Áfa, társasági adó, helyi adó, kiva, illeték 2025-ös módosításai

2024. 12. 16.
Lejátszási idő: 01:10:28

2025-ben jelentős adóváltozások lépnek életbe, amelyek befolyásolják a vállalkozások mindennapi működését. Az ÁFA fordított adózási szabályai, a KIVA-kedvezmények és az illetékmentességek kapcsán Dr. Gróf Gabriella előadása gyakorlati tanácsokkal segíti az érintetteket.

A 2025-től az adójogszabályokban életbe lépő változások érintik az ÁFA-t, a társasági adót, a KIVA-t, a helyi adókat és az illetékeket. Dr. Gróf Gabriella jogász, adószakértő előadása a 2024. évi LV. és LVI. törvények alapján mutatja be az utólagos pénzvisszatérítés, az elektronikus nyugták és a kedvezményes áfa szabályozásának legfontosabb újdonságait, és gyakorlati útmutatást nyújt az érintetteknek az új előírások alkalmazásához.

Általános forgalmi adó (ÁFA) módosítások

Az ÁFA szabályozás több jelentős változáson megy keresztül, amelyek az adminisztráció pontosítását és a digitalizáció támogatását célozzák. Az alábbi módosításokra érdemes figyelni:

  • Utólagos pénzvisszatérítés: 2025. július 1-től a nyugtával kísért vásárlások esetén is alkalmazható lesz, ha a nyugta adattartalma módosul.
  • Közvetett vámjogi képviselők: Szűkül az adólevonási jog gyakorlásának lehetősége; kötelező partnerellenőrzést kell végezni és erről jelentést készíteni.
  • Fordított adózás: A földgáz adóalany kereskedők közötti értékesítése 2025. január 1-től ebbe a körbe tartozik.
  • Új építésű ingatlanok: Az 5%-os kedvezményes áfa kulcs 2026 végéig érvényben marad, egyes esetekben 2030-ig is alkalmazható.
  • Elektronikus nyugta: 2025. július 1-től bevezetésre kerül, a nyugták a NAV által kezelt nyugtatárba kerülnek, és szigorúbb adatszolgáltatás kapcsolódik majd hozzájuk.

Dr. Gróf Gabriella előadásában hangsúlyozta, hogy az e-nyugta bevezetése és a fordított adózás új szabályai a kereskedelmi és szolgáltatási szektorban egyszerűsítik a nyugták kibocsátásának folyamatát.

Társasági adó módosításai

2025-től új K+F adókedvezmény kerül bevezetésre, amely az alapkutatás, alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés költségeire vehető igénybe. Az adókedvezmény az elszámolható költségek felmerülésének évében, valamint az azt követő három adóévben érvényesíthető. A fel nem használt kedvezmény pénzbeli megtérítése az adóbevallás alapján történik, feltéve, hogy az adózónak a kiutaláskor nincs 100 ezer forintot meghaladó adótartozása.

Az adóalap-kedvezmény igénylésének részletei:

  • Az igénylést az első adóévről szóló bevallásban kell bejelenteni.
  • A kedvezmény a fizetendő adó 100%-áig érvényesíthető, prioritást élvezve más adókedvezményekkel szemben.
  • Az adózó a választását az első adóévet követő hatodik évben változtathatja meg.

Dr. Gróf Gabriella az előadásában kiemelte, hogy a kedvezmény alkalmazása során az adóalanyok a társasági adóbevallásukban pontosan kell, hogy nyilatkozzanak az igénybevételről. Továbbá hangsúlyozta, hogy ez a kedvezmény nem kombinálható más K+F kedvezményekkel.

Kisvállalati adó (KIVA) változások

A KIVA szabályozás 2025-ben is módosul. A legfontosabb változások a következők:

  • Adóalanyiság pontosítása: Egyesülés vagy szétválás esetén a KIVA-alanyiság a művelet napján keletkezik, ha azt a NAV-hoz 15 napon belül bejelentik. Az adóalanyok továbbvihetik a vagyonmérleg alapján megállapított, fel nem használt veszteségeiket.
  • Munkaerőpiacra lépők kedvezménye: Új lehetőségként a KIVA alap csökkenthető az első évben a bruttó bér, de legfeljebb a minimálbér összegével, a második félévben pedig ennek 50%-ával. Ez a kedvezmény a foglalkoztatást kívánja ösztönözni.

Ezek az intézkedések a KIVA vonzóbbá tételét és egyszerűbb alkalmazhatóságát szolgálják, miközben a szabályozás igazodik a 2025-ös jogszabályi irányelvekhez. Elóadónk felhívta a figyelmet, hogy az új szabályozás a munkaerőpiacra lépők fogalmát is pontosítja, ami a kedvezmény igénybevételének feltételeit egyértelműbbé teszi.

Helyi adót érintő módosítások

2025. január 1-től több jelentős változás lép életbe a helyi adókat érintően is, különösen az építményadó és az iparűzési adó szabályozásában:

  • Építményadó mentességek bővülése:

Mentesül az építményadó alól a magyar építészetről szóló törvény szerint műemléknek minősülő ingatlan a szerzés évében és az azt követő három évben. A mentesség támogatástartalma ingatlanonként nem haladhatja meg a 100 millió eurónak megfelelő összeget, kivéve magánszemély tulajdonos esetén.
Az állattartásra és növénytermesztésre szolgáló, valamint ezekhez kapcsolódó tároló építmények szintén mentesülnek az adó alól, amennyiben rendeltetésszerűen használják őket, és ezt a mezőgazdasági igazgatási szerv igazolja.

  • Építményi jog adókötelezettsége:

Az építményi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése vagy széljegyre vétele esetén az építményadó és a magánszemély kommunális adójának alanya az építményi jog jogosultja lesz a bejegyzést követő év január 1-től. Dr. Gróf Gabriella előadásában elhangzott, hogy az új szabályozás egyértelművé teszi a vagyoni értékű jogok közé sorolt építményi jog adókötelezettségét, ami eddig sok esetben jogértelmezési problémát okozott.

  • Iparűzési adó módosítások:

A különleges gazdasági övezetek megszűnésével az ezekhez kapcsolódó iparűzési adó jogköre visszakerül a települési önkormányzatokhoz. Ez a változás a helyi önkormányzati bevételek növekedését eredményezheti.

Illetékek változása 2025-től

Január 1-től bővül az illetékmentesség köre: mentesül a termőföldszerzés, ha a földműves vállalja, hogy azt 5 évig mezőgazdasági célra használja, valamint a nemzeti emléknek minősülő műemlék lakóépületek és lakások öröklése. Emellett a gépjárművek és pótkocsik illetékei évente igazodnak a fogyasztói árindex változásához, az értékeket a NAV teszi közzé. Dr. Gróf Gabriella előadásában rámutatott, hogy a gépjárművek illetékének valorizációja az infláció követését szolgálja.

2024-12-16