Adóváltozások 2024 - jövőre is elsősorban az áfa, a társasági adó és kisvállalkozások adózási változásaira kell figyelni

2023. 12. 12.
Lejátszási idő: 02:12:12

A 2024-es év adószabályaira való felkészülés számos kihívást és új lehetőséget tartogat a vállalkozások és adózási szakemberek számára. Mintegy négyezer előfizetőnk részvételével megrendezésre kerülő egész napos konferenciánk első előadója, dr. Gróf Gabriella az érdeklődők számára leginkább érintett áfa és társasági adó új szabályait tekintette át, kiegészítve a helyi adók, szocho és számvitel újdonságaival.

Szakértőnk természetesen nem vállalkozhatott arra, hogy az előadásában megjelölt, közel tucatnyi adónem valamennyi, változással érintett szabályát bemutassa. Gróf Gabriella a kiemelten tárgyalt áfa, társasági adó és kisvállalkozásokat érintő helyi adók köréből így elsősorban a 2024-es változásokkal leginkább érintett kérdésköröket emelte ki, folyamatosan hangsúlyozva a változások lehetőségeit az év hátralévő időszakában.
Az elemzést tovább árnyalja, hogy a módosítások egy része már a 2023-as évben hatályba lépett, számos újdonság pedig csak a 2025-ös évre esedékes és több jogszabálynál is a kihirdetés napját kell majd figyelni a hatályosság szempontjából.

Áfa változások 2024-ben

A 2023-as adócsomagok alapjául szolgáló uniós jogforrások nyomán a forgalmi adózást érintő első változások már a nyári adócsomag részeként és 2023. július 15-étől hatályosak. Ilyen szabály például a számla kiállítási határideje körében, hogy a számlát haladéktalanul ki kell állítani, ha az ellenértéket a teljesítésig megtérítik, függetlenül az ellenérték megfizetésének módjától. Ismert, hogy a változásig készpénzzel vagy készpénz helyettesítő eszközzel történő fizetésnél volt haladéktalan a számla kibocsátási kötelezettség.

A 2024-es év – adózási kérdésekben kevésbé tájékozottak számára is – látványosan érzékelhető újdonsága lesz a kötelező visszaváltási díjak rendszere, a DRS (Deposit Return System), a 450/2023. Korm. rendelet alapján.

Ahogyan azt a kapcsolódó szakmai napunkon is kiemeltük: a kötelező visszaváltási díjas, nem újrahasznosítható termékek visszaváltási díjának szabályai mellett lényeges, hogy a betétdíjas termékekre vonatkozó szabályok nem változnak.

Gróf Gabriella az új rendszerrel érintett legfontosabb áfa szabályokat külön is összefoglalta. A törvény előírása értelmében leginkább kiemelendő (nem teljeskörűen felsorolva), hogy

  • a visszaváltási díj nem része az adóalapnak; nem minősül termékértékesítésnek, így áfa fizetési kötelezettséget nem keletkeztet;
  • a díj visszatérítésekor az adóalap nem csökkenthető;
  • a számlán, nyugtán elkülönítetten kell feltüntetni
  • időpontja (adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja) a naptári év utolsó napja, az adó alapja pedig a termékre jutó visszaváltási díj.

Az előadónk által érintett számos, további áfa-változás körében feltétlenül jelzésre érdemes a 0 %-os adókulcs valamint a bevezetés alatt álló e-Áfa és e-nyugta kérdésköre, melyeket túlzás nélkül nevezhetünk a 2024-es év legnagyobb, adózók előtt álló kihívásainak.

Ami a 0%-os áfát illeti: a közösségi szabályozással összhangban Magyarország is élt azzal a lehetőséggel, hogy új, kedvezményes adókulcsot vezessen be. Első alkalommal azokra az értékesítésekre kell alkalmazni az új, 0%-os adómértéket, amely értékesítések teljesítési időpontja (adófizetési kötelezettség megállapításának időpontja) 2024. január 1-re vagy azt követő időpontra esik. Az új adómentességek az Áfa törvény 85. § pontjait érintik.

Új kulcsszavak a Tao-ban: minimumaadó és primerenergia

Még 2023. október 18-án nyújtották be a globális minimumadó bevezetéséről szóló törvénytervezetet, amely az OECD 2021 decemberében publikált szabályrendszeren alapul és az a multinacionális és nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó uniós szabályokat ülteti át a magyar jogrendbe. Az új szabályrendszer jelentősen érinti a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.).
A következő évtől számos hazai multit és nagyvállalatot is érintő szabályozást csak főbb elemeiben érinthette az előadás vonatkozó része. Ahogyan arra szakértőnk is rámutatott és korábbi írásunkban is jeleztük: a szabályozás középpontjában álló minimum adómérték tizenöt százalék.

