Bizonyára Ön is tudja, milyen fontos minden részletre kiterjedően tisztában lennie az adóváltozással kapcsolatos szabályokkal annak érdekében, hogy csökkentse a jogi kockázatokat és ne fájjon a feje egy esetleges ellenőrzés kapcsán. Nos, a Menedzser Tudás- és Válaszközpont szakmai napján Dr. Gróf Gabriella jogász, igazságügyi adó- és könyvszakértő december elején a legjobb tudása szerint ismertette a témát érintő tervezett jogszabály-változásokat. Az előadás végén a résztvevőknek lehetőségük adódott feltenni kérdéseiket. Ezekből szemezgettünk a cikkünkben.
Az egyik résztvevő tűkön ülve várta a választ arra a kérdésre, hogy fordított adózás esetén kinek szükséges nyilatkoznia a jogállásról. Mint a szakértő elmondta, minden esetet végigtárgyalni hosszadalmas lenne, de az engedélyt kérő személyét illetően ki lehet emelni egy fontos tudnivalót.
Bizonyos helyzetekben az engedélyt a szolgáltatást nyújtónak kell kérnie, nem az igénybe vevőnek.
Erre jó példa, hogy a bontási engedély esetén a szolgáltatás nyújtójának engedélyt kell kérnie és ő az, aki nyilatkozik erről. Ha pedig fölmerül ez a tény, akkor fordított adózással összefüggően fog ez megjelenni az általános forgalmi adó szabályoknál. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ha valaki nem akar keserű tapasztalatokat szerezni, akkor érdemes a kérdéskört alaposan körüljárni, és az alapján meghatározni, hogy kinek, miként kell intéznie a nyilatkozattételt.
Ne érje be félinformációkkal, nézze meg a 2024-es adóváltozások témában érkezett kérdésekre adott részletes válaszokat a fenti videóban!
Egy másik kérdezőt az a probléma fojtogatta, hogy amennyiben egy bolt elad kétszáz forintért egy üveg ásványvizet, és ezen belül a termék ára 150 forint, a visszaváltási díj pedig ötven forint, akkor azt milyen módon szükséges a pénztárgépbe beütni.
„A visszaváltási díj nem része az adó alapjának, ami azt jelenti, hogy azt külön kell szerepeltetni” – mondta Dr. Gróf Gabriella kérdésre a szakmai napon.
Ha ugyanis azt a másik összeggel együtt ütjük be a 27 százalékos kulcsú részbe, akkor a pénztárgépből érkező információ magasabb adókötelezettséget mutat majd, mint ami valójában fönnállna. Ha nem akarunk a munkaadónk vagy az ügyfeleink szúrós tekintetével szembesülni, a megfelelő háttér kialakítása mellett a felvázolt módon kell eljárnunk és külön a pénztárgépbe vinni a két összeget.
A kupakos termékek kapcsán az egyik résztvevő kissé homályosan látta a visszaváltási díjjal kapcsolatos szabályokat. Dr. Gróf Gabriella ennek kapcsán azt hangsúlyozta, hogy 2024 év végén válik majd aktuálissá ez a kérdéskör.
Annak, akit érint a visszaváltási díj, a fordulónapon, azaz december 31-én szükséges majd megnéznie, miként alakult az általa eladott és visszaváltott termékek mennyisége.
A számolás a következőképpen történik: a mennyiséget kell szoroznunk a mennyiségi egységre vonatkozó ötven forinttal. Ha pozitív a különbözet, akkor ez adófizetési kötelezettséget jelent, hogy ha pedig negatív, akkor nincs adókötelezettség. Ezt abban az adóelszámolási időszakban tudják majd az érintettek a bevallásban feltüntetni, amelybe az említett dátum beleesik.
Arra a kérdésre pedig, hogy a nulla százalékos adókulcsú napilapok beszerzését és értékesítését fel kell-e majd tüntetni az ÁFA-bevallásban, lesz-e ennek külön sora, arra a szakértő így válaszolt: „Úgy gondolom, hogy ennek helye lesz az ÁFA-bevallásban, mivel minden adó nélküli értékesítés bekerül ide, akár tárgyi adómentességről beszélünk, akár valamilyen közösségi értékesítés miatti mentességről vagy harmadik ország felé történő értékesítési mentességről.”
Válaszra válaszolva szólt még a szakértő a visszaváltási díj utáni ÁFA-fizetési kötelezettségről, illetve arról is, hogy az ÁFA-bevallási kötelezettséggel kapcsolatos három módszer bevallási időszakonként miképpen változtatható. Egy résztvevő pedig arról érdeklődött, hogy a közkereseti társaság a személyes közreműködést végző tagok adhatnak-e 13., illetve 14. havi jövedelmet, amennyiben ezt megengedi a vállalkozás pénzügyi helyzete.
Mivel az adózással kapcsolatos 2024-es jogszabály-tervezetek még változhatnak a következő időszakban, ezért égető a szükség arra, hogy ezt a továbbiakban is figyelemmel kövesse és ne maradjon le semmilyen, a vállalkozását, illetve munkáját érintő lényeges információról.
Próbálja ki az Adópraxist és a Digitális Adókommentárt két hétig teljesen díjmentesen és győződjön meg azok előnyeiről:
Az email címére elküldtük a megerősítő levelet amivel aktiválhatja a fiókját.
Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunk!
Az Adózási Módszertani Szemle egy gyakorlatias megközelítésű online adószakmai havilap, amely átfogóan követi az adózás világának változásait. Minden nagyobb adónem és több fontos témakör állandó rovatot kapott: Áfa, SZJA, Társasági adó, TB és nyugdíj, járulékok és bérszámfejtés, Kisadók, Helyi adók, Számvitel és adózás összefüggései, Munkaügy és adózás összefüggései.
Az Adópraxis.hu egy folyamatosan frissülő digitális tudástár. Az oldalon megtalálja az aktuális és archív Adózási Módszertani Szemle lapszámokat, kérdéseket tehet fel szakértőinknek, olvashatja az adójogszabályokat és rendeleteket. Korlátlanul használhatja a Digitális Adókommentárt, valamint a szakmai videótárban megtekintheti az aktualitásokra fókuszáló legsikeresebb szakmai napjaink videofelvételeit.
Éves előfizetéséhez az alábbi szolgáltatások járnak még:
Adja meg az email címét, és küldünk egy levelet, amellyel megadhatja új jelszavát.
Tanácsadóink vonalainak foglaltsága esetén ügyfélszolgálatunk fogadja hívását. Szakértőink haladéktalanul, de legkésőbb hat munkaórán belül visszahívják. Szükség esetén ügyfélszolgálati kollégánkkal az Ön számára megfelelő időpontra kérhet visszahívást.
Gyorshírek és magyarázatok az adózási eljárásjog új szabályairól