Az éves beszámolókészítés fortélyai Ruszin Zsolttól

A gazdasági társaságnak vissza kell fizetnie a Ginop (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz) támogatást, mivel azt szabálytalannak minősítették. Ennek kapcsán érdeklődtek a Menedzser Praxis Az éves beszámolókészítés fortélyai című szakmai napján, hogy a visszafizetendő összeg hogyan befolyásolja a társaság eredményét. Ruszin Zsolt, a MKOE alelnöke, könyvvizsgáló, bejegyzett adószakértő, igazságügyi adó- és járulékszakértő, szakoktató szerint ez a korábbi évek beszámolóját érinti, emiatt az eredményt nem szükséges piszkálgatni. Fontos megérteni, hogy a támogatás hatása kizárólag az előző években mutatkozhatott meg. A szakértő úgy véli, hogy ez nem feltétlenül vezethetett eredményjavuláshoz, sőt, ha a támogatás elvész, akkor akár az eredmény romlását is eredményezheti. Ennek oka, hogy a társaság valószínűleg olyan fejlesztésekre költötte a támogatást, amikhez nem társult ellentételező tétel a beszámolóban. Ez a helyzet utólagosan mutatkozott meg, és ennek hiányában a korábbi évek beszámolóit kell kritikusan felülvizsgálni és szükség esetén helyesbíteni.

A Ginop támogatás kapcsán jelentkező korrekciók magyarázatát nem csupán a központi oszlopban, hanem a kiegészítő mellékletben is fel kell tüntetni, kivéve, ha a társaság mikrogazdálkodó. Minden éves beszámolónak világosan és átláthatóan kell magyarázni az ilyen jellegű támogatásokat és azok hatásait.

Nézzük a következő kérdést: egy kft.-ről van szó, amit duális képzőhelyként jegyeztek be a kamerában. A dolgozóikat munkaviszonyban foglalkoztatják, és részt vesznek a duális képzésben is. A támogatásuk szociális hozzájárulási adóból (szochóból) elszámolható kedvezményként működik. Ennek kapcsán arról érdeklődtek, hogy ezt szerepeltetni kell-e a társasági adó bevallásban és az csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül-e? Ruszin Zsolt ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy itt nem támogatásról, hanem adókedvezményről beszélünk.

„A szochó tételek nem de minimisek és az állam egyedileg szokott ezekre támogatást igényelni. Így azt a társasági adóbevallásban sem kell feltüntetni.”

Az alábbi kérdés egy átalakuló nonprofit kft. mérlegében szereplő tagi kölcsönre vonatkozott, amit alárendelt kölcsöntőkeként szerepel. Annak kapcsán érdeklődött az egyik résztvevő az iránt, hogy ez az átalakulás után szerepelhet-e a mérlegben? A szakértő jelezte, hogy ennek kötelező szerepelni, hiszen az átalakulás szempontjai szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni a gazdasági eseményeket az új mérlegben. Az átalakulási tervben világosan meg kell határozni, hogy ez a kölcsön hová került, és hogy az átalakulást mi finanszírozza. Mint jelezte, valószínűleg az eszközállomány is változik az átalakulás során.

Jött egy kérdés, ami az 2019 végén teljesített és 2020-ban kiállított, majd benyújtott számlákhoz kapcsolódik. Ezek kapcsán vetődött fel a szakmai nap egyik résztvevőjénél, hogy a követelések közül mikor és hogyan kell törölni a számla nettó összegét? Mint Ruszin Zsolt fogalmazott, ez az eset valószínűleg egy mikrogazdálkodóra vonatkozik, mivel értelmezése szerint  követelésként értendő a számla nettó összegének törlése és ezt bevételként kell meghatároznunk. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezt aktív időbeli elhatárolásként is lehet értelmezni. A követelések közül úgy szokás ezt ellentételezni, hogy kiállítjuk a számlát és azt ellentételezik, ami által megszűnik a követelés. Tehát ez az eredménykimutatásban való elszámolástól független.

A szakértő részletes és közérthető választ adott arra is, hogy a számla áfatartalmát mikor és milyen módon lehet visszaigényelni. Ezen kívül egyebek mellett a következő kérdéseket intézték még hozzá: pénztárkönyvet vezető társasháznak kötelező-e a beszámoló beadása? Kiva osztalék: szochót kell-e fizetni az osztalék után kiva kft. esetében?

Kíváncsi, hogy mit mond Ruszin Zsolt adószakértő az éves beszámoló fortélyairól és miként válaszol az ennek kapcsán az érintettek által feltett kérdésekre? Kattintson a fenti videóra!