Új EPR-díj: kinek és mikor kell fizetnie? – Kérdések és válaszok

2023. 12. 04.
Lejátszási idő: 00:21:28

A vállalkozások és szervezetek nagy részét érinti az újonnan bevezetett hulladékgazdálkodási kötelezettség, ugyanakkor sok kérdés még nem tisztázott annak kapcsán, hogy kire vonatkoznak a szabályok és ha igen, miként értelmezzék azokat. Kelemen István vezető tanácsadó a Menedzser Praxis szakmai napján, az új kiterjesztett gyártói felelősség és termékdíj kötelezettség témában tartott előadása után próbált az érintetteknek a legjobb tudása szerint segíteni.

„Mi a különbség az egyéni és a kollektív teljesítők között, illetve a kettő közül melyik esetben alkalmazandóak az új EPR-rendszer (kiterjesztett gyártói felelősség rendszer) szabályai?”


Több érintett számára még mindig nem világos a hulladékgazdálkodási díj kapcsán, hogy egyéni vagy csoportos teljesítőként kell-e eljárniuk, így Kelemen István, a Green Tax Consulting Kft. vezető tanácsadója részletesen kitért erre a kérdésre a Menedzser Praxis online tanácsadói napján. Mint mondta, a csomagolás esetében csak egyéni teljesítés vállalható. A rendelet tartalmazza ugyan, hogy a betétdíjas csomagolószerekre vonatkozó egyéni teljesítés lehetséges, ugyanakkor a szakértő tudomása szerint a tárgyalt témában a MOHU, azaz a Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. elzárkózott az ilyen típusú szerződéskötéstől.

A csomagolószerrel rendelkező vállalkozásnak - bármilyen módon is bánik a hulladékával -, kollektív teljesítőként kell megfizetnie az EPR-díjat.

Az egyéni teljesítők közé kizárólag azok tartozhatnak, akik az elektronika és gépjárművek területén tevékenykednek, de ennek az a feltétele, hogy a forgalomhoz viszonyítva magas arányban gyűjtsenek össze olyan hulladékot, amit újrafeldolgozásra adnak át. Ezen koncepciót viszont nem tartja életszerűnek a szakember.

Egy másik kérdésre válaszolva elmondta, hogy a bútorok termékkörébe minden olyan tárgy beletartozik, ami az adott vámtarifa szám alá esik. Nem csak a nemes fából készült bútorok, hanem az olyan anyagokból készült elemek is ideértendők, mint a forgácslemez, az OSB lap, valamint az ezekhez hasonló fának minősülő alapanyagokból készült bútorok. Ezen kívül a termékkör magába foglalja a fém, az üveg és egyéb betéteket is és mindezen összetevők együttesen alkotják a bútort.

A vámtarifa szám alapján a fából készült teljes termék tömege szolgál az EPR-díj alapjául.

A szakmai nap egy másik résztvevője a repohár kapcsán érdeklődött az esetleges kötelezettségéről. Kelemen István tájékoztatta őt arról, hogy a termékdíjat minden műanyag csomagolószerre alkalmazni szükséges, így a repohárra is. Az EPR-rendszer keretein belül a 80/2023. kormányrendelet 11. §-a alapján szükséges meghatározni, hogy vonatkozik-e az adott vállalkozásra a kötelezettség. Ha a fogyasztó számára az értékesítés helyén töltik-e meg a repoharat, akkor igen, márpedig ezen termék esetében ez a gyakorlat tipikusnak tekinthető - így a műanyag repohár gyártója vagy importőre köteles megfizetni az EPR-díjat.

A szakemberhez számos további kérdés érkezett az említetteken túl is. Részletes választ adott arra, hogy az akkumulátorok és az elektronikai berendezések milyen feltételek mellett tartoznak az EPR-rendszer hatálya alá, illetve mikor mentesülhetnek a díjfizetési kötelezettség alól. Továbbá segítséget nyújtott egy méhész őstermelőnek, aki arról érdeklődött, hogyan kell eljárnia az EPR-díj tekintetében, ha otthon értékesít, és a vásárlók üres üveget hoznak a termékhez. A tanácsadó emellett praktikus kérdésekben is támogatást nyújtott, például abban az esetben, amikor valaki külföldről érkező gyűjtődobozt használ újra, és ebben szállítja ki a terméket a vevőnek. A szakmai nap résztvevője arra volt kíváncsi, hogy ilyen esetben szükséges-e az újrahasználati kódot alkalmazniuk.

2023-12-04