A társadalombiztosítással összefüggő 2023-as kötelezettségek

2023. 05. 09.
Lejátszási idő: 01:42:00

Szakmai napunk előadója Széles Imre, a Menedzser Praxis állandó társadalombiztosítási szakértője és tanácsadója, nem kevesebbre vállalkozott, mint arra, hogy összefoglalja a társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségek 2023-as évben hatályba lépő újdonságait. Tekintetbe véve, hogy aktuális, tavaszi jogszabályváltozás nincs és a negyedéves bevallások benyújtása is megtörtént, szakértőnk az év első hónapjaiban felmerülő legjellemzőbb kérdésekre és problémás pontokra fókuszálva foglalta össze a főbb szabályokat.

Széles Imre társadalombiztosítási szakértő, Budapest Kormányhivatala főosztályvezetője munkája során folyamatosan válaszol meg társadalombiztosítással és járulékfizetéssel összefüggő előfizetői kérdéseket elsősorban a nagyobb cégek és kisvállalkozások körében felmerülő problémák vonatkozásában, de rendszeresen napirenden vannak az őstermelők tb-terheivel kapcsolatos felvetések is.
Ahogyan arra előadásában is rámutatott: az adónemek és foglalkoztatási formák különbözőségétől függetlenül vannak olyan egységes, minden kérdésnél alkalmazható módszerek, amelyeket a társadalombiztosítási kötelezettségek valamennyi formájánál alkalmazhatunk. Ez egy „négylépcsős” megoldási folyamat a kötelezettségek megállapítására, melynek során
 

  1. Megtörténik a jogviszony minősítése;
  2. Megválaszolásra kerül, hogy fennáll-e biztosítási kötelezettség?
  3. Megtörténik az adott juttatás minősítése;
  4. Végül meghatározásra kerül a kapcsolódó kötelezettség és kedvezmény.

További fontos főszabály, hogy a biztosítási jogviszonyt minden jogviszonyban külön-külön bíráljuk el és a biztosítás alapesetben a jogviszony tartama alatt áll fenn.

A 2023-as évre vonatkozó társadalombiztosítási szabályok körében a leglényegesebb változás a biztosítottak bejelentésének új szabályaiban, valamint az átalányadózó egyéni vállalkozók közteher-fizetésében történt.

Széles Imre előadásának első része ennek megfelelően a bejelentési kötelezettség változásait, egyszerűsödését elemezte. Ebbe a körbe tartozik, hogy már nem kell a biztosítás megszűnését 8 napon belül a ’T1041-es nyomtatványon bejelenteni akkor, ha a munkáltató az Art. törvény 50. szakasza szerinti havi (08-as) adó- és járulékbevallásban feltünteti a biztosítási jogviszony megszűnésének időpontját.

A szakmai nap középső, legnagyobb terjedelmű részében kerültek áttekintésre a biztosítási jogviszonyok, különös tekintettel a munkáltató fogalmának kiterjesztésére.

Szakértőnk az alapvető társadalombiztosítási kérdések elemzését követően tért rá az elmúlt hónapok legnagyobb érdeklődésére számot tartó, cégünk termékportfólióját is legnagyobb terjedelemben megmozgató problémakörre: az átalányadózó egyéni vállalkozók járulékfizetése szabályaira.
Az átalányadózó egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig vallja be és fizeti meg. A járulékalap megállapításánál a göngyölítés módszerét kell alkalmazni. Lényeges még a minimum járulékfizetés előírásainak alkalmazása az Mt. új szabályaival összefüggésben.
A 2023. január 1-jétől bevezetett göngyölítéses adófizetési szabály lényege, hogy negyedévente össze kell adni az aktuális negyedévben és az azt megelőző negyedévekben megszerzett összes adóköteles jövedelmet, és abból ki kell vonni a megelőző negyedévekben járulékalapként figyelembe vett összeget. Majd az ily módon kapott összeget el kell osztani annyi hónappal, amennyiben az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben biztosított volt.
A számításnál minden olyan hónapot figyelembe kell venni, amelyben a vállalkozó biztosítási jogviszonya legalább egy napig fennállt.

Szakértőnk táblázatokkal és számítási példákkal elemezte a göngyölítéssel felmerülő, legjobban kihasználható lehetőségeket adózási módszereket.

A „göngyölítéssel” sok pénzt meg lehet spórolni, de az is nyilvánvaló, hogy egy hektikusan ingadozó bevételekkel rendelkező átalányadózó egyéni vállalkozó sokkal több adót is fizethet éves szinten, mint egy ugyanakkora bevételt egyenletesen megszerző ugyanolyan költséghányadban lévő társa.

Különösen azok járhatnak rosszul, akiknek a harmadik és negyedik negyedévben egyáltalán nincs jövedelmük, mivel a minimum járulékot ezekre a hónapokra is ki kell fizetni.

A változás erre tekintettel nem tekinthető egészen pozitívnak.

Szakmai napunk előadását a jól ismert munkaerőhiány csökkentéséhez és az idősebb generációk foglalkoztatásban tartásához elengedhetetlenül fontos, nyugdíjasokra vonatkozó adó- és társadalombiztosítási szabályok zárták.
Nyugdíjast foglalkoztatni továbbra is megéri a cégeknek, hiszen a kizárólag szja kötelezettséggel járó „nyugdíjas ekho” és a nyugdíjas szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség egyaránt kedvező lehetőséget jelent. Fontos azonban pontosan tudnunk, hogy mikor merülhet fel szocho-fizetési kötelezettség nyugdíjas magánszemély részére juttatott jövedelem után a kifizetőnek, illetve a nyugdíjas magánszemélynek

Amennyiben előadásunkat teljes terjedelmében is megtekinti, az alábbi – kiemelt érdeklődésre számot tartó – témák részletes kifejtését hallgathatja meg szakértőnk, Széles Imre tolmácsolásában:

  • a biztosítottak bejelentésének új szabályai;
  • szakképzéssel összefüggő (szakképzési munkaszerződés, hallgatói munkaszerződés) foglalkoztatása;
  • a minimum járulékfizetés előírásainak alkalmazása az Mt. új szabályaival összefüggésben;
  • az átalányadózó egyéni vállalkozók kötelezettségei;
  • kisadózók helyzete;
  • őstermelők járulékfizetési kötelezettsége;
  • a nyugdíjasok szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségei;
  • a KIVA hatálya alá tartozó cégek társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségei.
2023-05-09