Ha egy átalányadózó 2023. december 31-ig a szüneteltetést választotta, és azt követően, de még a szünetelést megelőző tevékenységére tekintettel keletkezett bevétele - akkor az - amennyiben az erről az évről szóló bevallás benyújtásáig megkapja a bevételt - még tárgyévi bevétel, amit az egyéni vállalkozó a szünetelés megkezdése évéről szóló adóbevallásában vesz figyelembe – mondta el Dr. Nagy Péter, a Csongrád-Csanád Megyei Adó- és Vámigazgatóság jogi kiemelt referense a Menedzser Praxis Tudás- és Válaszközpontban tartott Adópraxis Adókonferencia 2024-es előadásában.
Hangsúlyozta: a szünetelés megkezdése adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően a bevételre, illetve a felmerült kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az adóév minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Ennek megfelelően a szünetelés megkezdését követően szerzett bevétel nem szja előleg alap, még akkor sem, ha az a szünetelés vége után szerzi meg.
Önellenőrzés és adóelőleg fizetési probléma
Ezt a szabályt 2024-től megváltoztatták – hívta fel erre a figyelmet a jogi szakértő. Mint kiemelte, egyrészt a változás arról szól, hogy a szünetelés alatt befolyt bevétel a szünetelés megkezdését megelőző napon megszerzett vállalkozói bevételnek minősül. Tehát immáron egy konkrét napra írja elő a jogalkotó, hogyha a szünetelést követően szerzek egy bevételt, akkor azt a szünetelést megelőző napra márpedig figyelembe kell venni. Ez jelenthet akár önellenőrzést is, hogyha már beadtam a bevallásomat és elég hosszan szünetelek, esetleg adóelőleg fizetési probléma is jelentkezhet, hiszen akár több negyedévvel vissza kell tenni a bevételt. Az ellentmondásokat nyilvánvalóan a személyi jövedelemadó pénzforgalmi szemléletétől idegen új rendelkezés okozza – vélte Nagy Péter.
Mint ahogy a szakember erre az előadásában kitért, azért nélkülözhetetlen beszélni erről a megelőző szabályról, mert ezt olyan módon léptették hatályba, hogy csupán a 2023. december 31-ét követően megkezdett szünetelésre kell alkalmazni. Tehát akik tavaly elkezdték a szünetelést, azokra a még az előző évben alkalmazott szünetelési szabály vonatkozik. Vagyis a könyvelők nagy örömére hol ezt, hol azt a szabályt szükséges figyelembe venni ebben az átmeneti időszakban, attól függően, hogy az adott vállalkozóra a fenti két eset közül melyik vonatkozik.
Ehhez képest jóval szövevényesebbek az átalányadózókra vonatkozó aktuális járulékszabályok, amiket a szakember közérthetően ismertetett az előadásában.
A minimálbér december 1-jei emelése hozhatott egy olyan furcsa dolgot is, hogy a negyedéves járulék bevallásban decemberben egy másik járulék alappal kell számolni, mint a másik kettőben.
Például, ha valakinek a járulék alapja összesen 750 ezer forint, és ha ezt elosztja hárommal a negyedévre, akkor az első két hónapban még a minimálbér fölé esik ez az összeg, decemberben meg már az alá, és akkor ez utóbbit ki kell egészíteni a minimálbérre.
Az egyéni vállalkozói tevékenység (Evectv. szerinti egyéni vállalkozó, ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő, közjegyző és önálló bírósági végrehajtó) szünetelése járulék- és szocho szabályozási szempontból csak teljes naptári hónapra lesz értelmezhető. Teljes hónapra meg kell fizetni a minimum kötelezettséget azokban a hónapokban is, amelyekben az egyéni vállalkozó a tevékenységét nem a hónap egészében szünetelteti, vagyis a továbbiakban nem lesz arányosítás (harmincadolás).
Mivel a biztosítás a szünetelés alatt ténylegesen szünetel, ezért a hónap szüneteléssel érintett napjaira az egészségügyi szolgáltatási járulékot is meg kell fizetni a teljes havi járulék és szochó mellett.
A 2024. január 1. napján folyamatban lévő szünetelés esetén a 2023. december 31-én hatályos szabály alkalmazandó.
A szakember előadásában röviden bemutatta az átalányadózásra vonatkozó járulék és szochó negyedéves göngyölítéses bevallást, szólt arról, hogy miként kell évközben áttérni alacsonyabb költséghányadra, felvetette a családi járulékkedvezménnyel kapcsolatos problémát, illetve, hogy mi történik az esetben, ha a negyedév során az alkalmazás minősége változik. Szünetelés kapcsán kiemelendő témák a következők: a soron kívüli bevallási kötelezettség megszűnése és a bevétel a szünetelés alatt, illetve járulékalap a kieső idő alatt. Emellett bemutatta, hogy nyugdíjba vonulás esetén miként szükséges intézni a soron kívüli bevallási kötelezettséget.
Próbálja ki az Adópraxist és a Digitális Adókommentárt két hétig teljesen díjmentesen és győződjön meg azok előnyeiről:
Az email címére elküldtük a megerősítő levelet amivel aktiválhatja a fiókját.
Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunk!
Az Adózási Módszertani Szemle egy gyakorlatias megközelítésű online adószakmai havilap, amely átfogóan követi az adózás világának változásait. Minden nagyobb adónem és több fontos témakör állandó rovatot kapott: Áfa, SZJA, Társasági adó, TB és nyugdíj, járulékok és bérszámfejtés, Kisadók, Helyi adók, Számvitel és adózás összefüggései, Munkaügy és adózás összefüggései.
Az Adópraxis.hu egy folyamatosan frissülő digitális tudástár. Az oldalon megtalálja az aktuális és archív Adózási Módszertani Szemle lapszámokat, kérdéseket tehet fel szakértőinknek, olvashatja az adójogszabályokat és rendeleteket. Korlátlanul használhatja a Digitális Adókommentárt, valamint a szakmai videótárban megtekintheti az aktualitásokra fókuszáló legsikeresebb szakmai napjaink videofelvételeit.
Éves előfizetéséhez az alábbi szolgáltatások járnak még:
Adja meg az email címét, és küldünk egy levelet, amellyel megadhatja új jelszavát.
Tanácsadóink vonalainak foglaltsága esetén ügyfélszolgálatunk fogadja hívását. Szakértőink haladéktalanul, de legkésőbb hat munkaórán belül visszahívják. Szükség esetén ügyfélszolgálati kollégánkkal az Ön számára megfelelő időpontra kérhet visszahívást.
Gyorshírek és magyarázatok az adózási eljárásjog új szabályairól