Gróf Gabriella rámutatott: a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókötelezettség alanya a Magyarországon illetőséggel rendelkező csoporttag, amely olyan multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagja, amelynek a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolója szerinti éves bevétele az adóévet közvetlenül megelőző négy adóév közül legalább kettőben eléri vagy meghaladja a 750 000 000 eurót. Amennyiben ezen négy adóév közül egy vagy több 12 hónapnál hosszabb vagy rövidebb, a bevételi küszöbértéket minden egyes ilyen adóévre a tényleges hónapok számának megfelelően arányosítani kell.

Ugyancsak az előttünk álló év slágertémája lehet az állandó újdonságokkal szolgáló energiahatékonysággal összefüggő új lehetőségek rendszere.

A társasági adót is érintő új lehetőség lesz az energiahatékonysági beruházás, felújítás adókedvezménye.

Az igénybe vehető adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg adózónként, továbbá beruházásonként, felújításonként, a beruházáshoz, felújításhoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken a beruházás, felújítás elszámolható költsége 15 százalékát, de legfeljebb a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
Lényeges, hogy kisvállalkozás esetén 20 %-kal, középvállalkozás esetében 10 százalékponttal növelhető az adókedvezmény mértéke és fejlesztési adókedvezménnyel együtt nem vehető igénybe.

A kedvezményel összefüggésben az elfogadott törvény első módosító rendelkezése bevezeti az alternatív beruházás, felújítás fogalmát, az általános csoportmentességi rendelet új 38. cikk (3) bekezdésével összhangban, annak érdekében, hogy az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményének elszámolható költsége meghatározható legyen. Ugyancsak ide kapcsolódik, hogy a Tao. törvény kiegészül az alternatív beruházás, felújítás fogalommeghatározásával.
Szintén bekerül a törvénybe a primerenergia fogalommeghatározása. A törvény alkalmazásában a megújuló és nem megújuló forrásból származó energia, amely nem esett át átalakításon vagy feldolgozási eljáráson minősül ennek.

Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó rendelkezzen a kezdeti primerenergia-igényt és annak becsült javulását igazoló energetikai tanúsítvánnyal.


Új K+F adókedvezmény

A vállalkozások számára kedvező hír, hogy 2024-től bevezetésre kerül egy új, a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenységet támogató adókedvezmény is, amely az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés tevékenységére vehető igénybe az elszámolható költség felmerülésének évében és az azt követő három adóévben.
Az adókedvezmény mértéke az elszámolható költség 10%-a de legfeljebb

  • 55 millió eurónak megfelelő forintösszeg alapkutatás,
  • 35 millió eurónak megfelelő forintösszeg alkalmazott (ipari) kutatás és
  • 25 millió eurónak megfelelő forintösszeg kísérleti fejlesztés esetében.

Kisvállalkozókat érintő újdosnágok

Tekintetbe véve, hogy a kisvállalkozókat érintő adók körében az átalányadózás szabályai Nagy Péter szakértőnk elaőadásában kerültek taglalásra, Gróf Gabriella a kisadók közül a KIVA alanyisággal kapcsolatos változásokat emelte ki. A jövőben megszűnik a kiva alanyiság, ha zártkörűen működő rt nyilvánosan működő rt-vé változik, a formaváltás napját megelőző nappal.

A helyi adókat érintő változások körében is új szabályok vonatkoznak 2024-től a szünetelésre.

Amennyiben az adó alanya a vállalkozó, az egyéni vállalkozót az egyéni vállalkozói  tevékenység szünetelése időszakában is vállalkozónak kell tekintetni, feltéve, hogy a szünetelés időszaka az adóéven belül egybefüggően nem éri el a 181 napot.
Ugyancsak a helyi adókat érinti, a munkaerő kölcsönzők iparűzési adó alapja. A munkaerő kölcsönzést végző vállalkozó esetén változik a telephelyek közötti megosztási szabályt, továbbá  adókötelezettség áll fenn annak az önkormányzatnak az illetékességi területén, ahol a vállalkozó által kölcsönzött munkavállalók az adóéven belül összesen legalább 21.000 óra időtartamban munkát végeznek

Szakértőnk előadása hátralévő részében elemezte az illetékváltozásokat, a számviteli törvényt érintő újabb szabályokat, valamint a korábbi írásunkban is szemlézett szociális hozzájárulási adó újdonságait.

Gróf Gabriella rendkívül szerteagágzó, csaknem 140 perces átfogó előadása végén ismételten hangsúlyozta, hogy a novemberi adócsomag elfogadása és véglegesítése még hátra van, folyamatosan figyelnünk kell a jogalkotás új fejleményeit a végleges szabályok pontos megismerése érdekében.

EZ IS ÉRDEKELHETI! dr. Gróf Gabriella jogász, igazságügyi adó- és könyvszakértő 2024.01.09-én díjmentes adókonferenciánkon "Áfa, társasági adó, helyi adó, illeték valamint a szociális hozzájárulási adó 2024-es módosításai" címel tart előadást. Jelentkezni itt lehet személyes vagy online részvételi szándékkal: Adókonferencia 2024
2023-12-12