üzleti év gazdasági eseményeinek könyvelése előtt a nyitó mérleg alapján kell megnyitni a könyveket, azaz addigra rendelkeznie kell e dokumentummal a cégnek. A nyitó mérleg adatai az első üzleti évről készült beszámoló mérlegének az előző év oszlopába kerülnek, így lényegében a nyitó mérleg közzétételére mégis sor kerül, csak nem önállóan: az első üzleti év beszámolójának részeként történik. (A jogelőd nélkül alapított vállalkozások esetében – például, ha a kata hatálya alól kikerülő egyéni vállalkozó alapít egyszemélyes kft.-t – a kezdő évi beszámoló eredménykimutatásának előző év oszlopa üresen marad.)
Az Szt. 11. § (15) bekezdése értelmében az áttérő (visszatérő) vállalkozások üzleti éve a visszatérés időpontjától a vállalkozó által az üzleti év végeként megjelölt napig – mint mérlegfordulónapig – terjedő időszak.

Kata után társasági adó

A társasági adó hatálya alá visszatérő vállalkozásokra vonatkozóan a 2022. augusztus 31-ig még hatályos „régi” Katv. 28. §-a határoz meg speciális áttérési szabályokat. 

Ezek szerint, a kata-alanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján a vállalkozó a kata-adóalanyisága megszűnése után, a társasági adó alapjánál értékcsökkenési leírást nem érvényesíthet. 

Az eszközt ettől függetlenül, piaci értéken fel kell venni a nyitó mérlegbe, ami egyben azt is jelenti, hogy számviteli értékcsökkenést viszont el kell számolni az e körbe tartozó eszközök után is. Adózási szempontból pedig azt eredményezi e szabály, hogy a társasági adó alapjának számítása során a számviteli értékcsökkenési leírás mint adóalapot növelő tétel megjelenik, de azt nem ellensúlyozza az ezekre az adótörvény szerint figyelembe vehető amortizáció. Azoknál az eszközöknél viszont, amelyeket még a katás időszak előtt szerzett be a vállalkozó, meg kell nézni, hogy maradt-e még a társasági adóban érvényesíthető értékcsökkenés. Lényeges, hogy a társasági adó alapjában nem vehető figyelembe mindaz a bevétel, amelyet katás bevételként az adózó már figyelembe vett! Ugyanígy az ezen bevételhez kapcsolódó költség, ráfordítás sem vehető figyelembe a társasági adó alapjában. Jellemző példa erre, ha egy katás cég előleget szerez, amely a kata hatálya alatt kisadózói bevételnek minősül. Ha később, már a számviteli törvény hatálya alatt a tényleges teljesítés alapján bevételt számol el, akkor ezen – az előlegnek megfelelő – bevétel csökkenti a társaságiadó-alapot.

Ha a kata hatálya alól 2022. augusztus 31-én kikerülő cég rendelkezett a kata hatálya alá való bekerülést megelőzően veszteséggel, akkor azt figyelembe veheti a társasági adózás során is, bár e veszteség 20-20 százalékát elszámoltnak kell tekinteni minden olyan 12 hónapban, melyben a kata szerint adózott a vállalkozás. A 12 hónapnál rövidebb katás időszaknál a 20 százalék arányos részét kell figyelembe venni. Nézzünk erre egy példát is!

Egy betéti társaság 2019. május 1-jétől került a kata hatálya alá, ezt megelőzően a társasági adó alanya volt, és 4 millió forint veszteséget (negatív adóalapot) hozott át a katás időszakra. 2022. augusztus 31-én az új Kata tv. előírásai miatt kénytelen visszatérni a társasági adó hatálya alá.
A 4 millió forintos veszteségből elszámoltnak kell tekinteni az alábbi összegeket:
2019-re: 533 333 forint (4 000 000 x 0,2/12 x 8)
2020-ra: 800 000 forint,
2021-re: 800 000 forint,
2022-re: 533 333 forint (4 000 000 × 0,2/12 × 8).
Összegezve a fentieket, 2 666 666 forint veszteség már nem hozható át a társasági adó időszakára, míg a fennmaradó 1 333 334 forint veszteség átvihető a 2022. szeptember 1-jétől kezdődő társasági adós időszakra.

Fontos, hogy a kata-alanyiság időszakában lezárt adóévet figyelembe kell venni az olyan adókedvezményeket érintően, amelyeket az adózó a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe.

A Tao tv. 26. § (13) bekezdése előírja, hogy a kata alól a társasági adó hatálya alá áttérő adóalany a kilépést követő 60 napon belül köteles a kilépést követő naptól az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig számított időszak valamennyi teljes naptári negyedévére társasági adóelőleget bevallani és egyenlő részletekben a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig megfizetni.
[A bevallást a ‘43TAO (2022-ben tehát a 2243TAO) jelű nyomtatványon kell megtenni.]
A háromhavonta esedékes társasági adóelőleg összege a Katv. szerinti adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt bevétel 0,25 százaléka, ha az adóév időtartama 12 hónap volt,
a Katv. szerinti adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt bevételnek a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegének 0,25 százaléka minden más esetben.

Például, ha egy 2022. augusztus 31-ig katás vállalkozó áttér a társasági adózásra, akkor a katás működés naptári napjainak számával (243 nappal) el kell osztani a katás időszaki bevételt, majd ezt meg kell szorozni 365-tel, így kapjuk meg az évesített bevételt. Ennek 0,25%-a lesz a háromhavonta fizetendő társaságiadó-előleg összege.

Ha a vállalkozás számításai szerint a várható adója nem fogja elérni az előzőek szerint számított, fizetendő adóelőlegek összegét, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
(Art.) 69. §-a alapján kérelmezheti az adóelőleg mérséklését, a várható eredmény levezetésével. A kérelmet az ELOLEGMOD nyomtatvány kitöltésével lehet benyújtani, az adóelőleg esedékességének időpontjáig.

Áttérés a kisvállalati adó alá

Amennyiben a katából kilépő vállalkozás megfelel a kiva választására előírt feltételeknek, akkor áttérhet a kisvállalati adó hatálya alá. A „régi” Katv. 19. § (1) bekezdése alapján a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre. Ebből következően, ha a 2022 augusztusában még katás cég a kivát szeretné választani, azt csak egy 2022. augusztus 31-ig tett bejelentéssel (‘T201, illetve ‘T201T nyomtatvány) teheti meg.

Helyi iparűzési adó

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 39/B. § (3) bekezdése értelmében a kata-alanyok a helyi iparűzési adóban választhatják a tételes adóalap szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítást, ami azt jelenti, hogy az adó adóévi alapja a székhely és esetleges telephelyek szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint.
Amennyiben a kisadózó vállalkozás e minősége szerinti adókötelezettsége valamely településen nem áll fenn az adóév egészében, akkor az adó önkormányzatonkénti alapja a 2,5 millió forintnak az adókötelezettség időtartama naptári napjai alapján arányosított része lesz.
Ha a kisadózó vállalkozás adóalanyisága az „új” Kata tv.  rendelkezései alapján megszűnik, akkor a továbbiakban már nem alkalmazhatja a tételes adóalap szerinti adózást. Ilyen esetben az egyszerűsített adóalap-megállapítás időszakáról záró bevallást kell benyújtania. E bevallást is a NAV felé kell benyújtani, a ‘HIPA nyomtatványon.

Sinka Júlia (2022-09-07)